Pécsi Lapok, 1868. január-március (2. évfolyam, 1-26. szám)

1868-01-26 / 8. szám

Pécs, II. Évfolyam 8. szám, Január 26-án 1868. Megjelen hetenkint két­szer , vasárnap és csü­törtökön. Előfizetési ár : helyben h­ázhozhordással és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt,­­/, évre 2 frt. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Szerkesztői szállás Nepomuk utcza 30. sz. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI, GAZDÁSZATI S TUDOMÁNYOS H­ETILAP. HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petit betüstt sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyilt tér“ rovatban meg­jelenő minden petit sorért 14 kr. o. é. Bélyegdíj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiad­ó-h­i­v­a­t­a­l Országút 5-dik szám. Előfizetési fölh­ivás „PÉCSI LAPOK“ 1868-iki január—martiusi folyamára. Előfizetési feltételek helyben házhoz hordva és vidékre postán küldve. 1868-iki január 1-tő­l mart. 30-ig 2 ft.­­ jun- 30-ig­ 4 „ „ sept. 30-ig 6 „ ,, decz. 31-ig 8 „ Előfizethetni a „Pécsi Lapok“ kiadó hi­vatalában, Pécs, országút 5-ik szám. Az elő­fizetési pénzeket bérmentesen kérjük bekül­detni. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme te­kintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint Br­a­u­h­o­r­n­ An­tal, Lechner testvérek, Obermayer József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. A „PÉCSI LAPOK“ kiadóhivatala. ---=4*»‹=--­ Törvény és igazságkiszolgáltatás. Az alkotott és szentesített törvénynek egyik fő rendeltetése az igazság kiszol­gáltatását eszközölni. S hogy ezt tehesse, a törvénynek magának igazságon kell ala­pulnia. Eszerint a törvénynek az igazsággal karöltve kell járnia. Hol a törvény nem igazságon alapszik, ott, ha nem is az egész nemzet, de annak egyes tagjai bizonyára hátrányt szenvednek, mi ismét az igazsággal meg nem egyeztethető. Az igazság, kell, hogy alapja legyen az állami szerkezetnek, ha akarjuk, hogy az állandó fönmaradásnak örvendhessen ; követ­kezéskép a törvény sem létethetik ellenkezésbe az igazsággal. Ily viszonylatban áll és állhat a törvény és igazság. Ezek előrebocsátása után, könnyű volna következtetni azon viszonylatra is, melyben a törvény és igazságkiszolgáltatás állnak egy­máshoz, ha itt egy harmadik tényező nem vegyülne bele s ez azon egyén, ki az igaz­ságot a törvény értelmében kiszolgáltatja, vagyis a törvény betűjét, néha szellemét al­kalmazza; következéskép az ő belátása- s igazságszeretetétől függ az ítélet. S mint­hogy az egyének, kik ítéletet hoznak, külön­féle lelkülettel és műveltségi fokkal bírnak: a törvény alkalmazása sem egyforma, néha­­néha nagyon is eltérő az ítélet hasonló ese­tekben. A törvénynek ily vacillans alkalmazása sok bajnak és kellemetlenségnek szülőoka a társadalmi életben és nem kevéssé ingatja meg a hitet és bizalmat a törvény szentsége és sérthetlensége iránt. S méltán, mert ha hasonló okok hasonló okozatokat szülnek, úgy a fönálló törvények alkalmazása hasonló esetekben hasonló ítéletet is követelnek. Azon­ban hányszor történik az életben ellenkező! Már a peres ügyek kezdeményezésénél nem egyszer megtörténik és pedig a legegy­szerűbb tényeknél, hogy más-más nyilatko­zatot hall a peres fél a törvénytudóktól, amint azok a törvényt a kérdéses esetre alkal­mazzák. Engedtessék nekem egy példával állítá­somat illustrálnom ,és pedig a mindennapi életből. Sz. község K. lakosa P. Antaltól egy szőlőt vesz és ezt magának telekkönyvileg azonnal átíratja. A szőlő ára 1400 frt o. é. A vevő az eladónak kifizetett 300 frtot és kötvényt ad a hátralevő 1100 frtról, fizetési határidőket szabván meg. Mielőtt az első ha­táridő beáll, megjelenik a járásbeli esküdt és K. lakost kötelezi 200 frt fizetésére P. Antal helyett, minthogy ez a jelölt községi árva­tárba tartozik és pedig 500 frttal. K. lefizeti a kívánt 200 frtot, melyről hivatalos nyug­tát kap és a még hátralevő 300 frtra bírói zár létetik az árvatár javára. Később ismét zaklatják az árvaatyák és ő újra fizet 100 frtot, vagyis a 1100 frtnyi tartozásból az árvatár javára fizetvén 300 frtot, maradt ré­széről : 800 frt fizetendő a kiállított kötvény erejénél fogva. Eközben egy másik eset is merül föl és pedig P. Antal ellen saját fia indít keresetet, ki is a törvény utján nyertes fél lesz apja ellen, kinek igen csekély ingósága lévén, a bíróságot a felperes a kötvényre utalja, vagyis K. adóst idézteti meg; ezt a törvény kény­szerítvén a fizetésre, fizet 147 frt 44 krt, a többire nézve pedig: 326 frt erejéig bírói zár létetik. Vagyis a 800 frtból újra fizetett 147 frt 44 krt és igy marad.. 652 frt 56 kr. P. Antal javára; leszámítván pedig a biróilag lezárolt és pedig az árvazár részére 200 frt, fia részére 178 frt 56 kr., tehát................................ 378 frt 56 kr. maradna összesen P. Antal­nak fizetendő ... . . 264 frt 56 kr. Ez a tényálladék. Igen világos. Mindenki természetesnek fogja találni, hogy ezen leg­utóbbi összeggel tartozik K. lakos P. Antal­nak ; azonban P. Antal egészen más eljárást követ, keres magának ügyvédet, az 1100 írtról szóló kötvényt a tőle vett szőlőre be­­tábláztatja s keresetet indít K. ellen, az egész 1100 frtot követeli tőle. K. ennyi zaklattatás után szintén a törvénytudókhoz folyamodik, sőt az ellenfél ügyvédét is fölvilágosítja, hogy bírói zár tétetett a pénzre; ő tartozását min­den órán képes kifizetni, de a kettős bíróság nem engedi, ellenkező esetben exequáltatni fog — az illető ügyvéd azonban ignorálja a bírói lezárulást és megindítja keresetét K. el­len, kit ismét más törvénytudók arról bizto­sítanak, hogy csak akkor köteles fizetni P. Antalnak, ha a hivatalos követelésnek ele­get tett. „Várjuk be a bíróság ítéletét!“ — mond­hatná valaki s akkor kiderülend az igazság­szolgáltatás helyes vagy helytelen volta. A helytelen ítélet ellen megadatik a fölebbezés. Ez igaz, de kérdem: nem függ-e egészen a bíró fölfogása­ s igazságszeretetétől ezen ügy eldöntése ? — Nézetem szerint, ha a bírói tilalom törvényerejű, akkor a keresetnek nem lehet helye ; ha pedig nem az, akkor a bírói eljárás nem csak törvénytelen a letiltás­ra nézve, hanem valóban büntetendő is. A törvénynek szentnek kell lenni, de vi­lágosnak is, hogy a bíró ítéletével ne inga­dozzék egyrészről, másrészről pedig az illető fél bizalmát el ne veszítse iránta, mert ha az igazságkiszolgáltatás ingadozó alapra fektettetik és csakis az egyéniség önkényétől függ, akkor a megvesztegetésnek tág kapu nyittatik, mi az elégületlenség vészes magvát hordozza keblében. Fölhozott példánkban K. a törvény ren­delete szerint eljárt rendesen, a birtokot ma­gának telekkönyvileg átíratta, a kiállított kötvényre fizetett az eladónak, a határidőket a fizetésben megtartani kész volt, de ettől a törvényes bíróság által letiltatott. A fizetendő összeg kezénél van, fizetni óhajt, de nem tudja, nem tudhatja, kinek fizes­sen és fizethet biztosan?! Miután ehhez hasonló esetek többször fordulhatnak elő, czélszerűnek véltük nyilvá­nosságra hozni, hogy határozott ítéletet hall­hassunk a törvénytudóktól, mert azon meggyőződésben élünk, hogy a „Pécsi La­pok“­­. olvasói közt fog találkozni olyan tör­­vénytudó, ki a közjó szempontjából kielégítőn határozott választ adand interpellatiónkra. Az ily és hasonló kérdések tisztábahoza­­tala által csak nyerhet a publikum, a „Pécsi Lapok“ érdekessége pedig fokoztatik. Csey Vilmos: Újabb felszóllalás a sorakozásra. I. Uj, s épen azért „isolált“ ember lévén Baranyá­ban, egy múltkor általam indítványozott ,,Deák-kör“ alakítását czélzó kezdeményezés tényleges mozgal­mairól eddig nem értesültem ; nem vagyok hajlandó hinni, hogy Pécs városának annyi műveit „elemet“ és hazafias „jellemet“ képviselő polgárai a helyzet ko­moly intését ignorálva, ezen, hazánkban közelebb fel­merült nagy eszme lelkes felkarolása iránt közöm­bösök volnának, s hogy nem csak az ipar, és keres­kedelem, hanem a politikai viszonyok gyors­ és biz­tos fejlesztését is a városuk falai alatt füstölgő és fütyüréző mozdonyra bíznák a­helyett, hogy maguk mozdulnának és sorakoznának, mert ez esetben édes álomba ringatódzott reményeink keserű csalódá­sokba, vagyis „füstbe“ mennének anélkül, hogy az államszekeret sikerrel előre tolni segítenék. Jelen soraimmal az alakítandó „Deák-kör“ sür­­gősbb teendőit, vagyis keletkezendő programmját rövid vázlatban körülvonalazni szándékozom; nem ugyanazon úgyis sikertelen czélból, hogy annak figyelmes megszívlelése és észlelése, vagy csak­is át­olvasása által némely szélső­balpárti egyént megté­rítsek, mert Pisanovits könyvkereskedőnek — kinek pedig tudnia kell, ki olvas, ki nem ? — becses lapjá­ban tett nyilvános vallomása szerint a szélső balpárt­i Pécsett sem olvasni, sem írni nem tud, hanem teszem azon tiszta szándékból, hogy a közömbös s tétlen I apothiában sínylődő jobbpártiakat egy alakítandó „Deák-kör“ ok-, czél- és időszerű szükségességéről meggyőzzem. Az alakítandó „Deák-kör“-nek fő feladata, úgy is fő s végczélja leend: az egyesülő, tömörülő tagok erélyes és egybevágó közreműködése által a népnél a ferde s elfogult nézetek, tév­eszmék és előítéletek gyökeres kiirtására; s egy tiszta, minden mellék­ér­dektől ment, igaz hazafias politikai meggyőződés elő­idézésére s izmosodására törekedni, hatni és befolyni. Íme a programúj veleje! kiviteli módozatának részleteit alább tárgyalandom. Ezen főczél mellett még más most is gyanítható mellékczélek, érdekek és vívmányok éreznének el, mert erősen meg vagyok győződve, hogy ha a léte­sülendő „Deák-kör“ százakra menő minden rendű, és rangú, vidéki úgy mint pécsi tagjainak tömege egy compact morális testben összecsoportosul, az itt ott elszórt vörös tollas reactió hősei látván nemcsak a számbeli, h­anem a­­valódi­ műveltség és értelmiség szellemi túlsúlyát is méltán képviselő többség önkén­telen tiszteletet parancsoló tekintélyét törpe kisebb­ségének malabús érzetében az eddig büszkén elfog­lalt , s már-már megnyertnek vélt küzdtérrel ép oly szégyenteljesen, mint észrevétlen elfog sompolyogni, de a félrevezetett nép is látván az edzett hazafiak egy czélra törekvő egyesülését, összetartását, s ezek ko­­moly, kitartó, átható s szeplőtelenül hazafias érzel­mei kifolyását összehasonlítván a véres szájú izgatók üres szóhalmozása i­s vak lármájával gondolkodóba fog ejtetni.

Next