Pécsi Lapok, 1868. júlus-szeptember (2. évfolyam, 53-78. szám)

1868-09-17 / 75. szám

Pécs, II. Évfolyam 75. szám September 17-én. 1868. Megjeleli hetenkint köt­­sisor, v­a­n a­r ii a v­ér c * fi­­t i­ r­t, i­­lt ii n. Előfinotéfi liv . helyben házhozhol­ dársu­l ér vidékre egész évre S trt. fél évre 4 frt, évre 2 frt. Sorraentetlen levelek nem fogadtatnak el. Nepomuk utcza 30. sz. HETILA­P. Szerkesztői szállás HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petitbetüjit sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyilt tér“ rovatban meg­jelenő minden petit sorér 14 kr. o. é. Bélyegdíj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiad­ó­h­i­v­a­t­a­l Országút 5-dik szám. Előfizetési fölhívás a „PÉCSI LAPOK“ 1868-iki okt. — deczember folyamára. 1868-iki szept. 1-től október 30-ig — 80kt. október 1-től decz. 31-ig 2 „ Előfizethetni a „Pécsi Lapok“ kiadó hi­vatalában, Pécs, országút 5-ik szám. Az elő­fizetési pénzeket bérmentesen kérjük bekül­detni. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme te­kintetéből előfizethetni: Wei­dinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint Blauhorn An­tal, Lechner testvérek, Ob­er­may­er József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. A „PÉCSI LAPOK“ kiadóhivatala. — — Felhívás. A legújabban lefolyt évek, melyekben Magyarország alkotmánya ismét helyreállit­­tatott, bizonyára nagy mértékben éreztették városunk minden lakójával egy időszerűen alakított egylet hiányát s meggyőzték egy­szersmind arról, hogy, ha Pécsnek eddigi dí­szes helyét az ország előkelő városai között jövőre is fenn akarjuk tartani, avagy ezt, szemben azon élénkséggel, mely az egyleti élet terén mindenfelé, a társas élet úgy, mint az ipar és kereskedelem tekintetében mutat­kozik, más városok által túlszárnyaltatni nem akarjuk, úgy ez élénkséget nekünk is elő kell segítenünk és ki kell aknáznunk annyi­val inkább, mivel több éves törekvésünk vas­utak által a világ­forgalomhoz közelebb jö­hetni, végre sikerrel van koszoruzva s az óhajtott összeköttetés ténynyé vált. Hogy tehát részünkről is megfeleljünk a kor követeléseinek, melyek szerint a válto­zott viszonyokkal számolnunk kell: városunk több tekintélyes polgárának ösztönzése foly­tán bátorkodom Pécs lakóit egy kereskedő és iparos olvasó-egyv­­­e­t alapítására felhívni, melynek alapvoná­sait a következőkben közlöm. a) Az egylet feladatává teszi a művésze­tet, tudományt, kereskedelmet, ipart és föld­művelést erkölcsileg s anyagilag támogatni és ápolni, az egyének művelődését szakisko­lák segélyezése, vagy lehetőleg alapítása, időnkint rendezendő kiállítások s a közhasznú tudományok különböző ágaiban tartandó felolvasások által előmozdítani. b) Az egylet minden a kereskedelem-, ipar- és földművelésbe vágó szaklapot járat, nemkülönben politikai napi­lapokat is; to­vábbá szakkönyvtárt alapít az egyleti tagok naponkinti szabad használatára az egylet he­lyiségeiben. c) Az egylet hetenkint tart értekezletet a kereskedelem, ipar, földművelés és közleke­dés különféle ágairól s minden egyleti tag­nak szabadságában áll e felett úgy, mint a napi események felett fel­világositó előadáso­kat tartani, vagy értekezlet tartására indít­ványokat tenni, melyeket egy e czélra szak­férfiakból alakítandó bizottságnak kellene létesíteni és vezetni. d) Az egylet hozzá­szól az e tévéken es­­hetőleg előforduló vállalatokhoz, megindítja és elősegíti az aláírásokat oly egyesületi vál­lalatokra, melyek a bizottságtól életrevalók­nak ismertetnek. e) Az egylet élén egyelőre 24 alapító áll egy elnökkel; az alapítók száma nincs kor­látozva. f) Tag lehet e város­ és környékének minden feddhetlen és önálló lakója. g) Mihelyt 24 alapító van aláírva, meg­alakultak nyilvánítja magát az egylet. Min­den alapitó 50 frtot tesz le egyszer minden­korra ; a sajátkezű aláírás jogérvényes és kö­telező. h) A 24 alapitó kidolgozza az alapszabá­lyokat, kieszközli ezek jóváhagyását a mi­nisztériumnál s azután kiadja az aláírási íveket. Midőn én -— tekintettel ily egylet igen­­ időszerű czéljára — jelen felhívást bizalom­teljesen intézem igen tisztelt polgártársaim­hoz, csak azt kívánom, hogy ez egylet az erős, egységes és társas polgárság értelmisé­gét és jóllétét gyarapítsa s hazánk hasznára és becsületére soká virágozzék. Tisztelettel stb. Hartmann Antal, m. k.4 Alulírottak mint alapítók csatlakoznak az indítványozott egylethez: Hartmann An­tal, ifj. L­a­k­i­t­s­c­h Ferencz, Z­s­o­l­n­a­y Vil­mos, Zsolnay Imre, Kummer András, dr. La­kits­ch Ferencz, Zanon Bertalan, Bock Lajos, Schnaidt Károly, Dietz Dániel, Ráth Mátyás, Valentin Károly, Madarász Endre, Stirling Antal, Litt­­k­e L., R­e­i­n­f­e­l­d A., Gr­r­ti­n Béni, E­r­­r­e­t­h Antal, Blauhorn Gusztáv, Her­­czeg Antal pénzügyi igazgató, Czvetko­­v­i­t­s Ferencz , Riegel Antal, Mayer Nándor, Rade­ni­ch János, Mayer Antal. Szegzárd, szeptember 12. 1868. Az ujonczozás tárgyában kibocsátott miniszteri leirat miatt, mely­nek el- vagy nem fogadása a pártok erejének meg­­mérközéséül az egész országot feszült figyelembe tartja, mai napra hirdetett nagy bizottmányi gyűlés megtartatott. Tolnamegye azon megyéknek egyike, mely mikor és­­ ha kell ernyedetlenül az ellenzék zászlója alatt küzd.­­ Mert alkotmányos országban polit, életet ellenzék-pár- I tok nélkül képzelni nem lehet, melyek a felelős par­lamentáris kormány mellett nélkü­lözhetlen szükség is, hogy annak minden tette felett éber szemekkel őr­ködjenek. S erre épen az alkotmány védbástyáiul jelzett megyék hivatvák, hogy minden oly kormány­­­­rendelet ellen, mely akár sarkalatos, akár egyébb hazai törvényeinkkel ellentétben állani látszatik, nem csak kitartó erélyei mindenkor felszólla­lhassanak, hanem szükség esetében azt országos sérelmi tőkéül fel is használhassák. De a politikai eszélyesség méltán megvárja és követeli tőlök, hogy a megtámadott kormány ellené­ben csak oly állást foglaljanak el, mely a felelőség eszméjével öszveegyeztethető legyen, és ne képzeljék magukat omnipotentiának, melynek a parlamentáris kormány is alárendeltetve lenne. Mert így kormányoz­ni nem lehet,­­ és minél túlfeszítettebbek az ellenzék­pártoknak igényrohamai, annál inkább megérik azon politikai szükségesség, hogy a megyei autonómia a felelős kormánynyali öszh­angzásba hozatal tekinteté­ből a korszellem igényeihez idomítva mielőbb módo­­síttassék. E vezérnézetből indult ki Tolna megye a hivatko­zott leirat tüzetes tárgyalásakor, é­s bár „alaki“ szempontból azt még most idő előttinek elismerte is, mert oly törvénynek óhajt foganatot szerezni, mely még országgyűlésen kihirdetve és az országos irat­tárba beigtatva nincsen, — és így még kötelező erő­vel nem bir. Miután az korántsem az ujonczozás keresztülvi­telét rendeli, hanem csak az előkészületekről szólt, melyeknek megtételével épen a nép­osztálynak érde­kében teszünk kedves szolgálatott,­­ mert módot és alkalmat nyújtunk nekik, azoknak előbb megismer­tetésével a fiaik melletti felszóllamlási igényüket meg nem késve (mert a napokban már kihirdetendő törvény életbeléptetésénél a foganatosítási idő miatt igen rövid határnapok tüzelvék ki) érvényesíthessék . Tolna megye jeles fiának Bartal Györgynek indít­ványára azon törvényes óvással, hogy az ujjoncz­­kiállitásba, mig az erre vonatkozó törvény kötelezővé nem vált, — bocsátkozni nem fog, — a miniszteri rendeletet egyhangúlag elfogadta é­s az előkészü­leteknek a rendelet szellemébeni teendőivel tisztvise­lőit megbízta. Ezen határozat újabb contestatiója azon őszinte bizalomnak, melylyel megyénk alkotmányos kormá­nya iránt nem csak viseltetik, hanem annak a haza javára c­élzó működéseiben késztámogatóul is szol­gál. E jó szellem megmérgezésére emelkednek ugyan itt is mozgalmi körjelek, melyek a közel kilátásban lévő követválasztásokra gyűjtik r meghasonlásra törő izgatásokban és soha be nem váltható ígéretekben öszpontosuló küzderejüket, — de jeligéjük: „nem kell jobb oldali követ“ a nép józan része által támo­gatott és összetartó értelmiség ellenében testté alig váland; — s erre minden elfogulatlan és józanul s higgadtan gondolkozó honpolgár „Amen“t fog mondani. —»♦+•■(-M— Szigetvár, szept. 10-én 1868. Tek. szerkesztő ur! Folyó hó 6. és 7-én ünnepeltetett meg nálunk Zrínyi Miklós szigetvári hős évforduló ünnepe; ez al­kalommal 6-án hangverseny 7-én pedig tánczvigalom is tartatott a „Zrínyi szobor“ javára; kötelességem teljesítéséül kérem az eredményt becses lapjában közölni. 6-án hangverseny; bevétele: jegyekből befolyt: 127 frt 50 kr. felülfizetés Hölscher Ferencz úrtól 5 frt, P. J. tanár úrtól 1 drb. arany. Összesen: 132 frt 50 kr. és 1 drb. arany 7-én tánczvigalom bevétele 129 frt, mind­kettőre kiadás 61 frt 74 kr.; marad tiszta jövedelem 199 frt 76 kr. és 1 drb. arany kie­gészítve a kaposvári takarék­pénztárba tétetett kamat­tozás végett és igy ezen idei gyarapodással a Zriny. szobor-alap 1500 írtnál többet tesz. Egyúttal hálás köszönetét fejezi ki a bizottmány nevében . A „Pécsi Dalárda“ tisztelt tagjainak Koszter, és Duchon uraknak, kik a hangversenyben minden díj nélkül oly sikeressen működtek. Tóth György vendéglős urnak a terem mindkét napjai átengedéséért, úgy szinte Hölscher Ferencz és P. J. tanár uraknak a felülfizetésekért. Különös köszönetet érdemel a barcs-pécsi vasút­társaság és a dunagőzhajótársulat ügy­vezetősége ki ezen ünnep alkalmából annak emelésére a menet dijat az egész barcs-pécsi és mohács-pécsi vonalon felére leszállította. Kohárits Ferencz, a Zrínyi bízott, pénztárnoka. —----­ Mostarina, szept. 8-in 1868. Igen tisztelt szerkesztő ur! Egy igénytelen indítvánnyal bátorkodom tisztelt szerkesztő úr elébe állni. Ugyanis közeleg a Sz.­Mi­­hály a gazdaközönség előtt nevezetes nap: a cseléd­változás ideje. Megírták azt már több ízben avatot­­tabb tollak, mint én, hogy mily bajjal jár a cseléd­­tartás, összefoglalhatom ezen bajokat e pár szóba : kevés kivétellel a gazda drága fizetéséért egy csoport fizetett ellenséget tart, és az is ritka év, hogy nem változik. Miért: megengedem, hogy sok helyt vagy

Next