Postaügyi Értesítő, 1965 (1-52. szám)
1965-01-23 / 4. szám
18 U. szám .) A közhasználatú autóközlekedési és célfuvarozási vállalatok (mező- és erdőgazdaság) gépjárművezetői normán alapuló teljesítménybérrendszerben is foglalkoztathatók. A teljesítménybérezés szabályait a miniszter, valamint az illetékes szakszervezet — a munkaügyi miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — állapítja meg. b) Túlmunka, heti pihenő- és munkaszüneti napon végzett munka díjazása 10. A túlmunka idejére (3. pont) a gépjárművezetőt (a havi alapbére 210-ed részének alapulvételével számított) pótlék nélküli munkabér, a személygépjárművezetőt pedig túlóraátalány illeti meg. 11. a) A személygépkocsivezető túlóra átalánya a rendszeresen végzett túlmunka alapulvételével a következő: havi 210—250 óráig (0—40 túlóráig) 0—250 Ft, havi 251—270 óráig (41—60 túlóráig) 210—370 Ft, havi 271—290 óráig (61—80 túlóráig) 320—500 Ft, havi 291—310 óráig (81—100 túlóráig) 420—600 Ft, A túlóraátalányt tovább bontani vagy 600 Ft-nál magasabb összegben megállapítani — a 12. b)—c) pontban foglalt esettől eltekintve — nem szabad. b) Az átalány a megjelölt határok között megállapítható: — a várható munkaidő figyelembevételével egy összegben havonta, illetőleg hosszabb időre szólóan is, vagy — a havonta ténylegesen teljesített munkaidő alapján. 12. a) A vállalat felügyeleti szerve rendeli el a 11. b) pontban foglaltak egyikének kötelező alkalmazását és határozza meg a kifizethető túlóraátalány átlagos mértékét. Költségvetési szerveknél az átalány mértékét (a teljesíthető túlórák számával együtt) a pénzügyminiszter a költségvetés keretében határozza meg. VII. 12/a. A postai személygépjárművezetők túlóraátalányát a várható munkaidő figyelembevételével egyösszegben hosszabb időre szólóan kell megállapítani. A túlóraátalány mértéke havi átlagban postaszinten az 500,—- Ft-ot nem haladhatja meg. A középfokú postaszerveknél a megállapított túlóraátalányok átlaga havi 480 Ft-nál magasabb nem lehet. Az átalány összegének módosítására általában félévenként kerülhet sor. b) A posta területén fentiek szerinti túlóraátalányt lehet megállapítani a csomagkézbesítő, levélgyűjtő és járatos szolgálatban foglalkoztatott gépjárművezetők részére is. VII. 13. A túlóraátalány megállapításánál a gyakorlati éveket is figyelembe kell venni. Pl. azonos túlórahatár között magasabb átalányt kell megállapítani a 10—20 év közötti gyakorlati idővel rendelkező gépjárművezető részére, mint a 0—5, vagy 5—10 évi gyakorlati idővel bíró gépjárművezetőnél. b) A járandósági gépjárművek [a — 56/1958. (X. 19.) Korm. számú rendelettel módosított — 8/1957. (I. 29.) Korm. számú rendelet 8. §-a] vezetőinél a túlórák számát és a havi túlóraátalány mértékét a miniszter állapítja meg. c) A személy használathoz kötött személygépjárművek vezetői részére a miniszter — indokolt esetben — 800 Ft-ig terjedő túlóraátalányt állapíthat meg. 13. Rendes szabadság esetén, ha annak időtartama a hét munkanapot meghaladja, túlóraátalány címén a megelőző három havi átalány egy hónapra eső átlagát kell fizetni. Ha pedig a szabadságnapok száma hét nap, vagy annál kevesebb, az adott hónapra járó átalányt a ténylegesen teljesített munkaidő alapján kell megállapítani; nem kell utólagos elszámolást alkalmazni az esetben, ha a teljes hónapra előzetesen megállapított átalány összege nem haladja meg az előző három hónap egy hónapra eső átlagát. VII. 14. Rendes szabadság esetén —függetlenül annak időtartamától — a személygépjárművezetők (beleértve a csomagkézbesítő, levélgyűjtő és járatos szolgálatban foglalkoztatottakat is) túlóraátalányát csökkenteni nem kell. Ily esetben azonban a szabadság időtartamára járó bér kiszámításánál a túlóraátalány arányos részét figyelembe venni nem szabad. 14. a) A gépjárművezetőnek heti pihenőnapon végzett munkájáért, ha helyette másik pihenőnapot nem kapott — mivel az így teljesített órák a havi összes munkaidőbe beszámítanak (6. pont) — csak a 100%-os pótlék fizetendő. VII. 15. Példák az elszámolásra: A gépjárművezető egy hónapban összesen 250 órát dolgozott, melyből 240 órát munkanapokon, 10 órát pedig egy pihenőnapján teljesített, mely helyett más pihenőnapot nem kapott. Tehergépjárművezető esetében a 210 órára elszámolt alapbéren felül 40 túlórát (30 -f+ 10) pótlék nélküli alapbérrel s ezen felül még 10 órát a pihenőnapon végzett munkaórák 100 ° C-os pótlékaként kell elszámolni. Személygépjárművezetőnél a 210 órára számfejtett alapbéren és a teljesített túlóráknak megfelelő túlóraátalányon felül még 10 órát, a pihenőnapon végzett munka 100%-os pótlékaként alapbérrel kell elszámolni. b) A gépjárművezető havi alapbére a munkaszüneti nap díjazását magában foglalja (6. pont), ezért a munkaszüneti napon ténylegesen teljesített órákra részére csak pótlék nélküli alapórabért kell elszámolni. Ezeket az órákat a túlóradíjazásnál (10. pont) — a kétszeres elszámolás elkerülése végett — figyelembe venni nem lehet.