Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-02 / 1. szám

szám»! Harmadik esztendei folyamat 18 40. Január’ 2» SZÁZADUNK. Csaplovics’ njén­ k­ivánata. Szeretett Hazám­! 1. §. A’ Haza türelmesen hallgatta egy külföldinek jám­bor óhajtásait. — Legyen tehát nekem is — egyik legcseké­lyebb, de egyszersmind leghívebb fiának—szabad, legjámborabb óhajtásomat­, újévi kivánatképen, mély tisztelettel előadnom. Legkivánatosabbnak látszik az országgyűlés­ elrendezése (coordinate). — Ez nem az én találmányom, még kevesbbé a’ bölcs Piusé. Mert már az 1790dik évi Rendek elismerték e’ szükséget, ’s 1825/7 ben is történtek arra uj lépések. Az illető küldöttségi javaslat kész. Az 1832/6diki ’s a’ mostani ország­gyűlés alatt szinte már több igen érdemes követ nyilványítá ugyanazon kivánatot; ’s tökéletesen igazuk volt! — Mert igen­­igen fontos és a’ Hazának h­oszú jövendőjét érdeklő munkala­tok (operata) feküsznek előttünk. Azoknak átvizsgálása, a’ nélkül hogy előbb az országgyűlés szabályoztassék ’s egy munkarend (mellyben természetesen az eddigi elvnek: quod feri potest per múlta, non fiat per pauca, még csak nyoma sem Volna látható) állapíttassék meg, teljes lehetetlen. Mert hány ezer kérdésnek lehet és kell itten támadni, mellyek a’ két Tábla’egyesülését nehezítendik! — Más, halasztást nem szen­vedő melléktárgyak is — szükségképen jövendenek elő, mint ez minden országgyűlésen történni szokott. Üzenetek és vi­­szonüzenetek tehát, mellyek közül némellyek igen terjedelme­sek , sokképen fel ’s alá küldetendnek, ’s mind ezek mind a’ felírások és kir. válaszok rövid időn annyira meg fognak gyűl­ni, hogy azoknak óceánjában a’ törvényhozó testnek el kellend merülni, és se’ ki se’ be nem lehetend menekedni. 2. §. De az országgyűlés’ elrendezése talán mindenek közt a’ legnehezebb feladat leend ’s a’ leh­etlenséggel határos. Mert a’ szózatok’ (votum) arányainak meghatározása a’ leges­legfontosabb, de egyszersmind a’legszemesebb bánásmódot kí­vánó postulatum. Hogyan lehet mindazon követeléseket, mellyek e’ tárgyban támadhatandanak, kielégíteni ? melly kulcs, melly elvek itt elfogadandók ? — Lehet e majd minden melléktekin­­tetet mindenek’megegyezésével alárendelni azon elvnek: Salus reipublicae suprema lex esto? Hallottam, hogy az országgyűlést tárgyazó rendszeres munkálat legutoljára fog átvizsgáltatni; de hiszem, hogy , ha — dato non consesso — minden rendszeres munkálatok’ átvizs­gálása csakugyan lehetséges volna a’ mostani országgyűlés­­rend mellett, sőt valósággal sikerülne is , utána az országgyű­lés’coordinatiója épen nem fogna szükséges lenni, mert a’rend­szeres munkálatok’ tökéletes átdolgozása legteljesebb bizony­ságául szolgálna a’ mostani rend’ czélszerűségének; min azon­ban , mint mondom, erősen kételkedem. 3. §. Valljon nem volna e tanácsos, a­ rendszeres munká­latokat, ideiglen­es minden következtetés nélkül, úgy a’ mint vannak, provisorie elfogadni, 's ehhez a legfelsőbb helyben­hagyást kikérnie — olly kérdés, melly magában megfejlik, ’s az én legszivesb újévi kivánalom! Következők erre okaim: I. E’ munkálatok a’ száztíz tagból állott (beszámítva a’ tu­dományok’ biztosságát — studiorum commissiót — is), és igy igen számos , érdemteljes országos­ küldöttség’ élelmességé­nek ’s megfeszített munkájának eredményei­ mélyen tiszteit Nádorunk’szemei’s közvetlen intézése alatt végrehajtva; te­hát tulajdonképen magoknak az ország’ Rendeinek művei; az egész országban már sűrűen olvasottak is és tökéletesen is­meretesek. 4. §. Tiszteletreméltó Tripartitumunkat egyetlen egy ügyes fértfia irta, ’s csak tizen bízattak meg az ország’ méltó­ságai közül azoknak vizsgálatával. A’Rendek, királyi hely­benhagyással, minden aggodalom nélkül elfogadták törvény­­könyvül; ’s igen jól, igen bölcsen tették. Ha ezt nem tet­ték , — ’s ha azt elébb szorosan meg akarták volna vizsgálni, semmi sem teendett belőle , ’s Werbőczy’ tartalmas szavai, utó­iratában , tökéletesen igazolva lettek volna: „nihil Regno de­­terius , nihilque perniciosius, in causis praesertim discernen­­dis, justitiaque administranda fieri, aut excogitariposse." — Ugyanezt — a’ mostani munkálatokra nézve teljes meggyőző­déssel utána mondom Werbőczynek. 1) 5. §. II. Az 1791dik évi országos küldöttség ill tagból és a’ tudományok’ biztosságából állott. Gondolhatni, hogy sok pénzbe került. — Az előttünk fekvő munkálatok szinte százeze­­rekbe kerültek; miről az olvasó az országgyűlési irományok­ból (1830. I. köt. és 1835. V. köt.) némi tudomást merít­het. — Ez is szolgálhatna indítóokul a’ munka’ használatára, hogy tudnillik a’ terhes költségek ne tétettek légyen egészen hiába. '‚‚”£) 6. §. III. Ha az átvizsgálás még sokára talál halasztatni, a’javaslatok lassankint épen úgy elfognak avulni, mint elavul­tak az 1717.­ és 1791dikiek; ’s igy negyedszer kellene ismét terhes költségekkel és nagy fáradsággal uj munkához fogni. Minthogy ennek sem lehetne más sorsot jövendölni, mint minő az előbbieké, ugyanazon munkának 5, 6, 7 ’s Isten tudja! há­nyad ízben kellene ismételtetnie, hogy a’ szegény Haza egy szabályozott igazgatás’ puszta javaslatival tápláltassék.— Úgy gondolom, vendégem igen éhen fogna maradni, ha csupán szüntelen javaslatokat tennék neki, mit ebédeljünk, a’nélkül hogy csak egy tál ételt is adatnék elébe. Végre kenyérhez és vízhez nyúlna. — Illyenek az excerpták! — Igen szomorú kilátás! — Az 1715: 24. törvényczikkely’következtében ki­küldött , tizennyolez főhivatalnokból (dignitarius) ’s a’ kir. Táb­lából állott úgynevezett systematica Commissio­xnok, melly 1717. évben Pozsonyban dolgozott, fáradságos munkájáról már rég majd semmit sem tudunk; pedig e’ munka is sok pénzbe­ került. A’ törvényhozás ugyan sokat használt abból 1723. és 1729. években. — Az ég őrizzen minket azon takarékosságtól, hogy *) *) *) De nem csak nálunk, hanem Európának minden alkotmányos» nemzeteinél kevés törvénytudósok által készültek a’ törvény­­könyvek, és sehol és soha sem foglalatoskodtak az országren­r­dek azoknak vipleno szerkesztésével. A’ ssserk. **) Kivált ha fontolóra vétetik , hogy az eddigi tanácskozás­mód szerint ötven év sem volna elegendő, a’ rendszeres munkák’ teljes átdolgozására. A­ szerk.

Next