Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-18 / 84. szám

FI" Ki a’ turista? Felel Csaplovics. 1* §• Mindig találkoznak nálunk férfiak, kikről azt szoktuk mondani, hogy: nagy turisták! ’s e’ czímet rendszerint azoknak adjuk, kik jól értenek a’ prókátori fogásokhoz. — Ámde e’ részben mégis takarékosbaknak kellene lennünk; mert az igazi turisták csak igen ritkák lehetnek. 2. §. Ki a’ jurista ? — Felelet: Olly jogtudós, ki minden előforduló esetben képes megmondani: quid juris? .— iVeki nem csak Werbőczyt és a’ decretumokat, curialis decisiokat ’s a’ legjobb compendiumokat, hanem a’ törvények’ szellemét is, tehát a j°g’ históriáját (de nem a’ Kelemen-félét, mert ez annyi mint semmi, szegényke nem tudott hozzál), egyszersmind pedig a’ többi forrásokat is, mellyekből megtudhatni: quid juris? — mind jól kell ismernie. — Illy források: a’ fenyítő- ’s bányajog; továbbá minden hitfelekezet’ egyházjoga; a’ kereskedőjog; a’ ius publicum, diplomatica; valamennyi vámtörvény és szabály ; az urbér; minden megye’, város’ ’stb. rendszabásai (statuta), minden testület’ municipalis joga, péld. Horvát- és Tótországé, valamennyi szabad királyi városé, névszerint a’bányavárosoké (Jus tavernicale), a’ szepesi XVI városé, a’ jászok-, kunok- és hajdúké, a’ tengermellék’ szabad városié, Turopolya mezőé, a’ praedialisták, libertinusok- és decimalistáké ’stb.; ugyszinte minden ezédtörvények, hadi czikkelyek ; végre az ápoló-, biztosító’s nevelő-intézetek’ rendszabásai. — Sőt a’ két Kovac tich (apa és fiú) ’s Morvát István’ fürkészetei sem lehetnek a’ jurista előtt ismeretlenek. E’ három tisztes férjfiutól magam is sokat tanultam. 3. §. A’ juristának mind tudnia kell a’ normális resolustokat is, mellyek nem egyebek, mint a’ hiányzó törvények’ pótléka. Ki nem tudja, milly hiányos a’ mi törvényhozásunk ? — Hányszor jőnek elő esetek, mellyek a’törvényekből el nem döntethetnek ! Sőt még cselédrendünk sincs, melly pedig általányosan és minden órán szükséges. Ki az országos munkálatokat és curialis decisiokat jól megnézi, már ott is sok hiányzó törvényt fog találni, de mégis korántsem valamennyit! Tehát a’ kormány tiszte, e hiányt ideiglen Tiormalék által pótolni, mellyek tulajdonképen nem is volnának szükségesek, hanem csupán a parancsok a törvények végrehajtására. Tehát minél több a’ normale, annál hiányosbak a’ törvények! 4. §. Mindezeket, mondom, egy igazi juristának tudnia ■kell, ’s még többet, úgymint a’ római jogot és számos egyéb segédtudományokat is. Más népek’ törvényeit ’s alkotmányait illetőleg sem szabad tudatlannak lennnie. — Illy embernek tehát egész életében igen sokat kell tanulni (mert ars longa, vita brevis), és megbocsáthatlan bűn, ha ideje még az úgynevezett természetjog’ bohóságival foglaltatik el. — Minden okos ember, ki útra megy , iparkodik magát a’ szükségesekkel ellátni, tehát pénzzel, ruhával, élelemmel,, zsebórával, fegyverrel ’stb. — ’s csak akkor, midőn körülményei megengedik, vesz magához szükségtelen, de mégis legalább földerítésre szolgáló holmit is. De nem nevetnek e ki azon derét, ki az említett,szükséges tárgyakról *csak amúgy mellesleg gondoskodnék, és zsebeit inkább kártyával, koczkával, czigány-miatyánkkal (e’ grande-patience-játékszert hiszen mindenki ismeri) regényekkel, almanachokkal, színdarabokkal ’stb. tömné meg? — Épen így van a dolog azon turistákkal is, kik— a helyett hogy a’ fentebbi igen szükségeseké', az élet hoszú útjára, legalább nagyobb részint, megtanulnak — a természetfogalmaival töltik a’ drága időt! 5. §. A’természetjogból elég, ha tudja, mi az tulajdonképen, t. i. nem egyéb, mint metaphysica, miről e' lapok’ 73ik számában valódi defuntiót adtam, úgymint: üres agyrémek, melylyek a’ valósággal legkisebb összefüggésben sem állanak. A ’A legszebb, hogy a’természetjog még csak nem is kész; mert még mindig a’műhelyben, munkában vagyon, még folyvást faragtatik; tehát hogyan lehet már hasznát venni? Gyártói (mani* logu acitatis homines, mint Bracher, História philos. 3 lap., az illy philosophusokat igen helyesen nevezi) még mindigitatnak egymással fölötte, ’s mégis mindenik azt állítja, hogy ő gyártottá az egyetlen, helyes. Örök természetjogot ! 6. §. De e’ gyártók ravaszok. Tudják, hogy ebben minden okos ember meg fog ütközni. Azért el akarnak minket ámítani ’s bölcsen megelőznek. — Krug ezt írja (7. §. 2. jegyz.): ,,A’ természetjog egyetlen, örök, változhatlan, habár egyéni (individuális) és időlegi megismerése még olly igen átalakított is. — Még olly igen ! — Itt látjuk, mint értenek a' finom metaphysicusok a’ megelőzéshez! ’s hogy mentség miatt olly kevéssé vannak zavarban, mint minden matis loquacitulis homines, vagy pedig a’ fillentők, ’s mint a’ hajdani* aranycsinálók. — Krug tudnillik ennyit akart mondani: Örök természetjog bizonyosan létezik, de a valódit még ki nem tapogathattuk, ’s még nem tudjuk igazán, mellyik az? — Azonban gyártjuk, a’ mint tudjuk, s minden gyártó a legis-legjobbat gyártja az ostobák számára. Én ezt mondom, más meg valami mást, végy a’ mit akarsz, ideiglen mind elég jó. 7. §. bhol fél tuczat mutatvány a’ természetjog’ különféle gyárműveiből, mulatságul: I. Meister (Lehrbuch des Naturrechts, 1978.) a’ biztosság’ jogát is természetjognak ismeri; — félre tehát ama’ régi ostoba közmondással: ,,ilem tuam custodi, ne auferant poloni . — S már becses természetszemélyedet sem embernek sem oktalan állatnak nem szabad bántani. King azt mondja (29. §. 2. jegyz.), hogy ez bolondság. Maradj tehát a’ régi közmondás mellett; mert vivitur exrapto! A’ rendőrség’cseleivel nem bajlódik a’ természet, 's ki a’ természet’ rendőri kémeire bizza magát,, haját is eltopjak fejéről. Természettől nincs jogod kívánni, hogy tudjaulat mások őrizzek; tehát csak magad őrizd magadnak. ’S ha ekközben megütlegelnek is, és ha kemény télben megesznek is a’ farkasok, ez a természetre nem tartozik; ne gondolj vele. 8. §. II. Kant a’ szükségjogot (jus necessitatis) is természetjognak mondja; azon jogot tudnillik, mellynél fogva physical létünk’ fentartására mások’ jogait megsérthetjük; s azt hozza fel például, hogy ha ketten roszul úsznak egy deszkán, egyik almáikat letaszíthatja róla, hogy egyedül biztosabban szaba-