Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-19 / 75. szám
Néhány szó a’ magyarhoni erdők’ és vágások’ miképeni kezeltetése tárgyában. Minthogy a’ valóságos alaperdők’ általános rendetlen állapotjáról és kezeléséről csak Hubényi József értekezék, úgy hivéva, nem lészen érdektelen e’, nézetem szerint, fontos és nevezetes tárgyról bővebben szokni. Hazánkban , bárkinek, már a’ geographiai leírásból is, elég bő tudománya ’s ismerete lehet a’ felől, hogy t. n. Somogy ’s több vármegyéknek honunkban milly tömérdek erdőségeik vagynak ’s ezeknek milly helyzetük van nagyobb részint ’s miilyen kezeltetésük; nem lészen tehát, véleményem szerint, szükséges, azok’ kiterjedése felől hoszabb leírási értekezésbe bocsátkozni ’s vele az érdemes olvasókat untatni. — Ha ezen roppant erdőket tekintjük , világos, hogy számtalan erdei birtokos rengeteg erdeinek alig veheti annyi hasznát, hogy évenkinti jövedelmeiből erdei szükséges szolgaságának évi járandóságát kifizetni képes legyen ’s egyéb elkerülhetlen kiadásait fedezhesse, holott ezek a’ rendbeszedett, takarékos és jól vezetett erdészet mellett ama’ sokkal is költségesebb mezei gazdaságot jövedelmezésre nézve mindenkor felülhaladná. — Mivel tehát több nemes megyékben az erdőség a’ lakosok’ valóságos telepvényéhez (telkéhez?) hasonlítva nemhogy elegendő nem volna, hanem a’ hon’ sok részében a’ szükségekhez aránylag véve, sokkal is felesleges, már csak ezen nézetből is világos, hogy az erdei birtokosok’ nagyobb része eddigi törekvését bizonnyal nem oda fordította, hogy a’ nélkül is nagy mennyiségében fenálló erdőséget szaporítván, költséges, javítási rendezés kezelése alá vegye, hanem inkább oda törekedett, hogy a’ szükségen felüli erdőségeket kiirtás által fogyaszsza. Illy körülmények között tehát vélni sem lehet, hogy a’ birtokosok az erdei cultura- ’s javításra, rendbeszedésre és fentartásra ekkoráig általányosan figyelmet, áldozatokat vagy még pénzbeli költségeket is fordítottak volna. Mindazáltal vannak t. n. Somogy megyének is illy nemes szorgalmú hazafiai és birtokosai, kikközül méltóságos Hunyady József és Ferencz grófok minden terjedelmes erdőségük mellett is kitűnők; ezeknek mezei gazdasági tisztsége is, minthogy az erdőség’ és vágások’ fentartásának előforduló eseteiben az erdei tisztségnek segédkezeket nyújt ’s egyenlő erénnyel minden uradalmakban a’ tulajdonosok’, a’ táj’, a’ jövendőség’ és az adózók’ hasznára is ügyel, méltó különözést és érintést érdemel. Vannak e’ részben a’ felnevezett ’s még több más új megyéknek is, a’ fenérintetteken kívül még több erdőbirtokosaik is, kik ugyan időszaki vagy évenkinti vágásokat és esendőségeket nem az erdei rendszer’ megkívánandó felosztása ’s jó rendje szerint tétetnek, hanem jobbadán csak gondolom formán a’ végett takargatnak ’s vágatnak, hogy ezeknek megfiatalosítása, kivágása, utánnövése és rőzséltetése által az elvénhedett és most már egészen haszonvehetlen fákat ’s az egész erdőséget legalább is fiatalabb állapotba helyezvén, fentarthassák; de ők odajutni nem törekednek, hogy a’ levágandó pagonyok, vagy évi esendőségeknek terén a’ letakarított leghasznosb fanemek’ helyébe ismét illynemű és még tökéletesb hasznú fákat ’s állványokat neveltethessenek, hanem a’ sarjazó vágásokat egyedül a’ kegyes természetre, a’ vad nevelésre és öntermesztményire, minden emberi szükséges segedelem, előkészület és költség nélkül, a’ figyelmet azokra nem fordítva, ’s igy a’ százados tölgy-, fagyas-, csoport-, cser-, bükk- , kőrös-, szil-, hárs-, fényű- ’stb. fák helyett legfölebb gyertyán, ihar, jávor, barkócza, mogyoró, fekete-és vörösgyürű, gyalogfényű, gelegonya és szederjetüskéket ’s még ezer több illy haszontalanságokat is, még pedig a’ legelőknek, többször az uraság ’s az adózóknak nem kevés kára ’s megszorításával, elfoglalás és letiltások tétetnek, neveltetnek. Ide azonban mindazon birtokosok, kik e’ részben czélhrányosb ’s elvszerinti erdei kezeltetést, kivánatosb és jobb rendszert tartatnak, nem értetnek, ellenben az ezen hiányokban sínylődök figyelmesekké tétetnek nem csak önhasznuk’, hanem a’ közös haza’ javának tekintetéből is eme’ balfogásokra. — A’ fentebb felhozott ’s állított hiányok és erdei hanyagságok ugyan jobbadán egész honunknak különféle éghajlata alatt ’s részeiben azért divatoznak , mert az erdőségek’ fentartása, ápolása és javítása nem a’ természet’ valódi és kegyes törvényei, — az ezekben foglalt erdők’ rendszere, a’ tudományosk ’s e’ részben tapasztalt erdei férfiak’ javaslata szerint, hanem vagy a’ tulajdonosoknak vagy névaelly mezei gazdatiszteknek a’ tárggyal meg nem egyeztethető balvéleménye, tanácsadása, akarata, önkénye és ezer ellenvetése vagy pedig a’ tudatlan erdészek’ restsége által kezeltetik. § 1 . Azonban csudálni ézen nem lehet, hogy hazánkban az erdőkben termett haznosb és nagyobb értékű fanemek’ fentartására nagyobb figyelmet, ügyeletet nem fordítottak, hanem inkább azokat többnyire kipusztíttaták; mert ha felveszem, hogy a’ mostani korszakban az újabb tapasztalások, tanultság, találmányok és a’ műszerek által mennyire haladtunk, ’s mellyeknél fogva, már a’ gályák, hajók, házak, szerszámok ’s edények nem tölgy, fényű ’s más effélehasznos fanemekböl, hanem ezután csak vasból fognak készíttetni, a’ gépelyeket és erőmüveket pedig nem kő- vagy faszén, hanem egyedül egy kevés zárt lég fogja mozgásra és menésre kénytetni; — csak ezekután nyílnak meg szemeim, s most látom, hogy több uraságoknak némelly mezei gazdatisztei, miért gúnyolták ’s ellentörekedve miért kárhoztatták az erdészi javaslatok’ módját és rendszerét, ’s miért iparkodtak megsemmisítni ezek’ iparkodásait. Látták ők már előre meg félszázaddal ezelőtt, hogy az előbb felhordottak’ tekintetéből többé sem erdőkre sem pedig azokhoz értő tudományos erdei férfiakra nem leend szükség az uradalmakban, ’s épen ezeknél fogva jobbadán csak a’ szomorú enyészet’ és elhagyatottság’ sárkánytorkának vágynak mind az erdők és azok’ javításának módjai, mind pedig a’ szegény elnyomatott erdőnevelők is kitéve. Több uraságoknál az erdőgazdasági tisztség és szolgaság a’ mezei által csak felszegen úgy tekintetik, mintha nem is egy urának kenyeréből részesülne , nem is egy tiszti és szolgai testhez tartoznék, hanem az uraság legnagyobb kárára, valamint a’ hivatal’ és szolgálat’ kötelességeinek hátramaradásával üldöztetik. — Mindezeket azonban nem más, hanem csak a’ jó rend’ ’s a’ változhatatlan utasítás’ nemléte, úgy a’ tiszti körök’ és szolgasági kötelességek' határozatlanságai is okozzák , valaminthogy olly sok és számtalan akadá- Második esztendei folyamat 1839. Sptíembei*’ fi).