Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-06 / 177. szám

4 hogy a pilóta, aki a gépet vezeti, milyen fizikummal és milyen képességekkel rendelkezik. A repülőtechnika ma ott tart, hogy egy lóerővel el tud vinni négy kilogram hasznos súlyt. Hat év előtt ennek a tehernek csak a felét tudta, magával szállítani. Úgy látszik Riszticsnek sikerült minden megerőltetésnélRisztics János, amíg Pesten élt és a Magyar Légiforgalminál teljesített szolgálatot, az Alföldi utca II. számú házban lakott szüleivel együtt. A Magyarország munkatársa meglátogatta Risztics János szüleit, akik a látogatás során értesültek fiúk sikeréről. Az öreg Risztics Miklós altiszt a fővárosnál. A harmadik ügyosztályánál, Rumbach tanácsnok mellett szolgál. A szeme könnybelábadt és örömmel dadogta: — Hát csakugyan igazi Híres ember lett a janiból? A magyar pilóta anyja szóhoz se tudjutni az örömtől, amikor meghallja a hírt. Ez az első szava: — Az Isten áldja meg érte!... Jaj, hogy megérhettem a fiam dicsőségét. Besiet a konyhából a pilóta két nővére. Az egyik táncos örömében és elejt néhány szót arról, hogy bizonyára gazdagok lesznek »Jani« nagy sikere folytán. Az öreg Risztics így beszél: — Tudtam én már régen, hogy a fiam egyszer nagy dolgot művel. Már kisfia korában mindig az volt a vágya, hogy pilóta lesz. Szavának állt és csakugyan repülésre adta a fejét. Hát jól is tette, kérem. Ha meggondolom, hogy milyen véletlenen múlt a fiam sorsa, meg ez a dicsőség is. Tetszik tudni, én 1910-ben jegyszedő voltam a rákosi repülőtéren, amikor Bleriot érkezett. Hát ott voltam napról-napra a nagy kiállításon. A Jani mindig kijárogatott hozzám. Nézegette a hangárokat, odalopódzkodott a repülőgéphez, mindig csak sóhajtozott, azt mondta, ő nem lesz lakatosinas, hanem pilóta. Aztán, hogy elvégezte a négy reáliskolát és én beadtam őt egy villanyszerelő műhelybe inasnak, mindig csak rendetlenkedett és néha már fenyegetőzött is, hogy nem szabadul fel akkor, ha nem engedem el katonának. Azt hajtogatta, hogy ha majd egyszer bent lesz a katonaságnál, ő már tudni fogja, hogy jusson el a sárkány madárig. Emlékszem, így emlegette a repülőgépet, csak így nevezte, hogy sárkánymadár. Még nem volt tizenkilenc éves, amikor egy szép napon meglepett bennünket. Beállt katonának. Elvitték Bécsbe. Most Risztics János anyja közbeszól: — Ne arról beszélj öreg, hogy Bécsbe ment. Mondd csak el a kitüntetésül magával vinnie a szükséges menynyiségü üzemanyagot és ehez járul még Risztics agilitása, szakavatottsága, ébrenmaradási és fizikumbeli képessége. A magunk részéről végtelenül boldogok vagyunk, hogy ezt az új rekordon épp az a magyar pilóta állította fel, aki három évig állott társaságunk szolgálatában. sett. Hős katona volt a fiam. A katonaságnál írásba is foglalták a tetteit. Egy herceg meg is dicsérte levélben, de már, nem emlékszem a herceg nevére. Azt tessék megírni, hogy Jani fiam mindig szerény volt... Én vagyok az anyja kérem és mégse nagyon tudok róla, micsoda nagy bravúrjai voltak. Itthon ő erről soha nem beszélt. Nem dicsekedett. De, tizenhárom kitüntetése, a két nagyarany, a két nagyezüst, meg a német vaskereszt -és a sor, bronzérem. Azok ámén a megmondhatói, hogy milyen bátor legény a fiam... Olyan boldog vagyok uram, hogy ki sem mondhat rím üreg napjaimra nem érhetett volna nagyobb szerencse. Beteges vagyok már, az orvos azt mondja, hogy súlyos vesebajom van. Pénz kellene patikára, meg az orvosra is, dehát az uram nagyon keveset keres a városnál. Jó fiú a Jani. Két esztendeje van Dessauban. Igaz, hogy ritkán irogat, de időnként küld haza egy kis pénzt. Mondd csak, öreg, — fordul az öreg városi szolgához — mit gondolsz, kap ezért pénzt a Jani. Gazdag ember lesz. Híres ember lesz? Az öreg Risztics csak ránt egyet a vállán. Elmosolyodik, neon tudja, mit szóljon. De az arcán látszik a nagy öröm és arcvonásain elömlik valami nagy bizakodás ... érzi, hogy valami nagy dolog történt. Már tudja, hogy máskép lesz ezután. — Micsoda szerencse, micsoda szerencse, — hajtogatja az öreg. — De jól tettem, hogy akkor kivittem a Rákosra Bleriothoz. .. Látogatás Risztics János szüleinél Iuszties, a világrekorder magyar pilóta, repülőgépével MAGYARORSZÁG Budapest, 1927. augusztus 6. szombat 1921-28. casierre mdrniosi eteregue. AZ EST könyvkereskedésesmesi. VII. kerület, Erzsébet körút 18—20. V. kerület, Vilmos császár út 14. szelején előjegyzéseket is elfogadunk! Kik lesznek Magyarország delegátusai a Mipsi esetság elött (A Magyarország tudósítójától.) Bár a politikai életben látszólag teljes a szélcsend, az illetékes kormánykörök és minisztériumok is erőteljesen készülnek az őszi népszövetségi közgyűlésre. Ezt a közgyűlést szepetmber 8-án nyitják meg Genfben s ezzel párhuzamosan a népszövetségi tanács is ülésezni fog. A tanácsülésen letárgyalták a Sir Austin Chamberlain angol külügyminiszter elnöklete alatt álló bizottság előterjesztését a magyar-román vegyes döntőbíróság előtt folyó birtokperekkel kapcsolatban teendő intézkedésektől. Ezen az ülésen fog eldőlni az a magyar szempontból rendkívül nagyfontosságú kérdés is, váljon a Népszövetség a román kormánynak azzal az intézkedésével szemben, hogy a vegyes döntőbíróságban helyet foglaló, román bírót visszahívta, milyen álláspontra helyzkedik. Éppen erre való tekintettel az utóbbi időben politikai körökben nagyban tárgyalják azt a kérdést, vájjon a Génfbe küldendő magyar delegációt hogyan állítják össze. Hír szerint nem valószínű, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök ez alkalommal kiutazik Genfbe és így a három fődelegátus között első delegátusként Apponyi Albert, megy ki. Nem bizonyos azonban még, hogy Apponyi vállalkozik-e a genfi útra és még könnyen lehetséges, hogy a magyar delegáció tagjai Walkó Lajos külügyminiszter, Khuen-Héderváry Sándor gróf meghatalmazott miniszter és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter lesznek. A kultuszminiszter minden valószínűség szerint eleget tesz a felszólításnak és így szeptember elején kiutazik Genfbe. Kiutazásának az ad különös érdekességet, hogy a népszövetségi szellemi együtműködés párizsi, igazgatója Julien Luchaire, nemrégiben a magyar kormány vendége volt Budapesten s így a magyar kultuszminiszter genfi tartózkodása már annál is inkább nagy fontossággal bír, mert a népszövetségi közgyűlésen valószínűleg a nemzetközi szellemi együttműködés ügyeiről szóló vitában fog felszólalni. Kávéházban Szőke úr: Hogy van, hogy van Barna úr? Barna úr: Vagyok,... ragyogatok, Szőke úr: És ön! Szőke úr: Köszönöm kérdését vélek ; élegetek; tetszik tudni: éleeskézek és ha nem is éldegélek, de legalább éldegetek. Barna úr: Röviden: megvan... Szőke úr: Igen. Ez a helyes kifejezés. Megvagyok! Nem úgy, mint a Kolumbusz utcai merénylő, — mert az nincs meg, és nem is úgy, mint a házbérem, mert még az sincs meg. Én megvagyok!... Csak azon töröm a fejem, mi hasznom van abból, hogy én megvagyok ! Barnack: Maga már abból is hasznot akar húzni, hogy megvan?. Szőke úr: Mit gondol?! — Mindenki hasznot húzzon belőle, csak én nem? Barna úr: Ki az a mindenki? — Többek közt — a kedves felesége, mit Szőke úr: A kedves feleségem — az is! — Az lehúzza rólam például... Barna úr: A bőrét! Szőke úr: Nam. A ruhát. De nem az én ruhámat. Az övét. — Én mondom magának, de kellene tiltani az összes divatlapokat!! — A kedves feleségem minden hónapban kinéz belőlük egy új ruhát ... és aztán hetekig olyan szemrehányóan, olyan szomorúan néz rám, hogy végül is kinézi belőlem is azt az új ruhát. — Múlt héten is — a divatlapból kinézett egy kutyaridikült, — aztán belőlem is kinézte azt a kutyaridikült. — Ahogy kinéz egy olyan kutya-ridikül! Nem is néz ki ridikülnek és mégis ridikül! — A kutyafáját! . . . kivül kutya, — belül meg ridikül ... Barna úr: Hát még ki húz magából hasznot, Szőke úr! Szőke úr: A főnököm. A cég. A firma! . . . Jó kis firma, mondhatom! Úgy megdolgoztat, mint egy lovat, — de úgyis fizet, mint egy lovat! — Ha kiszámítom, a fizetéseimből egy napra nem is igen jut több, mint néhány marék zabnak az ára, meg egy-két pili vízvezetéki víznek az ára. Barna úr: És abból él! Szőke úr: Ki él! — Én! — Én csak megvagyok. Barna úr: Halljuk, ki húz még magából hasznot! Szőke úr: A háziúr is. Most megint egy csomó százalékkal nagyobb bőröcskét fog lekaparni rólam. Aztán a közüzemek!... Ó... azok gyönyörű tartalékalapokat gyűjtögetnek abból, hogy én csak így egyszerűen, szimplán megvagyok!... Aztán az állam!... Az a jó kis állam! ... Mióta észrevette, hogy én megvagyok, kinevezett adóalannyá! Adóalanyságom mellé minden évben odaír egy olyan adóállítmányt, — azt állítván, hogy ennyi meg ennyi adót tudok fizetni, — hogy mérgemben nekimegyek a falnak De neki az, mindegy! Lehúzza rólam kegyetlenül azt az állítmányt! Barna úr: Szóval: mindenki hasznot húz abból, hogy maga megvan! Szőke úr: Mindenki! — Csak én nem! Barna úr: Nem baj. Fő az egészség, Szőke úr... Szőke úr: Igen. Az fontos. Az roppan! fontos! Mert ha se egészség, se haszon, akkor az egészből mi a haszon! Nem igaz! . .. Igaz ■ . (veldes) Egy nap alatt mérleggépes könyvelőn dr. Vág Ottó ügyvéd és Juszenovics Géza könyvies könyvének áttanulmányozása útján Ára 4 pengő Kapható Az EstHörgv kereskedéseiben Petit Larousse Ittustre l'J27. ev> kiuünso. a Legtökéletesebb francia nyelvű kézi LEXIKON |jmzmmsmmmmmmmee&r Ez a világhírű Lexikon lzbü oldalon 6200 ábrával, továbbá 220 táblázat és 140 térképpé tartalmazza mindazon tudnivalót, amire egy gyakorlati emberrel szüksége van. Ára: 1927 február ívtől *%ésT vászonkütésben IC pettyén Kapható Az Est könyvkereskedéseiben . Erzsébet körút 18—20, Vilmos császár út 14 ". Konzervgyáraknak és háziasszonyoknak s nélkülözhetetlen könyve a gyümölcs- és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása irta : Brichta Viktor. — Ara 4.20 pengő. ■ Kapható,, Az Est" könyvkereskedéseiben,VII. ker., Erzsébet körút 18—20,V.,Vilmos császár út 14. sz.