Medvetánc, 1983/4 - 1984/1

Lengyel László: Korporativ vállalat korporativ államban. Az olasz korporativ irányítás

MEDVETÁNC A kifejlett korporatív vállalatirányítás 1930. március 20-án a 206-os törvény kiadásával megkezdődött az olasz korporatív rendszer reformja. E törvény szabályozza a korporáció szervezetét a legalsó szinttől a legfelsőig. „A Korporációk Nemzeti Tanácsa olyan Itália nemzetgazdasága számára, mint a vezérkar a hadsereg számára l­áthatja a termelési folyamatokat a tervekig és a koordinációig. Egyedül a korporációban jön létre gazdasági egység tőke és munka, tudo­mány és gyakorlat különböző elemei között; egyedül a korporációban le­hetséges, hogy a szakszervezetek vitalitása megfelelő együttműködést biz­tosítson ... A szindikalizmus és a korporativizmus kölcsönösen függenek egymástól, feltételezik egymást - a korporáció nem lehetséges szindikalizmus nélkül. (Mussolini: Beszéd a Korporációk Nemzeti Tanácsának megnyitó ülésén, 1930. április 21-én). A korporáció a következőképpen épül fel. Vegyük először a hozzá tartozó szakszervezeteket: .A törvény értelmében szakmánként külön szindikátusok létesítendők a munkaadók és munkavállalók részére. Ezek a legalsó fokú szervezetek. Másodfokú szervezetek a szindikátusokat magukban foglaló provinciális uniók. Az uniók országos szövetségekben (federációk) egyesülnek, amelyek viszont egész foglalkozási ágakat magukba foglaló főszövetségeket (kon­­federációk) alkotnak. Ezek később két országos főszövetségben (confe­­derazione generale) egyesíthetők,­­ egyik az összes munkaadók, másik az összes munkavállalók számára. A fentiek szerint az iparban a szindikátusok piramisszerű felépítése alulról felfelé elméletileg a következő: 1. helyi szakegyesület vagy szindikátus 2. szindikátusok provinciális uniója 3. szakma országos szövetsége (federáció) 4. országos főszövetség (konfederáció). A szabad foglalkozásokat kivéve, amelyeknél nincsen külön munkaadói és munkavállalói oldal, az összes szakmáknak külön munkaadói és munka­­vállalói szervezeteik vannak, melyek a munkabér, munkaidő és munka­viszály kérdéseinek tárgyalására paritásos alapon, állami tisztviselő elnök­lete alatt egyesülnek. Ez idő szerint a szindikális szervezetek beosztása a következő:

Next