Magyarország, 1934. július (41. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-11 / 154. szám
1934- július 11. szerda MAGYARORSZÁG GYERTYÁK A TÚLSÓ OLDALON Egybe,telepítés, hitbizományi reform a pannonhalmi rendház boltíves aulájában. A minisztertanács napirendre tűzte ezt a három legfontosabb kérdést. Ezt a három, nekünk oly jó ismerős kérdést, amely napról-napra itt él a Magyarország szerkesztőségében, minden részletével és minden sebével. Amelynek szolgálatába helyeztük egész szellemi és minden erkölcsi erőnket. Hónapok óta írunk róluk rögeszmés makacssággal, megtettük programunk tengelyévé, de nem is tettük meg, mert ez lett a tengely magától a népi és nemzeti jövőért való felelősség nagy átérzésében. Voltak, akik orrfintorgatva fogadták. Nem mindenkinek tetszett, hogy ezek a szavak olyan gyakran és olyan követelő súllyal kerültek ki szedő- és írógépeink és kalamárisaink öléből. Ma mind a három kérdés kormány- és szalonképes lett. Aminek mi végtelenül örülünk. Az egyke elleni küzdelem nemzeterkölcsi fontossága, negatív falvak, negatív házak, negatív udvarok elleni küzdelem, ebben benne van a faj folytatásának lehetősége, a magyarság etnikai jövője. A telepítés... Kell ezt külön is magyarázni, hogy nemzetjövő és országépítés szempontjából mit jelent a magyar földnek mentül több magyar emberrel való összeházasítása, magyar földnek magyar kezekre való juttatása. Ami pedig a hitbizományi reformot illeti, ez benne van az időkben, ezt kirobbantotta a háború és a világnak a háborúban való és a háború után való gazdasági átalakulása. Mind a három kérdésben erő van, de egyikben sincs erőszak és mind a három kérdés megnőtt akkorára, hogy felérjen a kormány asztaláig. Nap-nap után, óráról-órára írunk róluk. Amikor a Magyarország újraalakult és szellemileg megújhodott, akkor ezzel kezdtük. Az egyke elleni küzdelemmel, a telepítés és a hitbizományi reform magyarázatával, követelésével, szorgalmazásával. Nem mindenkinek tetszett ez a három szó és voltak, akik békebeli begubózottságukban, gondolkozásuk lomhán méltóságos hömpölygésében, a kényelem szeretetében és a sablonok imádatában túlzásnak vélték azt, ami a mindennap józan felismerése volt. Radikalizmusnak a tárgyilagosságot és demagógiának a demokráciát. Nem baj, örömmel látjuk, hogy ma ezek a kérdések máról-holnapra más írói műhelyek asztalait is megterítik a a Magyarország-vak ezekkel a benszülött programpontjaival. Amit tegnap megégettek, azt ma megimádják. Nem baj. Nekünk nem az a fontos, hogy ezen, vagy azon a portán hogyan vélekednek rólunk. Nem azért vagyunk, hogy filmfelvételeket készítsünk bizonyos orr- és arcfintorokról, mi nem akarunk három ilyen történelmien súlyos kérdésből háziügyet csinálni. Nem mi vagyunk a fontosak, fontos a magyar nép és a magyar föld. Fontos, hogy az egyke pusztító útját elrekesszük, hogy magyarokat a magyar földre telepítsünk, hogy a hitbizományok régen vajúdó kérdése magyarul és korszerűen megoldassék. Fontos ez a második honfoglalás, amelynek itt Trianon után szükségszerűen el kell indulnia, ha meg akarunk maradni és tovább élni. Ez a fontos. Az ország, a jövő, a nép. És minden más mellékes. Nem vitatkozó öröm beszél belőlünk és ha mégis, akkor igenis vitatkozunk a történelemmel, amely ilyen mostohán bánt el ezzel a néppel akkor, amikor hadbaszólította és akkor is, amikor a kezében a fegyvereket elpihentette. Mi vitatkozunk a két Trianonnal. Az egyikkel, amely területeket vett el tőlünk rosszhiszeműen, a másikkal, amely jóhiszeműen bár, de az idők tökéletes félremagyarázásával és teljes meg nem értésével ragaszkodik avitt életformákhoz, amikben minden van, csak éppen élet nincsen. Maguk megélni nem tudnak, mégkevésbé életet adni egy nemzetnek és egy nemzedéknek, amelynek az életre nemcsak minden joga megvan, de amelyet az életre elköteleznek kötelességek is. Mert mi nem érjük be azzal, hogy a magyarságnak joga van élni. Mi azt mondjuk: a magyarságnak kötelessége élni. És hogy ezt a kötelességét teljesíthesse, szükségünk van bátorságra. Erkölcsi és értelmi bátorságra, amellyel s szembe merünk nézni a dolgokkal s s ha kell, emberekkel is. És mindenesetre merjünk szembenézni elfogultságokkal. Azt pedig, aki elsőnek mer kimondani egy gondolatot, egy eszmét, egy vágyat, aki bátran, de ugyanakkor a bátorság felelősségével is valamivel gyorsabban lapoz a magyar élet menetrendjében, azt... Különben nem baj, csak bántsák nyugodtan. Egyke elleni harc, telepítés, hitbizományi reform, bekerültek a kormány programjába. És hogy most ennek más helyeken ujjonganak, mint sajátjuknak, mi ennek is csak örülünk. Hogy túlsó íróasztalokon gyújtják meg az öröm gyertyáit, melyek lángjában tegnap még elégettek volna minden szót, ami telepítést és hitbizományi reformot követel, azért csak égjenek azok a gyertyák. Legyen ott is világosság. I Kalmár Fái # monstre cigányzenekar___ . kíséretével énekel és mulat (35155 Fényes György Halászkert&osligeti kiscirkusz mellett. Hermina út végén.Tel. 13-3-64 Berlin nagy meglepetése Berlin, július 10. (A Magyarország berlini szerkesztőségének telefonjelentése.) Ma délben fél egy órakor meglepetésszerűen megjelent a német kormány rendelete, amellyel július 13-ra összehívja a Reichstagot. Már napok óta beszélnek politikai körökben arról, hogy Hitler szükségesnek látja a birodalmi gyűlés összehívását, hogy beszámoljon a június 30-ika óta történt eseményekről, de általában csak augusztusra várták a Reichstag egybehívását és így nagy eseménynek számít, hogy hirtelen, egyik napról a másikra hívta össze a birodalmi kormány a német parlamentet. A parlament ülése ezúttal is, miután a Reichstag épülete a tűzvész után még nincs teljesen helyreállítva, a Kroll-operában fog lezajlani. Általában a külpolitikai eseményeket, Barthou londoni látogatását veszik annak alapjául, hogy Hitler már most szükségesnek látja, hogy a birodalmi gyűlésen keresztül a világ nyilvánosságához forduljon és egyúttal a különböző híreszteléseknek véget vessen azzal, hogy a birodalmi gyűlésen bizalmi nyilatkozatot adasson magának. Hitler a birodalmi gyűlés összehívását mindig csak olyan esetekben tartja szükségesnek, amikor a kormánynak igen fontos mondanivalói vannak a birodalom és a külföld számára és szükségesnek tartja azt, hogy a birodalmi gyűlés bizalmi szavazatával alátámassza a kormány intézkedéseit. Így lesz ez most is és világszerte nagy érdeklődéssel vár, ják, mikép és mivel fog Hitler a június 30-i események után a birodalmi gyűlés elé lépni. R. L. Miről beszél pénteken Hitler ? Természetesen kétség sem fér hozzá, hogy a nemzeti szocialista képviselők egyhangúan bizalmat fognak szavazni a kancellárnak, úgyhogy e tekintetben teljesen téves volna bármiféle meglepetést várni a birodalmi gyűléstől. Mégis óriási érdeklődéssel várják a július 13-i Reichstag-ülést, miután előreláthatólag Hitler, aki természetesen személyesen fog beszélni a Reichstagban, először fogja megragadni az alkalmat, hogy az úgynevezett zendülés letörése óta a nyilvánossághoz szóljon. Bár még hivatalos jelentés nincs a Reichstag-ülés programjáról, jól informált körökben biztosnak tartják, hogy Hitler nagy beszámolót fog mondani, amelyben először is a Röhm-féle összeesküvés hátteréről, a zendülés leverésekor alkalmazott módszerek jogosultságáról fog beszélni, azonkívül a rohamcsapatok további sorsára vonatkozólag is nyilatkozatot fog tenni. Továbbmenőleg azonban valószínűnek tartják, — és ebben látják a Reichstag-ülés legnagyobb jelentőségét — hogy Hitler meg fogja ragadni az alkalmat arra, hogy a Hess beszédje által megkezdett új külpolitikai orientációt tovább folytassa és konkretizálja a Franciaországgal való megegyezés lehetőségét, amelyre a Führer-helyettes vasárnapi beszédében célzott. Akik nem mennek és akik nem mehetnek el Minden valószínűség szerint Reichstag-ülés elé fogják terjeszteni a kabinet által elfogadott törvényeket és így a Reichstagnak is módja lesz arra, hogy szankcionálja a kivégzéseket, vagyis utólag törvényesnek és jogosnak ismerje el Hitler intézkedéseit. Természetesen a Reichstag tagjai majdnem mind a nemzeti szocialista párt sorába tartoznak és meg fognak jelenni az ülésen, így az érdeklődés inkább afelé fordul, hogykik nem jönnek el. Természetesen hiányozni fognak a Reichstag üléséről a Röhm-féle puccs kivégzett részesei; a hét rohamcsapatos vezér, akik a Reichstag tagjai sorába tartoznak és akiknek nevét a hivatalos jelentés is kiadta és pedig: Rohm, Heines, Ernst, von Heydebreck, Hayn, Schmiedt és Schneidhuber. Ugyancsak a Reichstag tagjai sorába tartozik von Klausner, a nemzeti szocialista párt rohamcsapatainak egyik legelőkelőbb főcsoportvezetője, akiről Kube nemzeti szocialista vezér éppen ma megjelent cikkében írta meg, hogy az első letartóztatottak között volt. Ugyancsak kérdéses, hogy megjelenik-e az ülésen Manfred von Killinger, Szászország miniszterelnöke, akit, bár újból eleresztettek a koncentrációs táborból, a kormány hivatalos nyilatkozata szerint megfosztottak a rohamcsapatokban viselt állásától. Ugyancsak érdekes lesz megfigyelni, hogy jelen lesz-e a Reichstagülésen August Wilhelm porosz herceg, aki Prinz von Preussen néven ugyancsak a birodalmi gyűlés tagja és akinek sorsáról napokon keresztül különféle hírek terjedtek el. Papén természetesen ugyancsak tagja a Reichstagnak és a kevésszámú nem nemzeti szocialista képviselő sorába tartozik Alfred Hugenberg is. A meg nem jelenő képviselők listájából talán következtetéseket lehet levonni arra is, hogy a nemzeti szocialista vezérek közül kik azok, akik még nem keveredtek bele a Röhm-féle akcióba. Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomorműködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, előesés, polipus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes Ferenc József keserűvizet. 3 A neptini lapok nem írhatják meg... — A United Press telefonjelentése — Berlin, július 10. A német lapkiadók félhivatalos kőnyomatú sajtóügynöksége ma délben közölte a lapokkal, hogy a birodalmi gyűlést a kormány július 13-ára ülésre hívta össze, amelyen a kormány nyilatkozni fog a helyzetről. Tíz perccel később a lapok szerkesztőségei telefonon utasítást kaptak, hogy ezt a közleményt nem szabad lenyomtatniuk. A United Press illetékes helyen tudakozódott, hogy mi volt az oka ennek a rendelkezésnek és azt a választ kapta, hogy a birodalmi gyűlés összehívása tényleg megtörtént, a birodalmi gyűlés elnöki hivatalában pedig azt mondták, hogy az ülés napja és órája még nincs végleg megállapítva. Bécs, július 10. (A Magyarrszág bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Az Amtliche Nachrichtenstelle, amely Bécsben a Magyar Távirati Irodának felel meg, ma délelőtt egy berlini jelentést adott ki, amely szerint péntekre, július 13-án este nyolc órára a német birodalmi gyűlést összehívják. A birodalmi gyűlés tárgysora: a birodalmi kormány jelentésének meghallgatása. Az Amtliche Nachrichtenstelle negyedóra múlva ezt a jelentést visszavonta és az nem is jelent meg a bécsi esti lapokban, annak ellenére, hogy Berlinből a birodalmi ülés pénteki ülésének hírét megerősítik.