1904, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1904. 1-49. szám)

1904-06-27 / 27. szám

Ez európai forgalomban azonban feladónak a távirat­­lapon jegyzett kívánságára a pontozási jeleket a hiva­­tak kivételesen továbbadják. B) a lakásszámok kiegészítésére szolgáló betűk számjegyeknek számítandók (pl. 15 a: egy díjszó; 15bis: egy díjszó). e) A táviratok megdíjazásánál a díjazó tiszt­viselőnek kötelessége : a) a táviratok kezelését kifejező rövidített alakú megjelöléseket = = jelek közé helyezni, ha azt a feladó nem tette volna (pl. = RP10=, = D = stb.); B) a távirat czímében: a rendeltetési hely nevét, a rendeltetési ország nevét, a területi alfelosztás nevét, és az utalvány táviratokban: a kibocsátó postahivatal nevét, a rendeltetési postahivatal nevét, az utalvány czímzettje lakóhelyének nevét, ha azok külön-külön több szóból vagy részekből állanának, összevonni annak jeléül, hogy azok egy­­egy szót képeznek (pl. Frankfurt Main, összevonva Frankfurt__Main) ; /) A szószámot csak akkor kell a távirat beve­zető részében tört alakban írnia (számlálóban a díjszó­­számot, nevezőben a tényleges szószámot), ha a táv­iratban 15 betűnél hosszabb szavak, ha az összebeszélt nyelvű táviratban 10 betűnél hosszabb közértelmű szavak, vagy ha oly szám vagy betű­csoportok for­dulnak elő, a­melyekben 5-nél több számjegy vagy betű van. g) Válaszfizetésnél a szószám nincsen kor­látozva, de a fizetett szószámot mindig ki kell tenni. h) A távirati vételjelentés díjazása annyiban változott, hogy nem 10, hanem csak 5 szóból álló távirat díját kell számítani, s hogy kiköthető sürgős vétel jelentés is, azokkal az országokkal való forga­lomban, a­hova sürgős táviratokat lehet küldeni.­­) A postadíjak szintén változtak. Ha az utolsó távirda saját országa terüeletére postán küldi tovább a táviratot, az közönséges levélként díjmentes, aján­lott levélként 25 f. Ha az utolsó távirda más or­szágba küldi a táviratot postán, ezért egyszerű levélért 25 fillér, ajánlott levélért 50 fillér jár. j) Távbeszélő útján leadandó táviratokért, ha a kézbesítés e módját a feladó köti ki, a közvetítésért járó díjat (10 f.) feladónak kell fizetni. k) Az állami táviratok átvételétől abban az eset­ben, ha nem feladó­könyvvel hozzák a táviratot, a 463. számú nyomtatványon állítja ki a hivatal díj­mentesen a feladóvevényt. A távirat másodpéldányán való elismerés megszűnik. 1) Magántáviratokról kivétel nélkül csak 10 fillér lefizetése esetében adható vevény. 2. A szolgálat egyéb ágait illetőleg: a) Rövidített és összebeszélt czímek használata A rövidített czím képezhető a czímzett nevének, vagy vállalata czíméhez tartozó szavaknak egyes szótag­jaiból; az összebeszélt czím lehet bármely tetszés sze­rinti választott elvont szó. De saját vezetéknevét, vagy vezeték és keresztnevét, vagy a két szó összevonásából képzett szót, rövidített czímü­l többé senkinek előjegyez­tetni nem lehet. A már előjegyzett czímeket, a­mennyi­ben a fenti szabálynak meg nem felelnek, 1905. január hó 1-éig meg kell változtatni. Két vagy több szó összevonásából képzett rövidített czímek f. é. szep­tember hó 1-től kezdve a czímben is két, illetve több díjszónak számítanak. b) Az igazgatóságok azokat a hirlaptudósítókat, kik engedély alapján egyes hírlapok részére kedvez­ményes díjjal hirlaptáviratokat adhatnak fel, igazol­vánnyal látják el, melyet a hirlaptudósítók távirat­­feladás alkalmával felmutatni kötelesek. A tudósítók az igazolvány alapján, az igazolványban megnevezett hírlap részére, az eddig is érvényben volt korláto­zással bármely állami hivatalnál adhatnak fel hírlap­­táviratokat. A táviratra feljegyzi a tudósító az igazolvány adatait s ellátja bélyegzőlenyomatával s névaláírásával. Az igazgatóságok szólítsák fel a kedvezményt élvező hírlapokat és hírlapvállalatokat, hogy tudósítóikat nevezzék meg s az igazgatóságok állítsanak ki részükre igazolványokat (nyomtatványt a gazdászati hivatal fog küldeni). Ez az intézkedés f. é. október hó elsején lép életbe olyképen, hogy azontal csak igazolványnyal ellátott tudósító adhat fel hitelre kedvezményes díjú hirlaptáviratot. A külföldre szóló kedvezményes hirlaptáviratok feladását illetőleg 1. a fentebbi 1. pont alatt mondottakat. c) Vételjelentéseknél megszűnik az az eljárás, hogy a­mennyiben a távirat nem kézbesíthető, a vétel­­jelentés fejében második értesítést küld a hivatal a kézbesíthetetlenségről. Ily esetekben a vételjelentésért fizetett díj feladó felszólamlására visszafizetendő. d) A válaszdíjakért fizetett díj, illetve a válasz­utalvány sem használható fel értesítésre, az esetben, ha a czímzett a táviratot vagy az utalványt el nem fogadja. Ily esetben a fizetett díj visszafizetését a felek igényelhetik. Ha a válaszutalvány alapján fel­adott távirat díja kisebb az utalvány összegénél és ez a különbözet 1 koronát kitesz, a felek a külön­bözet visszafizetését igényelhetik. e) A táviratok abban az esetben, ha ezimzett nincs otthon és levélgyűjtő-szekrénye van, a levél­­gyűjtő-szekrénybehelyezés útján is kézbesíthetők. Állami

Next