Magyarország, 1926. október (33. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-03 / 224. szám
Budapest, 1926. október 3. vasárnap_______________________MAGYARORSZÁG_______________________ 15 Elmaradt a főpróba, Váljunk el, Basilides Mária Londonban, szorgalmasak a franciák, a tenorista és a primadonna kézzelfogható vitája, a család szemefénye A Belvárosi Színházban ma reggel a 'Collins Dover technikai trükkjeit próbálták s ekkor kiderült, hogy a rádió és a mozgó hajó körül még néhány apróságot kell elintézni. Az igazgatóság erre elhatározta, hogy a ma délelőttre hirdetett nyilvános főpróbát nem tartja meg és az újdonságból csupán zártkörű főpróbát tartottak. Természetesen a premiert a rendes időben megtartják ma este. Ugyancsak zártkörű próbát tartottak a Kamaraszínházban, Sardou egyik leghíresebb vígjátékából, a Váljunk el-ből. A színdarab,, amely a boldog békeidők kedves hangulatát hozza vissza, új rendezésben kerül a Kamaraszínházban, Bajor Gizi és Ódig Árpáddal a főszerepekben. Ma este az Operaházban a Csengetyű című darabban búcsút énekel Basilides Mária, a színház művésznője, aki előadás után egyenesen a keleti pályaudvarra hajtat, beül egy Bécs—ostendei kocsiba, és hétfőn este Londonba érkezik. Az énekesnő kedden délelőtt próbál az angol színpadon és el- Basilides Mária te már énekel is. Többek között Trodály gyönyörű balladáival és Bartók Béla népdalaival fogja megismertetni az angol közönséget. A francia drámaírók felette szorgalmasak az utóbbi időben. Egész sereg újdonságról érkezik Párizsból tudósítás. Befejezte két új darabját Pierre Wolff, a Bábjáték szerzője, egyik darabjának a címe: »Az ő lányuk*, ez a Michelszínházban kerül színre, másik darabjának a címe: »A csermely*. Ezt az Antoine színházban mutatják be. Renée Fauchois »Zsoké kisasszony címmel írt új darabot. Új művében ő is a mai modern leánytípust akarja megrajzolni. A termékeny Louis Verneuil most fejezte be Georges Ben■ társaságában új vígjátékát és kijelentette, hogy ezután kizárólagosan Berr-rel együtt fogja írni darabjait. Az Operaházban javában készülnek Assisi Szent Ferenc című oratóriumra. Ezúttal először adnak elő az állami dalszínházban oratóriumot szenirozva, korszerű kosztümökben. Érdekes tárgyalás folyt le a belgrádi törvényszék előtt. Az Operaház két ismert művésze, Valjani asszony és Jurevjev, az első tenorista pereskedtek egymással. Március 23-ikén történt, hogy Brexovscoli karnagy szobájában Valjani asszony a Lohengrint gyakorolta. Belépett a szobába Jurevjev tenorista és megkérdezte, hogy a Carmen előző esti előadásán miért énekelt alacsonyabban néhány taktust. Ekörül szóváltás keletkezett, majd Valjani asszony így szólt: — Én már énekeltem olyan helyen, ahova maga sose fog tudni bejutni. Juscvjev sem hagyta magát s mindkét művésznek orosz az anyanyelve, akönnyebb megértés kedvéért csakhamar áttértek anyanyelvükre és alkalmasint a legnagyobb gorombaságokat mondották egymásnak. A jelenlevő karnagy nem sokat értett ebből, annál jobban megértette azonban azt a gesztust, amilivel Valiani asszony pofonütötte a daliás tenoristát.,, Don José sem hagyta magát és válaszul jókat ütött a szép Carmenre. Az Operaház házi bírósága már megbírságolta a színészeket, de az énekesnő súlyos testi sértés címén feljelentette a tenoristát. A bíróság nem hozott végleges ítéletet, hanem elnapolta a tárgyalást. Addig is a színhadon a tenorista még sok szerelmes melódiát fog susogni a sértett hölgy fülébe. A színészpár kislánya nagyon rakoncátlan és éppen ezért jó papája kénytelen néha elpáholni. Tegnap is rossz volt a kicsike, az asztalnál nem viselkedett illően és ezért az apa kissé elnadrágolta. Amikor befejeződött a fenyítési művelet, oktató hangon megkérdezte tőle: — Most mondd meg szépen, miért kaptál ki ? A kislány durcásan válaszolt: . — Na látod, ilyen vagy te. Először megversz, aztán magad kérdezed meg, hogy miért. Óriási síkér a felérMrffi Simian októberi 01 műsora Kezdete 1,9 Telefon 65-54 Szeretek egy színésznőt Fodor László vígjátéka a Magyar Színházban Fodor László Fodor László új darabjának vajmi könnyű elmondani a meséjét és meglehetősen nehéz előadni a tartalmát. Az előbbi belefoglalható néhány sorba, de az utóbbi inkább csak lajstromozást enged, semmint leírást. Talán legin- ■ kább még úgy lehet megjelölni, hogy a történeten kívül, melyben egy fiatalember addig ismételgeti az imádott nőnek, hogy szereti, mígnem viszontszerelem jutalmazza fáradozását, a darabban benne van, és pedig túlnyomó súlylyal, maga Fodor László is, ami egy könnyed és villanó elmésségű, ötletekben dús, formásan tovasikló és mindenekfelett szeretetreméltó írói egyéniség kitárulását jelenti. A darabnak a fiatalember szerencsés szerelmi odysseája adja a vázát, de díszét, jellegét és halását az író e legszemélyesebb tulajdonságaitól veszi. Ezzel a megkülönböztetéssel azonban távolról se akarjuk kisebbíteni az alaprajz színpadi érdemét. Hálás ötletből indul ki, melyet fejleményeiben frappánsnak is találhatunk, csak éppen, hogy ennek a benyomásnak valami bűvészkedés az ára. Olyasmi, ami minden ilyenféle mutatványt jellemez; a figyelemnek a valódi folyamatról a mesterkedés látványára való eltérítése. Mert hogy Takács Évának, az ünnepelt primadonnának egy ismeretlen fiatalember, miután már hónapok óta nyomon kísérte, egy este behatol a lakásába és nem engedi kiutasíttatni magát, hanem addig hangoztatja szerelmét, mígnem a primadonna meglágyul, bemutatja vendégeinek, tűri, hogy ott maradjon és bár bizonyos tisztességi rohamból nem megy utána a hálószobába, hanem egy barátnőjéhez autózik aludni, de másnap, mikor már a pályaudvarán van,, hogy a nagyhatalmú bankvezérrel, ki nőül akarja venni, Olaszországba utazzon, a fiatalember újabb és kifogyhatatlan szerelmivallomásainak hatása alatt lemarad a vonatról és neki ígérkezik feleségül — ez igen tetszetős verziója az ostromló szerelem történetének, de a komédiás színezés kedvéért megfeledkezik a tényezők rangsoráról. A hódítást mintegy a lerázhatatlanul tolakodó szerelem diadalának tünteti fel és abból gyújt tüzet, holott igazában másról van szó. Megfelelően annak, hogy bár egész valója a szerelemre utasítja, női nem nagy százaléka, amiként fiziológiai értelemben nem jut el a szerelem poharának teljes kiürítéséig, érzelmileg is ritkábban szerelmes, hanem csak engedi szeretni magát: a férfi és nő viszonyában bizonyára nagy szerepe van az előbbi részéről való szuggerálásnak, a — hogy úgy mondjuk — szerelmi ragályozásnak, de Takács Éva történetében nem így van. Itt akármennyi rész jut is a fiatalember merészségére, a siker abból fakad, hogy ez a fiatalember — fiatal, csinos, megtetszeni való, aki nem viselkedésével, hanem lényével támaszt szerelmet. Ez különbözteti meg a bankvezértől, valamint attól a szmoking-tábortól, melynek nevében a fiatalember fellép és ez teszi, hogy Takács Éva meg ő egymásra találnak, nem a fiatalember ostroma, hanem a természet ösztönzése folytán. A darab ugyan nem titkolja ezt, de nem is hangsúlyozza, hanem az ostromfázisait állítja előtérbe. Majdnem legvégig erre tereli a figyelmet és ez az eszkamotálási művelet, mely a történetnek a lengeség biztosítása mellett a súlyát is könnyíti. Igaz, hogy másként viszont talán a mulatságos voltából veszített volna, kevésbé kapott volna szembeszökően vígjátéki színt és még igazabb, hogy akárhogy van is, nem ebben éli ki magát és főként nem ez élteti. Az atmoszférája teszi kedvessé és kellemessé és ezt azt teremti meg, amit az író a leleményhez a maga egyéb készletéből hozzáad. Mert a darabnak lehetnekelkanyarodásai, de amivel az író . az utat beszegélyezi, kivédhetetlenül csábít a veletartásra Elméssége, mely mindig eleven fényben csillog és sohasem karmolográciája, mely lesimítja az éles kiszögeléseket és kacérkodó mosolygást sző a megilletődésbe; a szín, melyivel az ornamenseket csipkézi és elhelyezi — ez az, amivel hódít. Hogy pedig egy-egy felvonás végén valósággal telhetetlennek tűnik fel a pointe-ok tekintetében, az — habár kissé a rövidség rovására esik is — oly hiba, melynek felhánytorgatása egyértelmű a bókkal. Az előadás a Magyar Színház legjobbjait foglalkoztatja. Titkos Ilona a telivér vígjátéki színésznő teljes fegyvertárát hozza a színpadra Takács Éva szerepében; Gombaszegi Ella a humor és a természetes őszinteség pompás vegyülékével játszik egy cseppet so naiv naivát; Törzs Jenő az unszoló szenvedély meleg megszólaltatásával teszi rokonszenvessé a fiatalembert, míg a bankvezér szerepének Csortos Gyula férfias fékezettsége adja meg a kellő nyomatékot. T. Forrai Rózsinak egy felsikítás növeszti szerepénél nagyobbra az alakítását, valamint sok elismerés illeti Z. Molnár Lászlót, Tarnai Ernőt és Dénes Györgyöt is. A beható figyelemről tanúskodó rendezés Vágó Béla dicséretes munkája. A darab szellemes és friss fordulatai, nemkülönben a jó előadás a főpróba közönségére is felvillanyozólag hatottak, úgyhogy a darab sikere minden számítás szerint nem maradhat el. ______ Sajgó Ernő. A színházak jövő heti műsora M. Kir. Operaház. Kedd: A Rajna kincse (B. 2.). Szerda: Hunyadi László (D. 2.). Csütörtök: A walkür. Péntek: Bánk bán. Szombat: Assisi Szent Ferenc-oratórium (Először. Bérletszünet). Vasárnap: Siegfried (D. 3.). Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Sába királynője (E. 3.). — Nemzeti Színház. Hétfő: A nagyapó. Kedd: Ocskay brigadéros. Szerda: A híd. Csütörtök: Az aranyember. Péntek: Ocskay brigadéros. Szombat: A szerelem órája (Először). Vasárnap d. u.: A Gyurkovics-lányok, este: A szerelem órája. Hétfő: Ocskay brigadéros. Kedd: A szerelem órája. — Nemzeti Színház Kamara Színháza. Hétfő, kedd: Váljunk el. Szerda: Szivárvány. Özv. Varga Abrisné: Tiszta dolog. Csütörtök: Elzevk., Péntek: Váljunk el. Szombat: A fösvény. Vasárnap d. u.: Nem lehessen tudni, este: Váljunk el. Hétfő: Váljunk el. Kedd: A hős katona. (E színpadon, először.) — Városi Színház. Hétfő: A denevér. Kedd: Akácfavirág. Szerda: Az ember tragédiája. Csütörtök: Akácfavirág. Péntek: Aida. Szombat: Akácfavirág. Vasárnap d. u.: Muzsikus Ferkó; este: Akácfavirág. Hétfő: Faust. — Vígszínház: Egész héten minden este: A Noszty-film esete Tóth Marival. Vasárnap d. n.: Seybold. — Magyar Színház. Hétfő, kedd, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: Szeretek egy színésznőt. Szerda: Bubi. Vasárnap d.n.: Dr. Szabó Juci. — Király Színház. Egész héten mindeneste: A cirkuszhercegnő. Vasárnap d. u.: A pesti lány. — Belvárosi Színház. Egész héten minden este: Calais-Dover. Vasárnap d. u.: Darázsfészek. — Budai Színkör. Vasárnap d. u.: A vasgyáros, este: Legénybúcsú. — Fővárosi Operett Színház. Minden este: Jedermann. Szonhat d. u.: Gyemekelőadás. Vasárnap d. u.: Mórica grófnő. — Andrássy úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap d. u.: Madame Rita; Samu bácsi; A költő és a pénz; tréfák, magánszámok. — Terézkörúti Színpad. Egész héten minden este: Piros bugyelláris; Matyólakodalom Budapesten; A spanyol grand, tréfák, magánszámok. irifí és$fSser& ferfahörfki Színpad októberi új műsora Kezdetek 9 Telefon 85-54