Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-03 / 10. szám

Pécs, decz. 10-én 1866. 10. szám. Harmadik Évfolyam Szerkesztői lakás: Pécsett a püspöki joglyceumban. -шe. Tulajdonos kiadó és felelős szerkesztő: Szauter Antal, képezdei tanár, a pécsi reál- és elemi főtanodák s tanitó­­képezde igazgatója. -------------------------------­KALAUZ. S­zakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára. ------------------------ей®3 & Megjelenik e lap minden hétfőn. Előfizetési feltételek: Egész évre: 3 fr.; félévre: 1 fr. 60 kr. ЙЗ»Э---------------------------­ Élet- és korrajzvázlatok. in. N­ewton Izsák. Apját is Izsáknak hívták, ki földbirtokos volt s Woolsthorpe-ban lakott nem messze Gran­tham városától Angelhonban, s nősülése után pár héttel meghalt 36 éves korában anélkül, hogy fia születésén örvendhetett volna. Newton ugyanazon évben született, melyben Galilei meg­ha­lt­t. I. 1642-ben, decz. 25-én. Oly kicsiny volt, midőn világra jött, hogy nem sok reménynyel várhatták életben maradását. Azonban napról napra növekedett s erősödött értelmes anyja gyöngéd ápolása alatt. Midőn Newton Izsák három éves volt, édes anyja férjhez ment s ő nagyanyja gondjára bí­zatott , aki Overton nevű mezővárosban lakott Rutlandhire-ben. Innét látogatta a skilingtoni és stoke-i elemi iskolákat hat éves korától kezdve. Tizenkét éves korában ment át a granthami nyil­vános iskolába, hol épen nem tüntette ki magát egyébként, mint figyelmetlensége által s az uta­­sok közé tartozott. Történt azonban, hogy az előtte levő tanuló őt gorombaságból ugy megü­tötte , hogy megbetegedett bele. Ekkor fogadta meg, hogy ezentúl szorgalmasan fog tanulni s csakugyan rövid idő múlva minden társa közt ő lett a legelső. Ez időtől fogva nem tölte el idejét haszontalanul, hanem kosztos gazdája, Clark gyógyszerész értelmes vezetése mellett szor­galmasan gyakorolta magát holmi, technikai kí­sérletekben, mi­által csakhamar nagy ügyesség­re is tett szert. Első kísérletei közt említést érdemel egy szélmalma, egy viz­ órája és egy kocsija, melyet a bemnen­tő egyén maga hozhatott mozgásba. A szélmalom általános bámulatot keltett. A belső szerkezetet ugyan nem ő gondolta ki, hanem úgy készíté egy szélmalom mintájára, mely Grantham közelében építtetek s melyet, míg épült, szün­­óráiban gondosan vizsgált, úgy hogy belszerke­zetét s gépezetét jól megjegyezvén magának, ki­csinyben oly tökéletes szélmalmot készített, me­lyet csak úgy lehetett használni, mint egy na­gyot s mely építendő malmokra nézve mintául is szolgálhatott. A kis Newton azonban nem so­káig volt megelégedve művével, melynek hasz­nálata nagyon függött az időjárás minőségétől, hogy tehát szélcsöndben is szolgálatot tehessen, élő állatkát rendelt a hajtókerék (Triebrad) moz­gásba hozatalára. Tudnillik közel a kerék fölé darabka szalonnát, vagy néhány szem kukoriczát helyezett, a kerék alá pedig egy éhes egeret zárt, mely szüntelen kapaszkodott az étel után, mi­által a kereket s ezzel az egész gépezetet moz­gásba hozta. Szintily jól sikerült a viz­óra. Egy négy láb magas és harmadfél láb széles ládát elül el­látott számlappal (Zifferblatt), a ládába igen egy­szerű óragépezetet helyezett el, melylyel ösz­­szeköttetésben volt a mutató. A gép fölött egy edény álla s a belőle lefolyó viz mozgásba hozta a gépezetet. Minden reggel megtölte az edényt s az óra ezzel 24 órára fel volt húzva. Mondják, hogy meglehetősen járt s Clarkék még Newton távozta után is sokáig használták Grandhamban. Kevésbbé sikerült a kocsi, mert csak egé­szen egyenes uton volt használható. Különben kicsiny négy kerekű jármű volt, benne egy ülés oldalán fogantyú, melynél fogva a benü­le meg­indíthatta a kocsit. Ekkor 13 éves volt Newton s mindezen találmányai nem csekély becsületet szereztek számára. Noha pedig a gyermekek já­tékaitól egészen elvonult és saját gondolataiba merülve, többnyire a szobában foglalkozott, mind­­azáltal kedvelték őt, mivel időnkint meglepő já­téknemeket tudott kigondolni. Többi közt ő ta­lálta fel a mai nap is oly kapós repülő sár­kányokat. A rajzban is szép haladást tett s mondják, hogy falait tele rajzolta korommal. Még a köl­tésben is szép kísérleteket tett. Tizenöt éves volt, midőn mostoha atyja is meghalt. Az özvegy anya Woelsthorpeba vonult vissza, hogy kis birtokából tartsa fen magát s második férje után maradt három gyermekét; mivel pedig támaszra is volt szüksége, Izsák fiát is a gazdasághoz vette. Bármily nehezen vált is

Next