Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-06 / 177. szám

4 hogy a pilóta, aki a gépet vezeti, mi­lyen fizikummal és milyen képességek­­kel rendelkezik.­­ A repülőtechnika ma ott tart, hogy egy lóerővel el tud vinni négy kilo­­gram hasznos súlyt. Hat év előtt en­nek a tehernek csak a felét tudta, m­a­­gával szállítani. Úgy látszik Risztics­­nek sikerült minden megerőltetés­nél­Risztics János, amíg Pesten élt és a Magyar Légiforgalminál teljesített szolgálatot, az Alföldi utca II. számú házban lakott szüleivel együtt. A Ma­gyarország munkatársa meglátogatta Risztics János szüleit, akik a látogatás során értesültek fiúk sikeréről. Az öreg Risztics Miklós altiszt a fő­városnál. A harmadik ügyosztályánál, Rumbach tanácsnok mellett szolgál. A szeme könnybelábadt és örömmel dadogta: — Hát csakugyan igazi Híres ember lett a janiból? A magyar pilóta anyja szóhoz se tud­­jutni az örömtől, amikor meghallja a hírt. Ez az első szava: — Az Isten áldja meg érte!... Jaj, hogy megérhettem a fiam dicsőségét. Besiet a konyhából a pilóta két nő­vére. Az egyik táncos örömében és el­ejt néhány szót arról, hogy bizonyára gazdagok lesznek »Jani« nagy sikere folytán. Az öreg Risztics így beszél: — Tudtam én már régen, hogy a fiam egyszer nagy dolgot művel. Már kisfia korában mindig az volt a vágya, hogy pilóta lesz. Szavának állt és csakugyan repülésre adta a fejét. Hát jól is tette, kérem. Ha meggondolom, hogy milyen véletlenen múlt a fiam sorsa, meg ez a dicsőség is. Tetszik tudni, én 1910-ben jegyszedő voltam a rákosi repülőtéren, amikor Bleriot érkezett. Hát ott voltam napról-napra a nagy kiállításon. A Jani mindig kijárogatott hozzám. Né­zegette a hangárokat, odalopódzkodott a repülőgéphez, mindig csak sóhajto­zott, azt mondta, ő nem lesz lakatos­inas, hanem pilóta. Aztán, hogy elvé­gezte a négy reáliskolát és én beadtam őt egy villanyszerelő műhelybe inas­nak, mindig csak rendetlenkedett és néha már fenyegetőzött is, hogy nem szabadul fel akkor, ha nem engedem el katonának. Azt hajtogatta, hogy ha majd egyszer bent lesz a katonaságnál, ő már tudni fogja, hogy jusson el a sár­kány madárig. Emlékszem, így emle­gette a repülőgépet, csak így nevezte, hogy sárkánymadár. Még nem volt ti­zenkilenc éves, amikor egy szép napon meglepett bennünket. Beállt katonának. Elvitték Bécsbe. Most Risztics János anyja közbeszól: — Ne arról beszélj öreg, hogy Bécs­be ment. Mondd csak el a kitünteté­sül magával vinnie a szükséges meny­­nyiségü üzemanyagot és eh­ez járul még Risztics agilitása, szakavatottsága, ébrenmaradási és fizikumbeli képessé­ge. A magunk részéről végtelenül bol­dogok vagyunk, hogy ezt az új rekor­don épp az a magyar pilóta állította fel, aki három évig állott társaságunk­­ szolgálatában. sett. Hős katona volt a fiam. A katona­ságnál írásba is foglalták a tetteit. Egy herceg meg is dicsérte levélben, de már, nem emlékszem a herceg ne­vére. Azt tessék megírni, hogy Jani fiam mindig szerény volt... Én va­gyok az anyja kérem és mégse nagyon tudok róla, mics­oda nagy bravúrjai voltak. Itthon ő erről soha nem be­szélt. Nem dicse­kedett. De, tizenhárom kitüntetése, a két nagyarany, a két nagyezüst, meg a német vaskereszt -és a sor, bronzérem. Azok ám­én a meg­mondhatói, hogy milyen bátor legény a fiam... Olyan boldog vagyok uram, hogy ki sem mondhat rím­ üreg nap­jaimra nem érhetett volna nagyobb szerencse. Beteges vagyok már, az or­vos azt mondja, hogy súlyos veseba­jom van. Pénz kellene­ patikára, meg az orvosra is, dehát az uram nagyon keveset keres a városnál. Jó fiú a Jani. Két esztendeje van Dessauban. Igaz, hogy ritkán irogat, de időnként küld haza egy kis pénzt. Mondd csak, öreg, — fordul az öreg városi szolgához — mit gondolsz, kap ezért pénzt a Jani. Gazdag ember lesz. Híres ember lesz? Az öreg Risztics csak ránt egyet a vállán. Elmosolyodik, neon tudja, mit szóljon. De az arcán látszik a nagy öröm és arcvonásain elömlik valami nagy bizakodás ... érzi, hogy valami nagy dolog történt. Már­ tudja, hogy máskép lesz ezután. — Micsoda szerencse, micsoda sze­rencse, — hajtogatja az öreg. — De jól tettem, hogy akkor kivittem a Rákos­ra Blerioth­oz. .. Látogatás Risztics János szüleinél Iu­szties, a világrekorder magyar pilóta, repülőgépével MAGYARORSZÁG Budapest, 1927. augusztus 6. szombat 1921-28. casierre mdrniosi eteregue. AZ EST könyvkereskedésesm­esi. VII. kerület, Erzsébet körút 18—20. V. kerület, Vilmos császár út 14. sz­­elején előjegyzéseket is elfogadunk! Kik lesznek Magyarország delegátusai a Mipsi esetság elött (A Magyarország tudósítójától.) Bár­­ a politikai életben látszólag teljes a szélcsend, az illetékes kor­mánykörök és minisztériumok is erőteljesen készülnek az őszi nép­­szövetségi közgyűlésre. Ezt a köz­gyűlést szepetmber 8-án nyitják meg Genfben s ezzel párhuzamo­san a népszövetségi tanács is ülé­sezni fog. A tanácsülésen letárgyalták a Sir Austin Cham­berlain angol külügyminiszter­­ elnöklete alatt álló bizottság előterjesztését a magyar-román vegyes döntőbíró­ság előtt folyó birtokperekkel kapcsolatban teendő intézkedések­től. Ezen az ülésen fog eldőlni az a magyar szempontból rendkívül nagyfontosságú kérdés is, váljon a Népszövetség a román­ kormány­nak azzal az intézkedésével­ szem­ben, hogy a vegyes döntőbíróság­ban helyet foglaló, román bírót visszahívta, milyen álláspontra hely­­zkedik. Éppen erre való tekintettel az utóbbi időben politikai körökben nagyban tárgyalják azt a kérdést, vájjon a Génfbe küldendő magyar delegációt hogyan állítják össze. Hír szerint nem valószínű, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök ez alkalommal kiutazik Genfbe és így a három fődelegátus­­ között első delegátusként Apponyi Albert, megy ki. Nem bizonyos azonban még, hogy Apponyi vállalkozik-e a genfi útra és még könnyen lehetsé­ges, hogy a magyar delegáció tag­jai Walkó Lajos külügyminiszter, Khu­en-Héderváry Sándor gróf meghatalmazott miniszter és Kle­­belsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter lesznek. A kultuszminiszter minden va­lószínűség szerint eleget tesz a fel­szólításnak és így szeptember ele­­jén kiutazik Genfbe. Kiutazásá­nak az ad különös érdekességet, hogy a népszövetségi szellemi együtműköd­és párizsi­, igazgatója Julien Luchaire, nemrégiben a ma­gyar kormány vendége volt Buda­pesten s így a magyar kultuszmi­niszter genfi tartózkodása már an­nál is inkább nagy fontossággal bír, mert a népszövetségi közgyű­lésen valószínűleg a nemzetközi szellemi együttműködés ügyeiről szóló vitában fog felszólalni. Kávéházban Szőke úr: Hogy van, hogy van Bar­na úr? Barna úr: Vagyok,... ragyogatok, Szőke úr: És ön! Szőke úr: Köszönöm kérdését vélek ; éle­getek; tetszik tudni: éleeskézek és ha nem is éldegélek, de legalább éld­egetek. Barna úr: Röviden: megvan... Szőke úr: Igen. Ez a helyes kifejezés. Megvagyok! Nem úgy, mint a Kolum­busz utcai merénylő, — mert az nincs meg, és nem is úgy, mint a házbérem, mert még az sincs meg. Én megva­gyok!... Csak azon töröm a fejem, mi hasznom van abból, hogy én megva­gyok ! Barna­ck­: Maga már abból is hasz­not akar húzni, hogy megvan?. Szőke úr: Mit gondol?! — Mindenki hasznot húzzon belőle, csak én nem? Barna úr: Ki az a mindenki? — Töb­bek közt — a kedves felesége, mit Szőke úr: A kedves feleségem — az is! — Az lehúzza rólam például... Barna úr: A bőrét! Szőke úr: Nam. A ruhát. De nem az én ruhámat. Az övét. — Én mondom magának, de kellene tiltani az összes divatlapokat!! — A kedves feleségem minden hónapban kinéz belőlük egy új ruhát ... és aztán hetekig olyan szemrehányóan, olyan szomorúan néz rám, hogy végül is kinézi belőlem is azt az új ruhát. — Múlt héten is — a divatlapból kinézett egy kutyaridikült, — aztán belőlem is kinézte azt a kutya­­ridikült. — Ahogy kinéz egy olyan kutya-ridikül! Nem is néz ki ridikül­­nek és mégis ridikül! — A kutyafáját! . . . kivül kutya, — belül meg ridi­kül ... Barna úr: Hát még ki húz magából hasznot, Szőke úr! Szőke úr: A főnököm. A cég. A firma! . . . Jó kis firma, mondhatom! Úgy megdolgoztat, mint egy lovat, — de úgyis fizet, mint egy lovat! — Ha kiszámítom, a fizetéseimből egy napra nem is igen jut több, mint néhány ma­rék zabnak az ára, meg egy-két pi­li vízvezetéki víznek az ára. Barna úr: És abból él! Szőke úr: Ki él! — Én! — Én csa­k megvagyok. Barna úr: Halljuk,­­ ki húz még magából hasznot! Szőke úr: A háziúr is. Most megint egy csomó százalékkal nagyobb bőröcs­­két fog lekaparni rólam. Aztán a köz­üzemek!... Ó... azok gyönyörű tarta­lékalapokat gyűjtögetnek abból, hogy én csak így egyszerűen, szimplán meg­vagyok!... Aztán az állam!... Az a jó kis állam! ... Mióta észrevette, h­ogy én megvagyok, kinevezett adóalannyá! Adóalanyságom mellé minden évben odaír egy olyan adóállítmányt, — azt állítván, hogy ennyi meg ennyi adót tudok fizetni, — hogy mérgemben neki­megyek a falnak De neki az, mindegy! Lehúzza rólam kegyetlenül azt az állít­mányt! Barna úr: Szóval: mindenki hasznot húz abból, hogy maga megvan! Szőke úr: Mindenki! — Csak én nem! Barna úr: Nem baj. Fő az egészség, Szőke úr... Szőke úr: Igen. Az fontos. Az roppan! fontos! Mert ha se egészség, se haszon, akkor az egészből mi a haszon! Nem­ igaz! . .. Igaz ■ . (veldes) Egy nap alatt mérleg­gépes könyvelő­­n dr. Vág Ottó ügyvéd és Juszenovics Géza k­­ön­y­vi­­­es kön­y­vé­n­ek áttanulmányozása útján Ára 4 pengő Kapható Az EstHörgv kereskedéseiben Petit Larousse Ittustre l'J27. ev> kiuünso. a Legtökéletesebb francia nyelvű kézi LEXIKON |­jmzmmsmmmmmmmee&r Ez a világhírű Lexikon lzbü oldalon 6200 áb­­rával, továbbá 220 táblázat és 140 térképpé tartalmazza mindazon tudnivalót, amire egy gyakorlati emberrel­ szüksége van. Ára: 1927 február ívtől *%ésT vászonkütésben IC pettyé­n Kapható Az Est­ könyvkereskedéseiben . Erzsébet körút 18—20, Vilmos császár út 14 ". Konzervgyáraknak és háziasszonyoknak s nélkülözhetetlen könyve a gyümölcs- és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása irta : Brichta Viktor. — Ara 4.20 pengő. ■ Kapható,, Az Est" könyvkereskedéseiben,VII. ker.,­­ Erzsébet körút 18—20,V.,Vilmos császár út 14. sz.

Next