Századunk, 1839. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-19 / 75. szám

Néhány szó a’ magyarhoni erdők’ és vágások’ miképeni kezeltetése tárgyában. Minthogy a’ valóságos alaperdők’ általán­os rendetlen álla­potjáról és kezeléséről csak Hubényi József értekezék, úgy hi­véva, nem lészen érdektelen e’, nézetem szerint, fontos és ne­vezetes tárgyról bővebben szokni. Hazánkban , bárkinek, már a’ geographiai leírásból is, elég bő tudománya ’s ismerete lehet a’ felől, hogy t. n. Somogy ’s több vármegyéknek honunkban milly tömérdek erdőségeik vagynak ’s ezeknek milly helyzetük van nagyobb részint ’s miilyen kezel­tetésük; nem lészen tehát, véleményem szerint, szükséges, azok’ kiterjedése felől hoszabb leírási értekezésbe bocsátkozni ’s vele az érdemes olvasókat untatni. — Ha ezen roppant erdőket tekint­jük , világos, hogy számtalan erdei birtokos rengeteg erdeinek alig veheti annyi hasznát, hogy évenkinti jövedelmeiből erdei szükséges szolgaságának évi járandóságát kifizetni képes le­gyen ’s egyéb elkerülhetlen kiadásait fedezhesse, holott ezek a’ rendbeszedett, takarékos és jól vezetett erdészet mellett ama’ sok­kal is költségesebb mezei gazdaságot jövedelmezésre nézve min­denkor felülhaladná. — Mivel tehát több nemes megyékben az erdőség a’ lakosok’ valóságos telepvényéhez (telkéhez?) hason­lítva nemhogy elegendő nem volna, hanem a’ hon’ sok részében a’ szükségekhez aránylag véve, sokkal is felesleges, már csak ezen nézetből is világos, hogy az erdei birtokosok’ nagyobb ré­sze eddigi törekvését bizonnyal nem oda fordította, hogy a’ nélkül is nagy mennyiségében fenálló erdőséget szaporítván, költ­­séges, javítási rendezés kezelése alá vegye, hanem inkább oda töre­kedett, hogy a’ szükségen felüli erdőségeket kiirtás által fogyasz­­sza. Illy körülmények között tehát vélni sem lehet, hogy a’ birtoko­sok az erdei cultura- ’s javításra, rendbeszedésre és fentartásra ek­koráig általányosan figyelmet, áldozatokat vagy még pénzbeli költ­ségeket is fordítottak volna. Mindazáltal vannak t. n. Somogy me­gyének is illy nemes szorgalmú hazafiai és birtokosai, kik­­közül méltóságos Hunyady József és Ferencz grófok minden terjedel­mes erdőségük mellett is kitűnők; ezeknek mezei gazdasági tiszt­sége is, minthogy az erdőség’ és vágások’ fentartásának előfor­duló eseteiben az erdei tisztségnek segédkezeket nyújt ’s egyen­lő erénnyel minden uradalmakban a’ tulajdonosok’, a’ táj’, a’ jö­­vendőség’ és az adózók’ hasznára is ügyel, méltó különözést és érintést érdemel. Vannak e’ részben a’ felnevezett ’s még több más új me­gyéknek is, a’ fenérintetteken kívül még több erdőbirtokosaik is, kik ugyan időszaki vagy évenkinti vágásokat és esendőségeket nem az erdei rendszer’ megkívánandó felosztása ’s jó rendje sze­rint tétetnek, hanem jobbadán csak gondolom formán a’ végett ta­kargatnak ’s vágatnak, hogy ezeknek megfiatalosítása, kivágása, utánnövése és rőzséltetése által az elvénhedett és most már egé­szen haszonvehetlen fákat ’s az egész erdőséget legalább is fia­talabb állapotba helyezvén, fentarthassák; de ők odajutni nem tö­rekednek, hogy a’ levágandó pagonyok, vagy évi esendőségek­­nek terén a’ letakarított leghasznosb fanemek’ helyébe ismét illy­­nemű és még tökéletesb hasznú fákat ’s állványokat neveltethess­­enek, hanem a’ sarjazó vágásokat egyedül a’ kegyes termé­szetre, a’ vad nevelésre és öntermesztményire, minden emberi szükséges segedelem, előkészület és költség nélkül, a’ figyelmet azokra nem fordítva, ’s igy a’ százados tölgy-, fagyas-, csoport-, cser-, bükk- , kőrös-, szil-, hárs-, fényű- ’stb. fák helyett leg­­fölebb gyertyán, ihar, jávor, barkócza, mogyoró, fekete-és vörösgyürű, gyalogfényű, gelegonya és szederjetüskéket ’s még ezer több illy haszontalanságokat is, még pedig a’ legelők­nek, többször az uraság­ ’s az adózóknak nem kevés kára­ ’s meg­szorításával, elfoglalás és letiltások tétetnek, neveltetnek. Ide azonban mindazon birtokosok, kik e’ részben czélhrá­­nyosb ’s elvszerinti erdei kezeltetést, kivánatosb és jobb rendszert tartatnak, nem értetnek, ellenben az ezen hiányokban sínylődök figyelmesekké tétetnek nem csak önhasznuk’, hanem a’ közös ha­za’ javának tekintetéből is eme’ balfogásokra. — A’ fentebb fel­hozott ’s állított hiányok és erdei hanyagságok ugyan jobbadán egész honunknak különféle éghajlata alatt ’s részeiben azért di­vatoznak , mert az erdőségek’ fentartása, ápolása és javítása nem a’ természet’ valódi és kegyes törvényei, — az ezekben foglalt er­dők’ rendszere, a’ tudományosk ’s e’ részben tapasztalt erdei férfiak’ javaslata szerint, hanem vagy a’ tulajdonosoknak vagy né­­vaelly mezei gazdatiszteknek a’ tárggyal meg nem egyeztethető balvéleménye, tanácsadása, akarata, önkénye és ezer ellenvetése vagy pedig a’ tudatlan erdészek’ restsége által kezeltetik. § 1 . Azonban csudálni ézen nem lehet, hogy hazánkban az er­dőkben termett haznosb és nagyobb értékű fanemek’ fentartására nagyobb figyelmet, ügy­eletet nem fordítottak, hanem inkább azokat többnyire kipusztíttaták; mert ha felveszem, hogy a’ mostani kor­szakban az újabb tapasztalások, tanultság, találmányok és a’ mű­szerek által mennyire haladtunk, ’s mellyeknél fogva, már a’ gályák, hajók, házak, szerszámok ’s edények nem tölgy, fé­nyű ’s más efféle­­hasznos fanemekböl, hanem ezután csak vasból fognak készíttetni, a’ gépelyeket és erőmüveket pedig nem kő- vagy faszén, hanem egyedül egy kevés zárt lég fogja mozgásra és me­nésre kénytetni; — csak ezekután nyílnak meg szemeim, s most látom, hogy több uraságoknak némelly mezei­ gazdatisztei, mi­ért gúnyolták ’s ellentörekedve miért kárhoztatták az erdészi javaslatok’ módját és rendszerét, ’s miért iparkodtak megsemmi­­sítni ezek’ iparkodásait. Látták ők már előre meg félszázaddal ez­előtt, hogy az előbb felhordottak’ tekintetéből többé sem erdőkre sem pedig azokhoz értő tudományos erdei férfiakra nem leend szükség az uradalmakban, ’s épen ezeknél fogva jobbadán csak a’ szo­morú enyészet’ és elhagyatottság’ sárkánytorkának vágynak mind az erdők és azok’ javításának módjai, mind pedig a’ szegény el­nyomatott erdőnevelők is kitéve. Több uraságoknál az erdőgazda­sági tisztség és szolgaság a’ mezei által csak felszegen úgy te­kintetik, mintha nem is egy urának kenyeréből részesülne , nem is egy tiszti és szolgai testhez tartoznék, hanem az uraság leg­nagyobb kárára, valamint a’ hivatal’ és szolgálat’ kötelességeinek hátramaradásával üldöztetik. — Mindezeket azonban nem más, hanem csak a’ jó rend’ ’s a’ változh­atatlan utasítás’ nemlé­te, úgy a’ tiszti körök’ és szolgasági kötelességek' határozat­lanságai is okozzák , valaminthogy olly sok és számtalan akadá- Második esztendei folyamat 1839. Sp­tíemb­ei*’ fi).

Next