Mohács és Vidéke, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-03 / 1. szám
le nem tárgyalta, avagy amennyiben esetleg megfelelőnek nem találta volna, iásnak alkotásáról nem gondoskodott. 1 Ha a képviselőtestület e mulasztást el nem követi, s a könyvvivői állás rendszeresítésével még a múlt évben a mostaninál helyesebb, rendszeres könyvvezetést hozott volna be, a községi háztartásunkban most uralkodó zavarok legnagyobb része elhárítva lenne. De amit a múlt évben a képviselőtesület elmulasztott, azt pótolja legalább jó akarattal és komoly tetterővel az újévben ! Névmagyarosítás. Lapunk múlt évi 51-ik számában a névmagyarosításról értekezve, cikkünk végén kértük Némer Lipót országgyűlési képviselőnket, hogy kezdeményezze egy névmagyarosítási egylet alakítását. E tárgyban országgyűlési képviselőnk a következő sorokat intézte hozzánk : Tisztelt szerkesztő úr! Lapjának i. é. 51. száma „Névmagyarosítás“* című cikkének befejezése által személyesen felhíva lévén a magyarosítás ügyét társadalmi útón esetleg egylet létesítése által előmozdítani, indíttatva érezem magamat kijelenteni, hogy bár osztom a cikkíró véleményét a megvalósítandó cél tekintetében, mégis nem tartom szükségesnek, hogy annak megvalósítására külön egylet alakuljon. Nem tartom pedig szükségesnek azért, mert a névmagyarosítás útja és módja oly egyszerű és könnyű, hogy ahhoz a nehézkes egyleti szervezet teljesen felesleges. Azt hiszem, hogy ha t. szerkesztő úr lapja hasábjain az eljárást röviden közli, evvel jobban elősegíti az ügyet, mint tíz gyűléssel, mert a gyűléseken csak azok jelennek meg, kik az egylet tagjai s már is ismerik az eljárást, míg a lapban adott közlemény a nagy közönség közkincsévé válik, de azonfelül meg vagyok arrólgyőződve,hogy minden ügyvéd és jegyző szívesen ad felvilágosítást, mindenkinek e tárgyban. Végül engedje meg kijelentenem,hogy azon esetre, ha az egylet létesítésének eszméjét fen is tartaná, én, ki eddig is már annyi időt és fáradságot szentelek a közügynek, sem a kezdeményezést, sem a vezérszerepet magának az ügynek érdekében el nem vállalhatná* u '-evA“' - -• , ■ vagyok Mohács, 1885. dec 30-án \T A m n 4. T + i\ d in e I u 1 p u íj épvielő I U*k ezdeményező nem lehet, sem annak élére nem alkat. És mi is készség fesén bevalljuk, hogy mindrre nem gondoltunk, midon őt a kezdeményezésre elhívtuk. Mi levelének amak kijelentését illeti, hogy névmagyarosítási egylet alakítása nem szükséges, erre csak az a megjegyzésünk, hogy mi nem állítottuk egy ilyen egylet „szükséges“ ,vohát, hanem a névmagyarosítás eszméjének minél nagyobb körben való terjesztése és a neveidet magyarosítani szándékozó polgártársaink újraigazitása s kérvényeik elkészítése szempontéból célszerűnek, has.nósnak tartottuk és tártuk most is az egyleti ömműködést. Nem is adjuk fele tekintetben termény linket ; de hogy addig is, míg a névmagyarosítási egylet megalakul, a névmagyarosítás ügye előmozdíttassék, megismertetjük olvasóinkkal a névmagyarosítás körül követendő eljárást. A névmagyarosítás megengedése a járási szolgabíróhoz benyújtandó kérvényben kérelmezendő ; e kérelem a szolgabirónál szóval is előterjeszthető, ki azt jegyzőkönyvbe foglalja. Az írásbeli kérvény- vagy-a szóbeli kérelemről felvett jegyzőkönyvhez, ha csak egy egyén nevének magyarosításáról van a szó, ennek keresztleveles illetőségét tanúsító községi bizonyítvány, ha pedig több családtag kívánja nevét maagyarosítani, a keresztlevél helyett családi kimutatás a családi ívék mindegyik illetőségét tanúsító községi bizonyítvány melléklendő. Az írásbeli kérvény vagy szóbeli kérelemről felvett jegyzőkönyv annyiszor 50 kgos bélyeggel látandó el, ahány nagykorú egyén nevének megváltoztatásáról van szó. Az így felszerelt kérvény az alispán útján a belügyminiszterhez terjesztetik fel. Amint ebből kitetszik, az eljárás nagyon rövid és egyszerű. Ha mégis egyes polgártársaink akár az eljárás, akár a kérvény szerkesztése körül a közlöttek dacára némi útbaigazítást igényelnének, lapunk szerkesztője — ki saját névének magyarosítására már megtette a kellő lépéseket — bárkineek is szívesen szolgál nemcsak tanácscsal, hanem a legnagyobb készséggel vállalkozik azirásbeli kérvények elkészítésére is — minden dij nélkü. A magyar érzelmű közönségen most már a sor, hogy a magyarositás müvének előmozditásában ten-yeges Asz legyen. A szerk . Olvasónlkkos.Az év k -/Hétével felkérjük lapuk t.előfizetőit, sxjgy előfizetésüket mielőbb megújítani , egyúttal lapunkat körükben terjeszteni szíveskedjenek. — Hátralékosainkat pedig felkérjük távozásaik mielőbbi megfizetésére. — Uj megyei bizottsági tag. A múlt hó 28-án Mohácson megejtett választás alkalmával K I U m b f u er Antal városi aljegyző választatott nag megyei bizottsági taggá — Közgy üj s ek. Városunk egyesületei az uj év beálltává, újult erővel látnak kitűzött nemes céljaik évényesitésére; mindenütt élénkség, tanácskozások, megbeszélések, melyek a választások s a jövő teendői körül forognak Mi, kiknek városunk társadalmi életének jobbítása egyik határozottan kifejezett célunk, teljes megelégedéssel veszszük tudomásul és hozzuk tudomására közönségünknek az egyesületeinkben nyilvánuló élénkséget; de ugyanekkor nem késünk figyelmeztetni elsősorban az egyesületek vezérférfiait s egyúttal a tagokat is, hogy az érdeklődés az egyesületek iránt ne csak ... a választásokig terjedjen. Összetartás, a kitűzött célokra való komoly törekvés, el nem lankadó munkálkodás, az ügyeket előbbre vivő eszmék foglalkoztassák a vezérszerepre hivatottakat és a tagokat egyaránt ... ez év folyamában is. A tengődés, az iránytalanság és az eszmeszegénység a vezetésben már maga bukás. E kis prológ után felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogyaz országos vöröskereszt-egylet mohácsi fiókja e hób án (tehát ma) d. n. 3 órakor a kaszinó nagytermében és ugyancsak ma d. u. 2 órakor a városház nagy termében a mohácsi kisdedóvó-egylettartják meg évi rendes közgyűléseiket ; az iparos olvasó körben szintén 111a d. u. 3 órakor lesz a közgyűlés; a kaszinó-egyesület e hó 10-én d. 11. 4 órakor, a mohácsi jótékony nőegylet pedig a belvárosi iskolaépületben f. hó 6-kán d. n. 3 órakor fogják megtartani évi rendes közgyűléseiket. — Mulatságok. Mohácson a karácsoni ünnepek vigan folytak le ; az áhitatos népnek örömet hirdettek a betlehemen angyalkák a Messiás születéséről és a romlatlan lelkű nép igazán felmagasztosult lélekkel örült, az isteni gyermek születési ünnepének. Örült, a gyermeksereg is az ajándékot hozó kis Jézusnak, mind elfogódott szívvel várta, hogy a csukott ajtajú szobában megjelenjen a tündöklő fehér ruhás, feje fölött ragyogó csillaggal, kezében pedig sok-sok ajándékkal a . . . Kriszkindli. Örültek a lelkes műkedvelők is a Phrenolog sikerének (közbevetőleg legyen mondva, az anyagi sikernek is örülhetnek a műkedvelők, ráért az előadás 1945 kit. jövedelmezett); vígan folyt le a színiadás utáni táncmulatság is, olyan jó kedvű ropogósan táncolt csárdások is ritkán dobogták a kör nagy termének padlatát, ésős kis leány szivecskéjét, mint az estén. Vasárus este pedig a kaszinóban volt tombola-estély si jó kedvvel, de kevés . . . közönséggel. Az ig ahogy azok a táncosnők, a kiknek szépsége P estén igazán besugározta a kaszinónak ekki ran?v " --•■iirynak tűnő termét olyan koszonját mutattál be a legszebb élő virágoknak, me a tog&tott&ub táncestélynek is érdemei * lenne de tudhat . Ott láttuk Auber Nitrát, Kerese Ilkát, Kércsé Ritát, Kacskovits Antalnét ------ ■A- Vi«*.. .út. Kípurbitner Lujzát Kri'-.i I Mm inkát, mey Szilviát, Spítzár nővéreké , Lászlónét stb. a táncosnők érdekes kis csoportjában. A táncnak egy óra körül lett vége. M ü kedvelőiét ő adá s A noh esi iparos olvasó kör kebelében alanyit műkéd velő-társaság e hóbán — vízkekereszt ünnepe — este 8 órakor az olvasó kör nagy termébe felállított színpadon műkedvelői előadást rendez Színre kerül: „Három kalap“ című három felvonnásos vígjáték. A közönség tájékozására felemlítjük, hogy ezentúl jegyek válthatók a nappali pénztárnál délelőtt 10—12 és délután 2—6 óráig, az esti pénztárnál pedig esti 6 órától kezdve.— Zichy Géza gróf. A mohácsi iparos olvasókör kebelében alakult műkedvelő társaság által karácson másod napján színre hozott lom jelszavait a kevésbé művelt elem is nyomban megtanulta, közkincsesé lett nálunk is a tizenkét pont és Petőfi forradalmi aüeménye. A példavont, a nép nálunk is tüntetni akart mindenáron, kereste a tüntetés tárgyát és megtalálta. Nem volt Táncsicsunk, akit ki lehetett volna szabadítani fogságából, de a közelben volt egy kincstári épület, amelyet meg kellett most szabadítani utált ékességétől. Valaki elkiáltotta, hogy: „el a sóházhoz !“ És a nagy sokaság megindult, nem kérdezte senki az okát annak, hogy miért kell most a sóházhoz tartani; a jelszó ki lett adva, tehát mindenki engedelmeskedett annak. Csakhamar megtelt a nepomuki szent körüli tér embersokasággal. Hatos újra beszélt, a nép ismét éljenzéssel dörögte tele a levegőt. A szónok végre kimondta: „le a kétfejű sassal!“ Egy pillanat alatt le volt szaggatva Ausztria címere és a kincstári épületet is kényszerítették meghódolni a népfelség előtt. Másnap a feketesárgára festett korlátok, melyek az állami épületet szegélyezték, nemkülönben a sóraktár hatalmas kapui, valamint a tiszti lakások külső ajtai is nemzeti színűre változtak át. Rövid idő múlva a nemzetőrség is szervezkedett; őrnagya a nyugalmazott császári kapitány Schulzer volt, segédtisztje pedig Koszits Szilárd lett. Századosokká Stájevics Pál, Klósz József, Hatos Gusztáv, Réder Vilmos, Pucha József és Csepkta Károly választottak; tiszti rangot nyertek még: Aidenbichler Ignác, Nagy Zsigmond, Stánkovits János, Varga Pál, Auber Nép. János, Witt József, Funták József, Cselinácz János, ifj. Aresztics György és később Tauszik Lipót stb. A nemzetőrség egy zászlóaljat képezett 6 századdal. Mozgósítva lett háromszor és pedig Bács- Aki tudja, hogy képviselőnk hány társadalmi és jótékonysági egyletnek elnöke, hogy városi képviselő s mint ilyen több bizottság tagja, hogy ő megyei törvényhatósági bizottsági tag és mint ilyen az állandó választmány, a közigazgatási bizottság stb. tagja, hogy mint országgyűlési képviselő az évnek jó részét a fővárosban tölti, az bizonyára teljesen méltányolni fogja a levelében foglalt ama megjegyzését, hogy a közügyek terén való nagy elfoglaltságánál fogva egy névmagyarosítási egylet alakításában sem napja tett éltetővé. Türelmetlenül várták nálunk is a történetidőket; a lelkesebbek mindig ott voltak láthatók a gőzhajó kikötőhelyén, mely akkor a Sepatz-ház alatti révben volt. A március 15-ike utáni legközelebbi napok egyikén érkezett hajó utasai meseszerül dolgokat beszéltek azokról, amik Pesten történtek. Teli tüdővel szívták magukba az elbeszélt események minden álomját azok a boldogok, akik először halották a csodás legendát. Villámgyorsan terjedt a hír, hogy: „megjött a szabadság!“ A boldogság, a felmagasztosult állapot láza fogott el minden embert, szívére szeretet volna szorítani mindenki mindenkit, a szemekben az öröm könyei rezegtek, elnémult minden fájdalom, elmúlt minden baj , mindenki érezte a szabadság napjának boldogító melegét. Ha így volt ez általában, hogy ne érezte volna a kabitó boldogságot az a néhány fiatal ember, kik oly sóvárogva várták a hajnal hasadását. E néhány fiatal ember rendes látogatója volt a Bárány József bolthelyiségének, mely ott volt a gőzhajóállomás tőazomszédságában. E bolthelyiség száz magyar dohány elárusítása végett nyittatott meg, de többször volt hallható ott hazafias vita, politikai eszmecsere, mint a vevő alkudozása. Városunk legintelligensebb fiatal polgárai szokták itt lesve-lesni ama legújabb híreket, melyeket Pestről hozott a gőzhajó; ezek tartották egymásnak a leghevesebb szónokiadat a közös teherviseléséről, a szabad sajtótuhácson ez a bolt volt az első kaszinó. És ennek a kaszinónak a firmája Batthyáni Kázmér gróf volt.. ..a szónak mindenléte értelmében; az akkori baranyamegyei ellenzék vezérét tekintették fiatal polgáraink is vezérükül; tántorithatlan --------- - ■ !— - -------------------------ifivei voltak a vezérük a megyegyülésen úgy mint a képviselő választáson. Bárány József, ki a hivek leghívebbje olt, még üzletét is — ki csodálná ? — ennek az imádott embernek a fenhatósága alatt gondjta virágzóvá tehetni; meg volt győződve, hogy csak „in hoc signo vinces“ és győzött is, mert mé az őy elveik arattak győzedelmet annyi kitaró küzdelem után most még csak Pest utcáin, de nem sokára a királyi palotában is, mert ő felsége V. Ferdinánd király csakhamar kinevezte I. Batthyáni Lajos gróf miniszteriumát, és a maiszterek közt volt a nép bálványozott félistene Kossuth Lajos is. A március 15-ik forradalom első hírnöke Mohácson egy komármű kereskedő volt; ő hozta meg hozzánk a szabadságsajtó első termékeit is: a tizenkét pontot, a Petőfi versét, a „Talpra magyar“-t. Lázas irgaommal olvasták nálunk is a felszabadult székén e szent írásait, boldog volt, aki a hajóval ismetni akaró kereskedő ezen ereklyéinek egy-egy mondatát megtanulhatta hamarjában. Varga Pál, Réder Vilmos és Károly ügyvédek, Kimity Sándor református tanító és Bárány József a Bathyáni Kázmér grófhoz címzett dohányüzletségiségét elnevezték „Forradalmi csarnokinak. ---Hatos Gusztáv Mohács város főjegyzője — akkor rendezett tamása volt városunknak — lelkes szónoklatokat latott az utcákon hullámzó magyar trikolor lobogott,lség lángja, — szavaiban az ihletség megkapót rezgése hallatszott. A nép lelkesedett a szabad Eszmék szabad kimondására, ezerszeres éljenek kivették a beszéd nyomatékosabb helyeit; az újra vezéreszméi mintegy varázsütése hódítottak meg mindenkit, a forradónépnek, kezében a szemeiben a lelkesü