Siklós, 1913 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1913-07-06 / 1. szám

1913 július 6. iány, Terehegy, Márfa, Diósviszló, Szava községek határára nézve f. hó 5-én tartotta meg a közigazgatási bizottság küldöttsége. A helyszíni bejáráson a vármegye részéről Szinkovich Károly főjegyző elnöklete mellett, Alacs Zoltán kir. műszaki tanácsos, Vadnai Jenő főszolgabíró, Fischer Béla tb. főjegyző vettek részt. A pécsi járás területén ugyanez a felülvizsgálat f. hó 3-án már megtörtént. Amint halljuk, az új vasúti vonal f. hó 15-ike táján lesz átadva a forgalomnak. Sajnos ahogy értesülünk, a szegedi üzletvezetőség által összeállított menetrendtervezet egyáltalán nem szolgálja ezt a célt, hogy a siklósiak gyorsan eljuthassanak Pécsre. Arról van szó, hogy a pécs a siklósi út, a vicinálison teljes két és fél órát venne igénybe, noha ez az út helyes menetrend összeállítás mellett lényegesen rövidebb idő alatt volna megtehető. A vasút részéről különben ahogy értesülünk, máris megtörténtek a szükséges lépések ennek a menetrendtervezetnek korrigálására. A szegedi üzletvezetőség az itteni viszonyokról felvilágosítást nyerve, bizton hisszük, nem fog elzárkózni a méltányos óhaj elől, mely a vasút érdekeit szolgálná. A jövő hét végén tán már abban a helyzetben leszünk, hogy a konkrét menetrenddel szolgálhatunk. Itt említjük meg, hogy a vasúti vonal mentén létesült épületek felülvizsgálatát f. hó 4-én eszközölte Vadnai Jenő főszolgabíró, Heller József körorvos és az illető községek elöljáróságainak közreműködése mellett. — Uj vonatok Siklós—Harkány között. A júliusi menetrend szerint Siklós és Harkány között két új vonat közlekedik és pedig az egyik indul Siklósról délután 5'18-kor, érkezik Harkányba 5'39-kor. A másik vonat Harkányból indul délután 420-kor, érkezik Siklósra 441-kor. Egyébként a menetrendben július 1-én nem történt változás. A siklósi ipartestület fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából nagy ünnepségre készül. Zászlót szerez be, amelyet föl fog szenteltetni. A zászlóanyai tisztségre özv. Belicsek Gyulánét kérte föl egy a Horváth Lajos ipartestületi elnök vezetésével nála tisztelgett küldöttség, aki e megtiszteltetést szívesen fogadta. Az ipartestület elnöke és elöljárósága már hoszszabb idő óta működik az ünnepély érdekében, amely ünnepély természetesen, az egész város ünnepélye fog lenni. A jubileumi ünnepély előtt, vagy után fogja megtartani az ipartestület tanoncmunkakiállítását is. — Gyüd-szőlőkalja. Vasutas körből halljuk azt a még megerősítésre szoruló hírt, mintha Gyűd-szőlőkalja megállóhelynek beszüntetése a közeljövőben várható volna. Nem hiszszük, hogy ez megtörténhetnék, nemcsak azért, mivel informátiónk szerint éppen ellenkezőleg a megállóhelynek várócsarnokkal való ellátása illetékes helyen elrendeltetett, hanem mivel köztudomású, hogy már az eredeti nagy állomást is épen Gyűd-szőlőkalja megálló helyen kellett volna tervezni, mint az egyetlen helyen, mely girbe-görbe lehetetlen utcák nélkül, még aránylag a legjobb és legszebb után megközelíthető a város központjából. — Elhunyt körjegyző. Visy István cinderibogádi körjegyző június hó 30-án 49 éves korában meghalt. Temetése július hó 1-én délután 5 órakor volt, amelyen az elhunyt kortársai is nagyszámban megjelentek. — Harkány fürdőből. A Péter és Pál napi fürdőbál dacára a kissé hűvös időnek, igen szépen sikerült Harkány fürdőben. A fürdő környéről és Siklósról többen vettek részt a mulatságon. A fürdő pompás parkja és a nagyterem tele volt vidám mulató közönséggel. A bálnak csak a hajnali órákban lett vége. A fürdővendégek száma: 1147. — Sziniélet Harkányban. Úgy értesülünk, hogy a harkányiak már ismét járhatnak szórakozni színházba. Somlai Gyula igazgató játszik ott már 2 hete színitársulatával. A társulatot a közönség eléggé pártfogásába vette. — Hólapda játék. Egy bécsi cégkorona 50 filléres olcsó cipők forgalomba hozatalát eszközli a következő módon: Annak, aki ezen cipőkből magának szerezni akar, egy szelvényt kell vennie 1 korona 50 fillérért; amint ezen szelvények birtokába jut, az, aki neki ezen szelvényt eladta pontos címét a cégnek beküldeni s ezután postán címére 4 K 50 f. utánvét mellett kap 3 szelvényt, amelyet áll 50 f. ellenében darabonként értékesíteni kell, s azok címe, akik ezen 3 szelvényt megvásároltak a cégnek elküldendő, mire ezek ismét 3—3 szelvényt kapnak, s ezek ugyancsak a föntebbi módon értékesítendők. Ezután az, aki a 3 szelvényt eladta, a három címet beküldte, s azok igy 3—3 szelvényt a postán 4 K 50 f. ellenében kiváltották, 1 pár cipőt kap. Könnyű belátni, hogy a lavinavégén a szelvények nem értékesithetők s egyesek pénzüket el fogják veszíteni. — A siklósi ipartestület a városunkban is árusítás alatt levő szelvények elkobzása iránt előterjesztést tett a járási főszolgabíróhoz. A főszolgabíró, fennálló miniszteri rendelet értelmében megkereste a siklósi postahivatalt, hogy az ilyen szelvényeket kézbesítés nélkül küldje vissza a cégnek. Nagy eső volt Siklóson is az elmúlt héten. Siklós utcáit az ára tele hordta a hegyről iszappal és sárral. A község most takarittatja el a nagymennyiségű iszapot az utcákról. Baleset. Végzetes baleset érte f. hó 2-án délután Beremend községben id. Pribil György munkás beremendi lakost. A nevezett egyház falbontásánál dolgozott s e közben egy darab fal ráesett és belső vérzés következtében rögtön meghalt. Gyenis György 19 éves vasúti munkás, aki a pécs—harkányi vasúti vonal építésénél dolgozott a vasúti vágány széjjel bontása alkalmával sérülést szenvedett. Jobb lábának nagy ujját a vasúti kocsi kereke levágta. — Nagy újdonság a siklósi mozgószinházban. A francia roma- ' ^mus atyjának Hugó Viktornak világhírű regényét „A nyomorultak“^ dolgozta fel a Pathé Fréres párisi filmgyár a fehér vászon művészeinek számára. Valósággal irodalmi és művészeti esemény ennek a hatalmas munkának a megjelenése. Nem volt még kép a kinematográfia terén, amely ilyen óriási feltűnést keltett volna. Hugó Viktor azt a problémát fejtegeti, hogy az egyszer elbukott ember visszatérhet-e a társadalomba anélkül, hogy az elkövetett bűn kain bélyegét a homlokán ne viselje. Amit Hugó Viktor oly utolérhetetlen tollal rajzol, azt a felvett képsorozat mozgó élő alakokkal tárja elénk. Mindaz ami a nagyszerű munkában megkapó, az emberi indulat, nagylelkűség, önfeláldozás, hősiessség, a jellemek megrajzolása kitűnően tükröződik vissza ebben a nem mindennapi remek felvételben. A mai műsora a következő: 1. Gimpli szerelmes. Humoros. 2. A rendőrkisasszony. Humoros. 3. A Vezuv völgye. Színes term. u. f. 4. Móric a balkán háborúban. Humoros. 5., 6. A n ..., sorultak I. rész. Dráma 2 felvonásban. — Rablóvilág. közsében pár hét óta oly nagy mérveket oriás, hogy az egész falu retteg az ismert.... kinyomozhatlan tettestől. Nemrég Borbás Jóipeitől 350 rőf vásznat, zsírt, kalapot, cipőt, most Szilágyi Józseftől 8 pár csirkét, Varga Samutól összes füstölt disznóhúsát, Borbás Maritól pedig egy zsebórát emelt el a bátor éjjeli lovag. „SIKLÓS“ KÖZGAZDASÁG. Agrár-sociál kérdések. A „Siklós“-nak nemcsak az a célja, hogy szépirodalmi s társadalmi cikkeket közöljön, hanem közgazdaságikat is, olyanokat, melyeknek hatása legyen a falvak lakóira, melyek érdeklik a falvaknak nem csak vezetőit, hanem annak polgárságát is. S mi érdekelné a falu népét jobban, mint az agrár-sociál kérdések szinte kimeríthetlen témái, melyek immáron meghódították az ország nagy részét, melyek azonban sajnos a mi járásunkban még nem találtak talajra, mert — nem volt aki hirdette volna. S midőn programmunkba vesszük, hogy lapunk hasábjain sorra fogjuk tárgyalni a falu népét érdeklő közgazdasági kérdéseket, megelőzőleg egy áttekintést adunk az agrársociál kérdések főbb pontjáról különösen pedig a szövetkezetekről. Tesszük ezt két okból. Egyrészt, hogy általános képet nyújtsunk ezen rovat tárgyainak irányáról; másrészt pedig, hogy kimutassuk már eleve is (mielőtt a részletes tárgyalásba bocsájtkoznánk), hogy az úgynevezett agrár-sociál kérdések nem is annyira egyoldalú osztálykérdések,mint azt azok állítják, kikre Humer. azt mondja, hogy felületesen, vagy elvontan gondolkoznak), hanem két cél lebeg szemünk előtt, éspedig: a termelő megvédése és a fogyasztó tisztességes kielégítése. És amint az agrártörekvések tárgyalásába belebocsájtkozunk, okvetlenül kell, hogy pár szóval — helyenkint — rámutassunk a falu illetve gazdáink helyzetére a múltban is. * * * Akik a falusi nép életével, sorsával foglalkoztak, vagy foglalkoznak nemcsak a jelenben, hanem a múltban is, azok tudják mily siralmas körülmények közt volt népünk még a múlt század 90. éveiben is. Nem akarok az időleges rossz termésről szóllani, az nem vág munkám keretébe, nem a természet szeszélyeiről, hanem arról a mi ellen lehetett volna védekezni, mely intézkedés az állam feladata: utaink állapotáról. Nem voltak népünknek tisztességes járható utat, ha eső, sár volt, nem bírtak a falu határán túl menni, mert az igavonó állat nem bírta a tengelyig érő sárban húzni a kocsit. Az a kevés út, mely jókarban volt — már a mennyire lehetett beszélni jókarban lévő útról — csak épen arra volt jó, hogy lássák a különbséget a jó és rossz út között nem pedig, hogy segítsen a forgalomnak, a gazdasági életnek. De különben minek megyünk mi vissza a múlt század 80—90-es éveire, nézzünk csak magunk körül, manapság is menynyi és mennyi falu van járható út nélkül. Ily körülmények között nem csoda, ha az értékesítés, a forgalom nem haladt előre semmivel sem évtizedek alatt. Ki voltak ugyanis szolgáltatva gazdáink a rossz utak miatt a nagy kereskedőknek és faluzó kiskereskedőknek, akik mindent potomáron vásároltak össze s drágán adtak el. Ily körülmények között aztán rosszul járt a termelő, de rosszul járt a vevő, a fogyasztó is. És ez volt az oka mindennek. A közlekedési eszközök hiányait akarták pótolni, egyszersmind népünk élelmetlenségén akartak és segítettek is a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alakításával. Ezeknek mint címük is mutatja, két cél lebeg szemük előtt és pedig a fogyasztás olcsóbbá tétele, másrészt pedig az értékesítés országos szervezése. Mint a múlt mutatja, mind a két intézmény bevált. Hogy pedig — ezzel kapcsolatban — kizárják azt, miszerint potomáron kelljen túladni a termelőnek terményein, különösen a gabonán, akkor mikor megszorul pénz dolgában, felállították a gabonaraktár szövetkezeteket. Ezek tagjainak 65—75°/o előleget adnak a még el nem adott gabonára, hogy ne legyenek kénytelenek rendkívül alacsony áron megválni terményeiktől. Deptner Tibor: (Folytatása következik.) A tőkék között júliusban. A szőlő, amilyen igénytelen, alkalmazkodni tudó növény, — hisz a homok nem a legideálisabb szőlőtalaj, mégis vígan tenyészik még a homokban is, — annyira kényes és annyira megkívánja a vele való foglalkozást, hogy a legünnepeltebb báli királynő se különben. Ha a szőlősgazda csak gondolkozik, hogy neki, különösen pedig szőlőmunkásainak, hányszor kell évente csak egy szőlőtőke körül is sürögnie-forognia: beleszédül, se szeri, se száma annak. — Amint hajbókol az udvarló az irigyelt nő előtt, amint lesi gondolatait, szalad a hűsítőért, hétrét görnyed, ha elódzódott a cipellője, vagy leejtette zsebkendőjét, úgy térdelünk mi is egy-egy szőlőtőke előtt, mikor bújtunk, metszünk, gyökerezünk, meggörbülünk, mikor kapálunk, molykukacot szedünk, szüretelünk, vizsgálódunk, ahol a szőlőtőkét figyelve, hol meg a felhők járását fürkészve, — kiegyenesedünk, ha karózunk, kötözünk, tetőt vágunk, ojtunk, sétálunk, ha permetezünk, porozunk, pillét fogunk; sőt ha a szükség rávisz, hogy a roppant veszedelmes molyhernyók ellen intenzive védekezzünk, egy-egy termett tőke körül, még le is fogunk csücsülni, hogy minden egyes fürtöt külön-külön, az álcák ellen a majdan legjobbnak bizonyuló szerbe, mártogassunk. Van aztán még nagyon sok olyan szőlő-