Magyarország, 1926. október (33. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-30 / 247. szám
i SiSakssISség köhögés ellen legjobb az EmBM. meSSpaszSiSEa kapható gyógyszertárakban és drogériákban Budapest, 1926. október 30. szombat MAGYARORSZÁG Megkezdik a franciamagyar kereskedelmi szerződés revíziós tárgyalásait (A Magyarország tudósítójától) Megírta a Magyarország, hogy a francia-magyar kereskedelmiszerződés revíziójára vonatkozó tárgyalások a legrövidebb időn belül megindulnak. Tudvalévően a francia magyar kereskedelmi szerződés ellen nemcsak az ellenzék részéről havazott el éles bírálói, hanem■ a kormánypárton is többen kifogásoltál a szerződésnek Magyarországgal szemben való kedvezőtlen megállapítását. A külügyminisztériumból ma délelőtt nyert értesülés szerint a külügyminisztériumban elhatározták, hogy nem delegáció megy ki Párizsba, a revíziós tárgyalások lefolytatása céljából, hanem csak Nickl Alfréd követségi tanácsos utazik november 3-án a francia fővárosba. Nickl mellett a magyar szakértők a szükséghez képest felváltva, focinak közreműködni. Hol az egyik, hol a másik szakértő utazik majd ki Párizsba, hogy a tárgyalásokban résztvegyenek. Először Barcza Ernő dr. földművelésügyi miniszteri tanácsos, azután Ferenczy Izsó kereskedelemügyi miniszteri tanácsos utazik egy-két referens társaságában, hogy segítsék Nickl Alfredot munkájában. _____ Lloyd George, mint azt a Magyarország külön (W. H. E.) tudósítója Londonból jelenti, Carnavonban a szénsztrájkról beszélt. Vázolta, hogy mily óriási válsággal küzd a félév óta tartó sztrájk miatt az angol ipar és kereskedelem. A kormány tehetetlenül szemléli az eseményeket és elszalasztott minden alkalmat, hogy véget vessen az áldatlan ipari harcnak. Baldwin miniszterelnök, szerinte,égőin kevéssé van tisztában a szénsztrájk jelentőségével, mint ahogy az akkori angol kormány a világháború kitörésekor nem tudta átlátni annak kihalásait. A kormány bármikor befejezhetné a szénát rajkól, hiszen a kivételes törvény felhatalmazása szerint, rendeletileg is utasíthatja a bányatulajdonosokat a bányák üzembehelyezésére. Ma már Anglia gazdasági egyensúlya forog veszélyben és ha most sem történik, semmi úgy Anglia az év végén külföldi hiteleket lesz kénytelen igénybe venni. . A Westminster Bank Angliának a szénsztrájk következtében szenvedett direkt és indirekt veszteségeit havi 50 millió font sterlingre becsüli, ami a brit nemzeti jövedelemnek a fele. Churchill tegnap a croydoni választók előtt mondott beszédében kifejtette, hogy a bányászvezérek dolga javaslatot tenni. Ha a bányászvezérek készek megtenni olyan javaslatot, amely számot vet a különböző problémákkal és nehézségekkel, úgy a kormány kötelességének érzi annak mérlegelését, miként járulhat hozzá a javaslat sikeres végrehajtásához.Ezúttal nem arról van szó, vájjon rá lehet-e venni a bányatulajdonosokat a javaslathoz való hozzájárulásra, hanem arról, vájjon tesznek-e a bányászok olyan kezdeményező lépést, amelyet a kormány helyeselhet és amelyen tovább haladhat tekintet nélkül a bányatulajdonosok nézetére. Hegedűs Lóránt lett a TÉBE elnöke (A Magyarország tudósítójától.) Weisz Fülöp lemondása folytán közel fél év óta betöltetlen volt a TÉBE elnöki széke, ma új elnököt választottak Hegedűs Lóránt személyében. Délben fél egy órakor ülést tartott a Hitelbankban Scitovszky Tibor elnöklésével a TÉBE. Az ülésen Scitovszky Tibor javaslatára Hegedűs Lórántot közfelkiáltással elnökké választották. Hegedűs Lóránt elfoglalta az elnöki széket, megköszönte az ovációt és beszéde további során utalt Bod János pénzügyminiszter egyik legutóbbi beszédére, amelyben a bankokat hívta segítségül. Ezután Hegedűs Lóránt rámutatott arra a kötelességteljesítésre, amelyet a bankok részéről az ország mindig tapasztalt. A bankok voltak a legjobb adófizetők a háború előtt és a háború után. Bármelyik pénzügyminiszter boldognak érezhetné magát, ha összes adóalanyai ilyenek volnának. Az a népszerűtlenség, amely a bankokat körülveszi, igazságtalan. A közvélemény a bankokat pénzcsináló páternosztereknek tartja, pedig a bankok vesztették a legtöbbet a háborúban, mert az ingótőke hozta a legnagyobb áldozatot. Az ingótőke nagyobb hazafi, mint azok, akik állandóan a hazafiságot hordják ajkukon. Hegedűs Lóránt beszédét több ízben szakította félbe az ováció. 7 Három hónap alatt három autószerencsétlenség érte Király Andor vezérigazgató családját Most egyszerre két beteg fekszik szanatóriumban: Király Gyuláné és Király Iova Július 4.: Király Miklós, a Kissatárcsai Gépgyár vezérigazgatójának, Király Andornak 22 éves fia, a mátyásföldi országúton , motorbicikli-szerencsetlenség áldozata lett. Október 28.: Király Gyulánál, Király Andornak, a Kistarcsai Gépgyár vezérigazgatójának sógornőjét a Dorottya utcában elütötte egy autó.. Az úriasszony lábát törte. Október 24. : Király Évi. Király Andor 14 éves leánya a mátyásföldi országúton, súlyosan megsebesült. Egy parasztszekér összeütközött apja autójával. Borzalmas következetességgel, így sorakoznak Király Andor családjának az utolsó félesztendőben bekövetkezett balesetei. Minden baleset kapcsolatban van egy autóval, egy motorbiciklivel és Király Andor édesanyja, a 76 éves matróna , megesküdött, hogy soha sem ül automobilra. Az öregasszony a végzet kezét látja abban, hogy a Király-családra az utolsó fél esztendőben háromszor sújtott le a balsors.* A Grinowald-szanatórium első emelet 27. számú szobájában fekszik Király Éva, akit vasárnap este rendkívül súlyos állapotban hozott be ide az édesapja. — Ugyanazon a helyen történt, — mondotta Király Andor Iinternitz professzornak, aki később megoperálta a leányát — ahol július 1-én szerencsétlen fiam motorbiciklijéről lezuhanva, szörnyethalt. A Kistarcsai Gépgyár vezérigazgatója a mátyásföldi országútnak erre a helyére emlékkövet állított f, ez az emlékkő a szemük előtt volt akkor, amikor vasárnap délután Budapest felé robogó autójuk útját keresztezte egy parasztszekér. A sofőr fékezett, a parasztszekér lovai, megvadultak, a kocsirúd nekiment az autó ablakának, betörte, halálos biztossággal az Illés hátsó faléhoz szegezte Király Andor tizennégyéves leányának fejét. A gépkocsi erős tempóban vágtatott Budapest felé, megállt a Vi'anwakiszanatórium előtt s a vérbeborult gyereket felvitték a műtőbe. Állapota először menthetetlennek látszott, azután jött Winternitz professzor, megoperálta Király Évát s ma, mikor becsenget,tünk a várakozószobába, Király Andor ifjabb fia, aki édesanyjával együtt őrzi a kis beteg ágyát, már mosolygó arccal jött elénk: — Túl van minden veszélyen. — Azt beszélik, hogy pár nap előtt édesanyját ütötte el egy autó a Dorottya utcában. A háta mögé mutat, a betegszoba felé. Öröm látszik az arcán: — Az édesanyám itt van ... — Kivel történt a Dorottya utcai baleset? — A nagynénémet, Király Gyulánét, ütötte el egy autó, lábát törte, de ő is túl van minden veszélyen. — Tehát ő is ebből a családból való? — Igen. — Van valami végzetszerűség ebben... — mondjuk. Mosolyogva int: — Talán nem. Nem is szeretném, hogy az legyen. Csak véletlen. A véletlenek sorakoznak így. S miért lenne végzet? Kabátján fekete karszalag, mikor erre esik a tekintetünk, hirtelen elhallgat. — Július 1 ikén történt az első baleset. ■ Király Andor 22 éves műegyetemi hallgató fia, Miklós, Budapesten járt. Az orvos megvizsgálta,megállapította, hogy komolyabb baja nincs, de pár hónapos pihenésre van szüksége. A fiatalember azután hazament Kistarcsára. Pár óra múlva megérkezett az édesanyja az orvoshoz, kérdezősködött a vizsgálat eredménye iránt. Az orvos megnyugtatta, hogy semmi veszély nincs, csak pihentetni kell a fiút és ajánlotta, hogy műegyetemi szigorlatát halásszák el két-három hónappal. Király Andorné azonnal felhívta telefonon Kistarcsát, kérte a fiát, Hogy jöjjön Budapestre, menjen el a Műegyetemre, még aznap nyújtsa be a szigorlat elhalasztása iránti kérvényét. — Elromlott a motorbiciklim — válaszolt Király Andor. — Nem lehet mégis valahogy bejönni? — kérdezte az édesanyja. Jó volna, ha még ma elintézhetnéd a dolgot. . .. A fiú engeded. Egy másik saotorbicikiivel Budapestre indult. A mátyásföldi országúton egy parasztszekérbe ütközött. Király Miklós széles ívben, kirepült az országútra, nyakcsigolyáját törve, azonnal meghalt. — Végzet. A „bizalom" és az „igazság" a százmilliós hirdetési versenyben A hirdetésnek meg kell nyernie a közönség bizalmát, de nem azért, hogy a hirdetés olvasója elhigyje a hirdető által nyújtott tájékoztatást és nem is azért, hogy az olvasó elfogadja a hirdetőnek érveit, hanem azért, mert az olvasónak mindig vannak kétségei az iránt, hogy a hirdetett áru csakugyan kivánatos-e és az olvasó mindig fél, hogy »hátha« a hirdetett cikk nem is olyan kiváló? A bizalom nem mindig az érvek hatása alatt, keletkezik: az okoskodásnál sokkal nagyobb szerepe van a bizalom létrehozásában az érzelemnek. Valamely érzelemre való hivatkozás elengedhetetlen a hirdetésben, ha a hirdető tudja, hogy kisebb-nagyobb bizalmatlansággal fog találkozni. Ha a hirdető tudja, hogy az ő árucikkét illetőleg helytelen nézetek vannak a közönség körében elterjedve, vagy hogy hasonló cikkekkel a közönség már kellemetlen tapasztalatokat szerzett, fokozott erővel kell ezeket az ellenhatásokat leküzdeni. Ennek legjobb módja az igazság közlése, de a hirdetésben , csak oly igazságot szabad közölni, amelyet mindenki megsért. Nem elég, hogy valami igaz: meg is kell értetni és el is kell hitetni az igazságot. A százmilliós hirdetési versenyben, mely a Magyarország, Az Est és a Pesti Napló hasábjain három nap múlva kezdődik, nem elég egyszerűen csak azt nézni, hogy a hirdetés tartalma igaz vagy nem igaz? Vannak igazságok, amelyekkel semmire sem megyünk, ha nem tudjuk azokat elhitetni a közönséggel és ami még ennél is fontosabb: ha nem tudunk irántuk bizalmat kelteni. ! V926okt63 ferhó 29-én (pénteken) délutánkl Ötórai tea keretén belül a Szent Gellért-szallófessini ÉiifÉrfije legújabb párizsi modelekkel. Bemutató cégek: Ambrus-szalon, IV.,Váci ucca II/b, ruhák, köpenyek és kosztümök , Bozsin-szőrmeszalon, Váci ucca 10, szőrmebundák, sálok és-rókák ; Friedatann-nővérek, Vörösmarty tér 3, kalapok és fejdíszek; Enstelhardtné, B. Erzsike, Váci ucca 11/b, kozmetika. Asztalrendelések: Telefon : József 80-03, 89—04, 89—05, 89—06