Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1838-08-02 / 62. szám
Vasutak Magyarországban. Horváth János’ értekezése. (Folytatás,) II. Összehasonlítása a’ Duna’ bal partján Becstől Pozsonyon keresztül Pestig, és a Duna jobb partján Becstől Győrön keresztül Budáig vezetendő két vasút’ terveinek. 1. A’ két vonal’ kiterjedésére nézve megjegyzendő , hogy a’ bal parti vonal, a’ Duna’kanyarodása miatt Nyerges-Újfalutól Pestig, körülbelül 4 mérfölddel hoszabbra terjed, mint a’jobb parti összeköttetés, melly folytonos emelkedéssel átmegy a’ Tata és Buda között fekvő hegyeken, és igy a’ Duna’ tekervényét elmetszi. Ez utóbbi tér emelkedésén minden esetre a’ gőzkocsik’ használata, kivált azoké, mellyek az ausztriai birodalomba Silla báró által behozott amerikai szerkezettel bírnak, czélszerűen fog diadalmaskodni, ’s nem leszen szükséges a’ gyorsaságot tetemesen csökkenteni, hanem csak a’ hozzájok között terhel kevesbíteni. Ebből következik, hogy a’ Bécs és Pest közötti vaspályán utazók körülbelől egy órával hamarabb fognak megérkezni a’ Duna’ jobb mint bal partján, ’s ha — mint előre föl kell tenni — a’ bal pálya Pozsonyváralján és Pozsonyon keresztül a’ szorulat, az útban álló sok épület, az út- és dunapartépítmények miatt, gőzkocsizásra nem lenne használható, vagy talán a’ tetemes költségek lópályát sem engednének meg: ez esetben az utazás ideje még kedvezőbben mutatkozik a’ jobb parton. 2. Mi az’ alaptőke’ költségeit illeti: ezek sokkal kisebbek lesznek a’ Duna’ jobb mint bal partján. — A’ Morva vize’ átjárásának ugyanis, továbbá a’ Dévénnél ’s onnan Pozsonyváraljáig a’ Duna’ bal partján teendő építésnek nagy nehézségei már a’ Bécstől Pozsonyig vezetendő két pálya’ összehasonlításakor felvilágosítattak, melly építés ha egész Pestig terjesztetnék, az említett akadályokhoz a bal oldalon még ezek fognának járulni: a’ pályának csak pazar költségekkel lehető ’s magát soha ki nem fizetendő keresztűlmenése Pozsonyban az érsekujvári dunaágon átjárás, hogy Csalóközbe lehessen jutni a’ költséges építés e’ sziget vizáros földjén 's mocsáriban; a’Vág és Nyitra egyesült folyamokon készítendő hid Komáromnál, úgy a’ Garanon és Ipolyon ’stb.; holott a’ jobb part általában száraz vidékkel kínálkozik, ’s csak a’ Lajta, Rábcza és Rába vizeknek kevés költségbe kerülő átjárásait teszi szükségesekké. 3. A’ pálya mellett vagy annak közelében fekvő városok’ és nevezetesb helységek' száma a’ Duna’ jobb partján nagyobb mint a’ másikon; mert itt előjönnek a’ Lajta melletti Bruck, Haimburg, Pozsony összekötve a’ hajóhíd által, Magyar-Óvár, Mosony, Győr és Esztergom; holott a’ bal parton csak Pozsony, Komárom és Vácz jelennek meg. De a’ fontos Komárom város is könnyen és igen czélszerüleg összeköttethetik a’ jobb parti pályával gőzhajók által, mint ez Amerikában sokszor történik; ennélfogva csak a’ csekélyebb fontosságú Vácz város nem közlekedhetik vasúton Béccsel és Pesttel; holott ha csupán a’ Duna’ bal partján létesíttetnék vaspálya, a’ Lajta melletti Bruck, Magyar-Óvár, Mosony és Győr mind meg lennének fosztva az említett közlekedés hasznaitól. 4. A’ Duna’ jobb oldala még a’ rendkívül élénk gabonaszállitás elsőbbségével is bir, melly Magyarország’ déli részeiből s a Bánságból Győrön és Mosonyon keresztül századok óta ez irányban történik, ’s a’ Duna’ bal parti vidékére át sem tétethető, mert csak a’jobb oldalon, Brucktól Bécsig, a’bőven leomló hegyi folyamokon feküsznek azon számos malmok, mellyek a’ gabonát Bécs’ számára megőrlik ; továbbá, mert ezen magyarországi gabonaszállítványok legtöbbnyire Bécs’, Bécs-Ujváros’ és Stájerország’ kebelébe veszik utjokat, ellenben ritkán tartanak Morvaországnak. 5. Sok mondatott azon hasznokról, mellyeket a’Duna’ bal partján létesítendő pálya a’ szomszéd vármegyéknek s mint főút a’ Kárpátok felé vezetendő mellékágakra nézve hajtand; e’ pálya Magyarország és Galiczia’összekapcsolására szükségesnek bélyegeztetett ’s tett. De a’ földabroszra vetett egy pillanat megmutatja, hogy a’ Kárpátok körül fekvő nagyobb városok, mint Nagy-Szombat, Szered, Nyitra, Selmecz, Beszterczebánya ’stb., mindnyájan sokkal nagyobb távolságúak, mintsem a’ Csalóközön keresztül javaslati pályát használhatnák, ’s hogy az ezen városoktól eredendő közlekedés is egyenes irányt veend Pozsonyig, a’ helyett hogy olly igen nagyot kerülne a’ többször említett pályához a’ még nem létező utakon és hidakon. — Ha pedig ez utóbbi pályát Komáromtól a’ Vág’ mentében Szered és Nagy-Szombat felé ’s csak innen akarnák Pozsonyba vezetni, ez esetben a’ kerület olly nagy fogna lenni, hogy a’ pálya teljességgel nem tekintethetnék többé Bécset Pesttel haszonvehetőleg és czélszerűen összekötő eszközül. Végre Galicziára igazán nem bir semmi befolyással a’ Duna’ bal partjára javaslott pálya; mert nem tekintvén azon körülményt, miszerint a’ Magyarország és Galiczia közötti kereskedés olly csekély, hogy alig érdemel említést, másfelől az éjszaki vasútnak Bécstől Bochniáig nyúló része sokkal hamarabb képes leeni Galiczia’ termékeit olcsóbban szállítani Bécsbe ’s innen a’ Duna’ mentében Magyarországba, mintsem ez a’ Kárpátokon keresztül történhetnék, ha illy eset csakugyan előadná magát. 6. Egy, Buda és Pest közötti álló hidnak Magyarországra nézve olly fontos vállalata is valahára csak akkor létesülhet, ha a’ bécsi vasút a’ Duna’ jobb partján, t. i. a’ budai részen, építtetik ; mert csak a’ Pesttől Budán keresztül Bécs felé terjedő közlekedés, összevéve magával a’Pest és Buda közöttivel, fizetheti ki az ezen hid’építésére fordítandó tömérdek költségeket; holott ha az utasok és jószágok Pestről Bécsbe ’s vissza utazhatnának, anélkül hogy a’ hídon át kelljen menniök, ez esetben tetemes jövedelem maradna el. Habár ezt is a’ közönségnek kell fizetnie , ez tekintetbe sem jó azon kiszámíthatlan hasznokhoz képest, mellyeket egy álló hid Pest és Buda fővárosoknak ’s a’ Duna által elválasztott fél Magyarországnak képes nyújtani. Elkészülvén pedig a’ budapesti álló-hid, e’ két város Béccsel télen is közlekedhetik, melly közlekedés még árdagály’ ’s jégjárás’idején sem szakasztatik soha félbe, mi pedig megtörténik, ha a jég az éjszaki vasút’ dunahidját Bécsben ’s a’ budai hajóhidat, ugyszinte a’ Morva’, Vág’ és Garan’ hídjait elszakasztja, mi gyakran meg is fog esni. 7. Magyarország’kereskedése, mint már megjegyeztetett, természetes okokból, t. i. termékeinek kelendőségéért, eleitől fogva inkább Ausztria és Stájerország vagy a’ birodalom’ tengeri kikötői felé tart, mintsem Galiczia, Morvaország és Szilézia felé, mellyek hasonló termékekkel magok is bővelkednek; ’s még nincs eldöntve, vallyon a’Bécstől az adriai tengerig építendő vasút nem a’ kedvező fekvésű Magyarországon fog e, a’ hegyekkel elzárt Stájerország és Illyria helyett, keresztyilve szettelni.