Pécsi Lapok, 1868. júlus-szeptember (2. évfolyam, 53-78. szám)
1868-09-17 / 75. szám
Pécs, II. Évfolyam 75. szám September 17-én. 1868. Megjeleli hetenkint kötsisor, van ar ii a vér c * fit i rt, ilt ii n. Előfinotéfi liv . helyben házhozhol dársul ér vidékre egész évre S trt. fél évre 4 frt, évre 2 frt. Sorraentetlen levelek nem fogadtatnak el. Nepomuk utcza 30. sz. HETILAP. Szerkesztői szállás HIRDETÉSEK ÁRA : Négyhasábos petitbetüjit sorért egyszeri hirdetésnél 10 kr. 2-szerinél 7 kr. 3-mad és minden utóbbinál 4 kr. o. é. „Nyilt tér“ rovatban megjelenő minden petit sorér 14 kr. o. é. Bélyegdíj külön minden hirdetésért 30 kr. o. é. Kiadóhivatal Országút 5-dik szám. Előfizetési fölhívás a „PÉCSI LAPOK“ 1868-iki okt. — deczember folyamára. 1868-iki szept. 1-től október 30-ig — 80kt. október 1-től decz. 31-ig 2 „ Előfizethetni a „Pécsi Lapok“ kiadó hivatalában, Pécs, országút 5-ik szám. Az előfizetési pénzeket bérmentesen kérjük beküldetni. Azonfelül a t. ez. előfizetők kényelme tekintetéből előfizethetni: Weidinger és fia, Valentin Károly, Weidinger Nándor könyvkereskedő, valamint Blauhorn Antal, Lechner testvérek, Obermayer József és Böhm F. C. kereskedő uraknál is. A „PÉCSI LAPOK“ kiadóhivatala. — — Felhívás. A legújabban lefolyt évek, melyekben Magyarország alkotmánya ismét helyreállittatott, bizonyára nagy mértékben éreztették városunk minden lakójával egy időszerűen alakított egylet hiányát s meggyőzték egyszersmind arról, hogy, ha Pécsnek eddigi díszes helyét az ország előkelő városai között jövőre is fenn akarjuk tartani, avagy ezt, szemben azon élénkséggel, mely az egyleti élet terén mindenfelé, a társas élet úgy, mint az ipar és kereskedelem tekintetében mutatkozik, más városok által túlszárnyaltatni nem akarjuk, úgy ez élénkséget nekünk is elő kell segítenünk és ki kell aknáznunk annyival inkább, mivel több éves törekvésünk vasutak által a világforgalomhoz közelebb jöhetni, végre sikerrel van koszoruzva s az óhajtott összeköttetés ténynyé vált. Hogy tehát részünkről is megfeleljünk a kor követeléseinek, melyek szerint a változott viszonyokkal számolnunk kell: városunk több tekintélyes polgárának ösztönzése folytán bátorkodom Pécs lakóit egy kereskedő és iparos olvasó-egyvet alapítására felhívni, melynek alapvonásait a következőkben közlöm. a) Az egylet feladatává teszi a művészetet, tudományt, kereskedelmet, ipart és földművelést erkölcsileg s anyagilag támogatni és ápolni, az egyének művelődését szakiskolák segélyezése, vagy lehetőleg alapítása, időnkint rendezendő kiállítások s a közhasznú tudományok különböző ágaiban tartandó felolvasások által előmozdítani. b) Az egylet minden a kereskedelem-, ipar- és földművelésbe vágó szaklapot járat, nemkülönben politikai napilapokat is; továbbá szakkönyvtárt alapít az egyleti tagok naponkinti szabad használatára az egylet helyiségeiben. c) Az egylet hetenkint tart értekezletet a kereskedelem, ipar, földművelés és közlekedés különféle ágairól s minden egyleti tagnak szabadságában áll e felett úgy, mint a napi események felett felvilágositó előadásokat tartani, vagy értekezlet tartására indítványokat tenni, melyeket egy e czélra szakférfiakból alakítandó bizottságnak kellene létesíteni és vezetni. d) Az egylet hozzászól az e tévéken eshetőleg előforduló vállalatokhoz, megindítja és elősegíti az aláírásokat oly egyesületi vállalatokra, melyek a bizottságtól életrevalóknak ismertetnek. e) Az egylet élén egyelőre 24 alapító áll egy elnökkel; az alapítók száma nincs korlátozva. f) Tag lehet e város és környékének minden feddhetlen és önálló lakója. g) Mihelyt 24 alapító van aláírva, megalakultak nyilvánítja magát az egylet. Minden alapitó 50 frtot tesz le egyszer mindenkorra ; a sajátkezű aláírás jogérvényes és kötelező. h) A 24 alapitó kidolgozza az alapszabályokat, kieszközli ezek jóváhagyását a minisztériumnál s azután kiadja az aláírási íveket. Midőn én -— tekintettel ily egylet igen időszerű czéljára — jelen felhívást bizalomteljesen intézem igen tisztelt polgártársaimhoz, csak azt kívánom, hogy ez egylet az erős, egységes és társas polgárság értelmiségét és jóllétét gyarapítsa s hazánk hasznára és becsületére soká virágozzék. Tisztelettel stb. Hartmann Antal, m. k.4 Alulírottak mint alapítók csatlakoznak az indítványozott egylethez: Hartmann Antal, ifj. Lakitsch Ferencz, Zsolnay Vilmos, Zsolnay Imre, Kummer András, dr. Lakitsch Ferencz, Zanon Bertalan, Bock Lajos, Schnaidt Károly, Dietz Dániel, Ráth Mátyás, Valentin Károly, Madarász Endre, Stirling Antal, Littke L., Reinfeld A., Grrtin Béni, Erreth Antal, Blauhorn Gusztáv, Herczeg Antal pénzügyi igazgató, Czvetkovits Ferencz , Riegel Antal, Mayer Nándor, Radenich János, Mayer Antal. Szegzárd, szeptember 12. 1868. Az ujonczozás tárgyában kibocsátott miniszteri leirat miatt, melynek el- vagy nem fogadása a pártok erejének megmérközéséül az egész országot feszült figyelembe tartja, mai napra hirdetett nagy bizottmányi gyűlés megtartatott. Tolnamegye azon megyéknek egyike, mely mikor és ha kell ernyedetlenül az ellenzék zászlója alatt küzd. Mert alkotmányos országban polit, életet ellenzék-pár- I tok nélkül képzelni nem lehet, melyek a felelős parlamentáris kormány mellett nélkülözhetlen szükség is, hogy annak minden tette felett éber szemekkel őrködjenek. S erre épen az alkotmány védbástyáiul jelzett megyék hivatvák, hogy minden oly kormányrendelet ellen, mely akár sarkalatos, akár egyébb hazai törvényeinkkel ellentétben állani látszatik, nem csak kitartó erélyei mindenkor felszóllalhassanak, hanem szükség esetében azt országos sérelmi tőkéül fel is használhassák. De a politikai eszélyesség méltán megvárja és követeli tőlök, hogy a megtámadott kormány ellenében csak oly állást foglaljanak el, mely a felelőség eszméjével öszveegyeztethető legyen, és ne képzeljék magukat omnipotentiának, melynek a parlamentáris kormány is alárendeltetve lenne. Mert így kormányozni nem lehet, és minél túlfeszítettebbek az ellenzékpártoknak igényrohamai, annál inkább megérik azon politikai szükségesség, hogy a megyei autonómia a felelős kormánynyali öszhangzásba hozatal tekintetéből a korszellem igényeihez idomítva mielőbb módosíttassék. E vezérnézetből indult ki Tolna megye a hivatkozott leirat tüzetes tárgyalásakor, és bár „alaki“ szempontból azt még most idő előttinek elismerte is, mert oly törvénynek óhajt foganatot szerezni, mely még országgyűlésen kihirdetve és az országos irattárba beigtatva nincsen, — és így még kötelező erővel nem bir. Miután az korántsem az ujonczozás keresztülvitelét rendeli, hanem csak az előkészületekről szólt, melyeknek megtételével épen a néposztálynak érdekében teszünk kedves szolgálatott, mert módot és alkalmat nyújtunk nekik, azoknak előbb megismertetésével a fiaik melletti felszóllamlási igényüket meg nem késve (mert a napokban már kihirdetendő törvény életbeléptetésénél a foganatosítási idő miatt igen rövid határnapok tüzelvék ki) érvényesíthessék . Tolna megye jeles fiának Bartal Györgynek indítványára azon törvényes óvással, hogy az ujjonczkiállitásba, mig az erre vonatkozó törvény kötelezővé nem vált, — bocsátkozni nem fog, — a miniszteri rendeletet egyhangúlag elfogadta és az előkészületeknek a rendelet szellemébeni teendőivel tisztviselőit megbízta. Ezen határozat újabb contestatiója azon őszinte bizalomnak, melylyel megyénk alkotmányos kormánya iránt nem csak viseltetik, hanem annak a haza javára célzó működéseiben késztámogatóul is szolgál. E jó szellem megmérgezésére emelkednek ugyan itt is mozgalmi körjelek, melyek a közel kilátásban lévő követválasztásokra gyűjtik r meghasonlásra törő izgatásokban és soha be nem váltható ígéretekben öszpontosuló küzderejüket, — de jeligéjük: „nem kell jobb oldali követ“ a nép józan része által támogatott és összetartó értelmiség ellenében testté alig váland; — s erre minden elfogulatlan és józanul s higgadtan gondolkozó honpolgár „Amen“t fog mondani. —»♦+•■(-M— Szigetvár, szept. 10-én 1868. Tek. szerkesztő ur! Folyó hó 6. és 7-én ünnepeltetett meg nálunk Zrínyi Miklós szigetvári hős évforduló ünnepe; ez alkalommal 6-án hangverseny 7-én pedig tánczvigalom is tartatott a „Zrínyi szobor“ javára; kötelességem teljesítéséül kérem az eredményt becses lapjában közölni. 6-án hangverseny; bevétele: jegyekből befolyt: 127 frt 50 kr. felülfizetés Hölscher Ferencz úrtól 5 frt, P. J. tanár úrtól 1 drb. arany. Összesen: 132 frt 50 kr. és 1 drb. arany 7-én tánczvigalom bevétele 129 frt, mindkettőre kiadás 61 frt 74 kr.; marad tiszta jövedelem 199 frt 76 kr. és 1 drb. arany kiegészítve a kaposvári takarékpénztárba tétetett kamattozás végett és igy ezen idei gyarapodással a Zriny. szobor-alap 1500 írtnál többet tesz. Egyúttal hálás köszönetét fejezi ki a bizottmány nevében . A „Pécsi Dalárda“ tisztelt tagjainak Koszter, és Duchon uraknak, kik a hangversenyben minden díj nélkül oly sikeressen működtek. Tóth György vendéglős urnak a terem mindkét napjai átengedéséért, úgy szinte Hölscher Ferencz és P. J. tanár uraknak a felülfizetésekért. Különös köszönetet érdemel a barcs-pécsi vasúttársaság és a dunagőzhajótársulat ügyvezetősége ki ezen ünnep alkalmából annak emelésére a menet dijat az egész barcs-pécsi és mohács-pécsi vonalon felére leszállította. Kohárits Ferencz, a Zrínyi bízott, pénztárnoka. —---- Mostarina, szept. 8-in 1868. Igen tisztelt szerkesztő ur! Egy igénytelen indítvánnyal bátorkodom tisztelt szerkesztő úr elébe állni. Ugyanis közeleg a Sz.Mihály a gazdaközönség előtt nevezetes nap: a cselédváltozás ideje. Megírták azt már több ízben avatottabb tollak, mint én, hogy mily bajjal jár a cselédtartás, összefoglalhatom ezen bajokat e pár szóba : kevés kivétellel a gazda drága fizetéséért egy csoport fizetett ellenséget tart, és az is ritka év, hogy nem változik. Miért: megengedem, hogy sok helyt vagy