Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-02 / 62. szám

Akármelly egyes megyében létesíthető tűzkármentési terv. A magyar többnyire Istene gondjaira szokta bízni jövendő­jét, s a jelennek virágit pazar marokkal tépve, hivalkodva várja be a boszúórát, melly őt gyakran százados nyomorba sújtja. Sőt ha találkozik hazafi, ki honosít a’ történhető káresetek ellen egy kis áldozattal egyesülni fölhívja, mint a’ hírlapjainkban közlött jégkármentési terv’ szóba jöttekor II. megyében fájdalommal ta­pasztaltuk , mindenféle okokat keres az ellenszegülésre. Közel valánk már a’ j­ég­k­á­r­m­e­n­t­ő egyesület’ létesítéséhez, ’s örült sok mezei gazda, hogy ezután nyugoti lélekkel nézhet a’ tor­nyosodó fellegekkel szemközt, de nagyobb birtokosaink magok visszavonásuk által megsemmisíték örömeinket. Ugyanis volt na­gyobb birtokosaink közül, ki e’ közjót tárgyazó intézet’ tagjának fölszólíttatván, válaszola: „Nincs nekem szükségem mások­ se­gedelmére,­ ’s feledni tudá, hogy van a’ közjónak, van alatt­valóinak, mert nincs év, mellyben illy károsultak ajtainkon ala­mizsnáért nem koczogatnának. Volt ollyan is, ki azon állításnál fogva, miszerint egyes törvényhatóság nem volna képes illy in­tézetet létesíteni, veté félre a’ jó tervet. Hazámfiai! Közakarat és áldozat! ’s ne higyétek, hogy van valami lehetetlen hazátok’ boldogításában. E’ kettő kívánta­tik arra is, hogy tizkármentés végett a’külföldnek ezután adó­zói ne legyünk, hanem nyújtsunk rokonkezet édes miénk’ védel­mére, ’s állítsunk min magunk tizkármentő-intézeteket. Gondola­tom szerint illy intézetek a­ következő terv szerint leendőek létesíthetők. Ezen elvből indulva ki: a’ befizetés minél kevesebb, a’kárpótlás pedig, habár nem egész, az első szük­ségnek födözésére mégis elég legyen, ne az egész épületek és sok ezerre menő holmik, hanem csak az épületek födelei tegyék a’ biztosítható tárgyakat. Mire nézve minden épü­letnél e’ következők vétetnek tekintetbe: sör mire van az épület födve: 2szor minő széles és hoszú; 3szor nincs e magányos helyen. Mi az elsőt illeti, akármire legyen födve az épület, a’ biztosítási ár egy leend, de a’ kár­ megtérítésének különböznie kell; még pedig olly formán, hogy a’ fazsindelesért kétannyi mint a zsúpos vagy nádas épületért, a’ cserépre födöttért pedig három­­annyi fizettetik. A’ másodikat, vagyis minő hoszú és széles az épület, azért kell tekintetbe venni, mivel az épület szélétől és hoszától fog függeni mind a’ befizetésnek mind a kármegtérítés­nek mennyisége. A’ harmadikra végre azért kell figyelm­ezni, mert a’ magányosan álló épületeknek káruk kétannyival pó­­toltatik, mint a’ szomszédosoknak. A’ kármegtérítés’ esetében, minden négyszegű ölért, ha zsúpra vagy nádra van födve, 1 pengő forint fizettetik , a fazsin­­delesekért ugyan a’ fentebbiek szerint kétannyi, a’ cserepesekért háromannyi. Ezeket előre bocsátván, szükséges, hogy a' n. megye egy választmányt nevezzen ki, mellynek mindenkor egy vagy két tagja a’ károkat vizsgálja meg, és a választmányt azok felől értesítse. Ezután fölszámíttatván a’ kármennyiség, hogy a hely­ségek a' kívánt mennyiséget a' kárvallottak’ kielégítése végett beküldhessék, az a’ megyében hirdettessék ki, valamint az is, hogy minden száz négyszegű elre a’ károknak megtérítésére mennyi pénz kívántatik. Minden város­ és faluban egy e’ végre szerzett jegyzőkönyv­be írassanak be minden biztosított épületek. A’ beírás ekképen történhetik: lször feliratik a’ lakház számjegy alatt (numerice) mire legyen az födve, minő széles és hoszú, következőleg hány négyszegű öl; magányos helyen áll e vagy nem; 2szor a' lak­háztól vagy egészen elkülönözött, vagy egybefüggő, de más­kép födött, vagy nem egy szélességű melléképületek szinte a’ fölebb előadott mód szerint, de nem szám, hanem betűje­­gyek alatt iratnak föl. Ezen jegyzék párban iratik, mellynek egyi­ke a' város­ vagy falunál hagyatik, másika a’ választmány' hasz­nálására a’ megye’ levéltárába tétetik le. A’ fölebbiek’ nagyobb világosságára szolgálhat e’ követke­ző példa: Épületszám: 8. Lakház: cserépfödélre Betűk: A. Istálló: fazsindelre . . B. Istálló: zsúpra C. Gabonáspajta: zsúpra l­. Cséplőpajta: zsúpra összesen 313 f Jöl. Ha tehát a’ 8 dik számjegy alatt lévő épület az A. B. C. D.E. melléképületekkel együtt elégne, akkor a’ felebbiek szerint a’ lakóháztól jutna................................................................ 500 p. fr. az A. betűvel jegyzett istállótól.....................................96 „ a „ 5? » .....................................45 „ a’ C. ,, „ gabonáspajtától...........................80 „ a’ /­. ,, ,, cséplőpajtától................................30 „ az K. ,, ,, magányosan álló birkaakoltól . 120 „ 99 összesen 521 p. fr. kármentésül. Ha egy n. megyére négy millió négyszegű ölet számítunk, a’ mennyit népesebb megyéinkre bátran számíthatunk, és ha egy helységben zsupos födelű épületekből 4000 négyszegű öl emész­­tetnék föl a’ tűz által, a' megtérítendő kárnak mennyisége 4000 p.­fra menvén, minden házi gazda tiz négyszegű öl épületjétől csak egy kispénzt fizetne; következve az, kinek, mint fölebb érintém, 313 elöl épületje van, és kára’ pótlása'fejében 521 posztot kapna, nem fizetne többet mint 3172 pénzt pengőben. — Melly csekélység! Mekkora nyereség! És ezt tenni mégsem lehet? — Továbbá , hogy a’ kárvallottak minél előbb kielégittethesse­­nek, szükséges mindjárt az egyesület’ létesültekor kinek kinek minden négyszegű öt épületjétől egy kispénzt lefizetni, és a’ be­jött summát a­ város’ vagy helység’ házában bizonyos elöljáró­nak hű gondja alá adni. Ez pedig szükséges azért, hogy abból annyi, mennyi a' kihirdetett tűzi kárnak megtérítésére kívánta­tik, a’választmányhoz Jüstint beküldethessék, és a' kárvallot­tak kifizettethessenek. A’ beküldött pénzmennyiség pedig azon­nal az illetők által pótoltassák ki. Széle. Négyneg nosza, leszen 5 öl, 10 öl, 50 4 ,, 12 „ 48 3 ,, 15 „ 45 4 ,, 20 „ 80 5 ,, 6 ,, 30 3 ,, 20 „ 60

Next