Mohács és Vidéke, 1911 (30. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1911 januáritó 1. Mohács és Vidéke A buzdítás lelkesedést kelt, az anyagi áldo­zatkészség szellemi áldozatkészségre serkenti a mű­kedvelőket. Ha a nagyérdemű közönség mindig ily mér­tékben s hasonló áldozatkészséggel pártolja egy egyesület törekvéseit, nemcsak nemes tettet mivel, de bátorságot is ad annak az egyletnek, hogy más­kor is hasonló kísérletet tegyen. A műsorestély úgy anyagilag, mint erkölcsi­leg is igazán fényesen sikerült. A műsorestély különben a következőképen folyt le.* * * A műkedvelő vendégeket, a­kik a délutáni vonattal érkeztek s akiknek kíséretében jöttek Lenhardt Károlyné és Kőberling Károlyné, vala­mint Csapó István, a Pécsi Legényegyesület egyik lelkes pártoló tagja, ki a mi egyletünknek is mind­járt pártoló tagjává lett . Villányon Kovácsics József telekkönyvvezető, Mohácson pedig a legény­egylet elnöke fogadta. A hölgyek az uraktól különválva, Kovácsics József urnák, az urak pedig Keserics Ferenc apát­plébános urnák vendégszeretetét élvezték az estély kezdetéig, amely 8 óra helyett fél 9 órakor kez­dődött. Mikor a függöny fölgördült, a műkedvelő vendégek és kíséretük a színpadon állott, melyet Rideg Ferenc állított be. A legényegyesület elnöke indokolva a vendég­szereplést,­ üdvözölte a vendégeket, akiknek nevé­ben Marton Sándor, pécs-budai külv. kát.­kori elnök felelt, mire a műkedvelő vendégek eléne­kelték jelszavukat. A műsor első pontja Pume: „Melancolie“-je volt, mit a két hegedűművész, Lohr Benefofti mk. adófőtiszt és Stefan Artur, pécs-budai kálv. káp­lán hegedűn, Petrovics István, az E. M. Á. B. T. hivatalnoka pedig zongorán kitűnően játszottak. A „Melancolie“-nél azonban határozottan szebb és hangulatkeltőbb volt Petrovics István „Hangulat“ című saját szerzeményű darabja, melyet az ügyes hegedűkíséret nagyon élvezetessé tett. A műsor 2-ik pontja volt Marton Sándor szabadelőadása „A mi gondolatunk“ címén. A nagy hatású s igazán gondolatokban gazdag beszédnek — amelyet igazi hévvel adott elő a kitűnő szó­noki tehetséggel biró előadó — eszmemenete ez volt: Éljük át a kát. öntudatot és ez az átélésünk ne történjék csak egyénileg, hanem a kát. gon­dolat egyetemessége körébe vonjuk be mindazokat, akik a kát. eszme érdekközösségének a tudatában vannak s akkor a mi gondolatunk, az altruizmus több életképességgel fog birni annál a­ jóságban csak az egoizmus, a­ fórumon pedig újfoliuizmus jelszavával meginduló tábor szükleklü,­línző törek­véseinél. A két gondolat közti különbséget éles vonásokkal állította egymással szembe. A műsor 3-ik pontja volt Nyisnyay: „A mo­hácsi koldus“ című melodrámája, amelyet Scheneider Bertuska énekelt igazén elragadó bájai, nyugodt­sággal s oly tetszést aratott vele, hogy több ma­gyar dallal kellett megtoldania már első föllépését is a moh­ácsi színpadon. A legényegyesület nevében Schunt János egyleti dékán hatalmas nagy csokrot nyújtott át Schneider Bertuskának, mit az köszö­nettel s örömmel fogadott.­­ A műsor 4-ik pontja volt Kőberling Károly tanító saját szerzeményű monológja : „Egy érdekes múzeum.“ Hírnevéről már ismertük Keberling úr humorát, de élvezni csak ez alkalommal volt sze­rencsénk. Valóban színpadra termett komikus, ki­nek pompás előadásai után az ember önként kiált föl: Hogy volt! Sohasem fogja a mohácsi közönség elfelejteni azokat a pauza között előadott vicceket, amelyekkel nagyszerűen fűszerezte az egész előadást. A műsor 5-ik pontja volt Schmidt: „Hugo­­notték“ című remek darabja, amelyet Petrovics István, ki csaknem minden egyes darabban bravú­­roskodott, játszott el kiváló tekhnikával. A műsor 0-ik pontjában valóban remekelt Lenhardt János hangszerész „Kullun murunen“ című finn dallal, amelyet gitárkísérettel finn nyel­ven énekelt. Még hatásosabb volt „Az esti dal“, amelyben gitárján gyönyörűen utánozta a csónak himbálódzását. Örök emléket szerzett és nagy taps­vihart aratott az „Üres fészek“ című magyar nép­dallal, amelyet igazán művészies módon és gyö­nyörű hangon énekelt. A műsor 7-ik pontja volt Stefan Artur saját szerzeményű műve a „Válás“, amit Schneider Bertuska bájos hangja és a műkedvelők énekkísé­­rete elválhatlanul szívünkhöz kötött. A hallgatóság igazán bámulta egyházmegyénk fiatal és tehetséges zeneszerzőjének eme kiváló kompozícióját. A „Válás“ eléneklése előtt Schneider Bertuska a pécsi mű­kedvelő vendégektől k­apott gyönyörű csokrot. A közönség megtapsolta. A műsor 8-ik pontja volt a „Troubadur­­phantasie“, amit kiváló ügyességgel játszottak Lohr Benesotti és Stefan Arthur hegedűn, Petro­vics István pedig zongorán. Valóban szép darab volt és kiváló ügyességgel játszottták a műkedvelők. A műsor 9-ik pontja volt a „Hulló falevél“ című magyar népdal, amelyet Schneider Bertuska a fa alatt ülve és horgolva, Lenhardt János gitár­­kíséretével duettben énekeltek. Elragadó volt az utolsó strófa, amelyet a görögtűz piros fényáradata tett misztikussá.­Óriási tapsvihar volt az eredmény. A műsor 10-ik pontjában Kőberling Károly saját szerzeményű kupléit énekelte Lenhardt Já­nos gitárkíséretével. E kuplékban fenséges szatí­rával megénekelte a mohácsi vicinálist, sártengert, a nyári porfelhőt, a hiányzó vízvezetéket, stb. Ámbár már fél 12 volt, mikor befejezték a kup­­lékat, a közönség még mindig hallgatta volna a két jó kollégát. Kitűnően festött Keberling a ten­­gerészköpenyében s igazán nagyszerűen mókázta ki az ügyetlen regrutát a kuplék előtt A műsorestély befejeztével a műkedvelők fáradozását, önfeláldozását megköszönte a legény­egylet elnöke, mikor a közönség szétoszlott. * * * Az estély után a legényegylet megvendégelte a műkedvelő vendégeket, akiknek áldozatát soha­sem fogja tudni meghálálni, különösen ha arra gondolunk, hogy még az útiköltséget is az egylet­nek ajánlották föl. A vacsora alatt Keserics Ferenc mondott magasszárnyalású tesztet, amelyre gyönyörűen fe­lelt Marton Sándor a vendégek nevében. A műkedvelő vendégek nem feküdtek le, hanem megvárták a reggeli vonat indulását, az egylet vezetőségével kedélyesen szórakozva. Adja Isten, hogy ennek a kulturmissziónak a legényegyesületben elejtett magvát a közönség pártolása és elismerésének melege kikeltené. Jelezzük előre, hogy e műsorestély nyomában január közepén a mohácsi legényegyesület régi, kitűnő szereplőivel fogja e kulturmisszió legelső hajtásaként Géczy István újonnan kiadott az „Ör­dög mátkája“ című népszínművét előadatni. Tanuljunk lelkesedést és áldozatkészséget a pécsi vendégektől, hogy amikor ismét eljönnek a mi szerény egyletünk vendégszerepébe, azt mond­hassuk már: van Mohácson is műkedvelői élet, van önföláldozó, ambiciózus ifjúság. —nyl. — Uj esztendő napján. Ünnepi érzéssel for­dulunk közönségünkhöz a mai napon, amikor a múló évek során eljutottunk az ezerkilencszáztizen­­egyhez. Az újév első napján úgy állunk közönsé­günk előtt, mint az a jó barát, aki az előretörés­nek, a haladásnak az utaira mutat, fáradhatatlanul. Jó kívánságainkat, amelyekkel ma mindenkit üd­vözlünk, aki — mint olvasónk vagy munkatársunk — hozzánk tartozik, azzal óhajtjuk értékesebbé tenni, hogy a régi kitartást ígérjük mindabban, amivel közönségünknek s általában városunk és vármegyénk lakosságának, valamint a magyar nem­zetnek hasznára lehetünk. Akik bennünket megér­tenek, azokra nyugodő­ lélekkel számítunk, mint testvérekre a nemzeti érdekekért vívott küzdelem­ben, így volt eddig,­­ így ezután is. Mink nem változunk meg az új esztendőben sem; leg­­kevésbbé változhatik meg közönségünk iránt állan­dóan bizonyított szolgálat készségünk, szeretetünk. Adjon Isten minden egyesnek s egyben nemzetünk összeségének minél boldogabb ujesztendőt! — Szegény Iskolás gyermekek kará­csonyfája. Szeretetteljes, kedves ünnep volt szom­baton délmán 2—3 óra között a­­­hácsi városi tornacsarnokban. Az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet karácsonyfa-ünnepélyt rendezett szegény iskolás­­gyermekeknek. A segélyezésre kiszemelt hetven­négy fiú- és leánygyermek a tanítók vezetése alatt jelent meg. A gyermekek ragyogó szemekkel bá­multák a hatalmas karácsonyfát, a lobogó gyertya­lángokat, a lengő aranyszálakat, az ágakat lehúzó, csillogó apróságokat s a karácsonyfa körül elhe­lyezett asztalokon kellő rendbe rakott ruhaneműe­­ket és kalácsot. Tihanyi János belvárosi káplán a gyermekek értelmi fölfogásához mért megható, szép beszédben fejtette ki a karácsony ünnepének jelentőségét és beszélt a szeretetről, melyet a földre szállott Jézus a menyből magával hozott. Buzdította a gyermekeket, hogy hálásak legyenek a jószivü hölgyekkel szemben, majd pedig ő maga köszönte meg a gyermekek nevében a nemesszivü nők buz­­góságát. A jótékony hölgyek azután a misztikus fenyő körül elhelyezett ajándékokat: ruhanemüeket, kalácsot, gyümölcsöt, bábot stb-t osztották szét. Midőn a gyermekek már eltávoztak, megjelent az odarendelt­ ötvenegy szegény, munkaképtelen asszony, kiknek mindegyike kalácsot, egy kenyeret, egy korona pénzt s egy darab szappant kapott. A kará­csonyfára küldött adományokból befolyt 558 K, a kia­dás volt 947 K 85 f. A gyermekek őszinte öröme és a segélyezett szegény asszonyok hálaérzete legyen szívesen fogadott jutalom a Nőegylet választmányá­nak tagjai által kifejtett fáradozásért s azért a nemeslelküségért, mellyel a közönség a karácsonyfa céljaira áldozott. — Közigazgatási pótbejárás. A kereske­delemügy minisztere Pallós Ignác vasútépítő vál­lalkozó kérésére elrendelte a mohács — baranyavár— pélmonostori vasút Mohács állomásának elhelyezé­sére vonatkozó közigazgatási bejárását s ennek vezetésére Rudán Amádé miniszteri osztálytaná­csost bizta meg s az eljárás megkezdésének ide­jéül e hó 3-ának délután fél kettő óráját, össze­­jöveteli helyül pedig Mohács városházát tűzte ki. A tárgyaláshoz Mohács és Kölked községek vannak megidézve. — A pécsi apátplébános kitüntetése. A király Magenheim József pécs-belvárosi apátplébá­­nosnak az ottani helyőrség körében végzett lelkészi teendők közül szerzett érdemei elismeréséül a HI. osztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. — A Jótékony Nőegylet mulatsága. Az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet f. hó 15-én nagy­szabású mulatságot rendez a „Mohácsi Iparosok Olvasóköre“ helyiségeiben. A mulatságot szerényen csak délutáni kabarénak nevezi, bár a nagyarányú előkészületek után itélve, a mulatság jóval túl fogja lépni egy szerény délutáni mulatság megszokott kereteit és azt hisszük nem csalódunk, ha a Nőegy­let e rende­zsét az idei farsang legkimagaslóbb eseményének jósoljuk. A programm összeállításánál a jóizléssel párosult bőkezűség, a hozzáértés, sőt mondhatnék a leleményesség játszottak közre, hogy valóban elsőrangút nyújthassanak a közönségnek. Ez a műsor két részből fog állani: hangversenyből és egy tabló-sorozatból. A hangversenyen amatőr­­zenekari és magánszámok lesznek, a tabló-sorozat a gyermekek majd felnőttek alkotta káprázatos élő­képek bemutatása lesz. Ennyit csak ízelítőül közöl­hetünk most. Részletes műsorral egyelőre még nem szolgálhatunk. Jövő számunkban erről is bővebben referálhatunk. — Tisztujitás Mohácson. A járás főszol­ga­­birája a mohácsi tisztujitást e hó 5-ére tűzte ki. Délelőtt fél 9 órakor lesz a képviselőtestület ala­kuló közgyűlésre, mely egyszersmind megejti a birói állás kivételével az összes, választás útján betöltendő állásokra a kijelölést. A közgyűlés berekesztése után követke­ik a választás. — Személyi pótlék mohácsi tanítónak. A vallás-és közoktatásügyi minisztere Pribék József mohácsi kát. tanítónak 200­0 személyi pótlékot utalványozott. — Az Izr. Nőegylet tréfás estélye. A Mohácsi Izr. Nőegylet — mint még egy héttel ezelőtt jelentettük — e hó 7-én a Belvárosi Ka­szinó termeiben tréfás estélyt rendez. Az előkészü­letek jórészben már befejeződtek s bár a próbák még lázasan folynak, a beavatottak szerint a gárda a nagy gonddal összeállított műsorral már készen várja a közönséget. A műsorból csupán a Molnár Ferenc által kitűnő tollal megírt „Gitt egylet­“et, „A fotográfusit, az „Olgá“-t s az „Elsejé“-t em­lítjük föl. Ezenkívül lesz még ének és zene is, valamint csodagyermek-tánc. A meghívók már szét­mentek ; aki tévedésből nem kapott, forduljon az Egylet vezetőségéhez. Belépő­ díj személyenként 2 K, családjegy 5 K. A mulatság kezdete este fél 9 órakor. — Ünnepelt szerkesztő. A pécsi társadalom abból az alkalomból, hogy a Pécsi Napló most huszadik évfolyamá­ba lépett, karácsony másnapján déli egy órakor a Nádor-szálló éttermében Lenkei Lajos szerkesztő tiszteletére ünnepi lakomát rende­zett, amelyen hatvanan — köztük Pécs vezető em­berei — vettek részt. Szellemes tósztokban nem volt hiány. Fölemlítendő Nendtruich Andor pohár­köszöntője, ki szerencsét kívánt a városnak, hogy Pécsi Naplója, a Pécsi Naplónak, hogy Lenkei Lajosa van. A banketten a laptulajdonos irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság dr. Krasznay Miklós elnök által tizenkét személyre való ezüst készlettel, a nyomdai személyzet pedig Tursics Imre által aranytollal lepte meg az ünnepelt szerkesztőt. A bankett végén fölolvasták a nagyszámban érke­zett üdvözlő leveleket és táviratokat. — Nagylelkű adomány templomépitésre. Frigyes kir. herceg, mint a bellyei hercegi hitbizo­mányi uradalom birtokosa, az 1806-ban épült, de rozoga állapota miatt már két hónap óta használa­ton kívül helyezett hercegszabari templom alapos renoválására 5000 K-t utalványozott. — Uj szentszéki ülnök. A pécsi megyés püspök legújabban négy érdemes lelkészt szentszéki ülnökké nevezett ki. Ezek közt van Plank Kamill németbólyi plébános, kit egyúttal a violaszinű cin­­gulus viselésének jogával ruházott föl. Plank Kamill a kától, szociális szervezkedés révén tett szert erre a jól megérdemelt kitüntetésre. — Dalestély a mohácsi emlékmű javára Az 1526. aug. 29-iki mohácsi ütközetben elesett magyar hősök emlékének megőrzésére emelendő emlékmű tárgyában kiküldött emlékmű bizottság­­még a nyáron tartott legutolsó ülésén elhatá­rozta, hogy még egyszer fölhívással fordul az or­szág összes hatóságaihoz, a helybeli egyesületek és testületekhez, hogy adakozzanak, gyűjtsenek és tegyenek az emlékműen, amennyit csak lehet, hogy az ige minél előbb testet ölthessen. A „Mo­hácsi Földmívesek Olvasóköre“ az emlékmű javára az Iparosok Olvasókörében e hó 8-án dalárdája és műkedvelő-társasága által szinielőadással és tánccal egybekötött estélyt rendez. Jegyeket a he­lyiséghez mérten a rendezőség korlátoltan bocsáj­­tott ki. Helyárak: I. hely (a hat első sor szék.) 2 K; II. hely­ (a 7-ik sortól tovább a padokig) 1 K 60 f­ő és III. hely (a padok nők részére) 1 K és állóhely ? Jegyek válthatók előre január 8-án a mulatság napján reggel 9 órától 12 óráig és d. u. 5 órától az Iparosok Olvasókörében. Műsor: 1. Fohász, énekli a dalárda. 2. Amit az erdő me­sél. Népszínmű 3 fölvonásban , irta Géczy István. 3. Ima és dal a hazáért, énekli a nő- és férfikar. Fölkérjük Mohács hazafias érzésű lakosságát, hogy a mulatságon minél nagyobb számmal részt venni sziveskedjék. Újévi üdvözlések megváltása. Az újévi kö­szöntést az Első Mohácsi Jótékony Nőegylet cél* L. oldal.

Next