Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-20 / 32. szám
32. szám. Harmadik esztendei folyamat 1840. Április’ 20. SZÁZADUNK. Horvát- és 'Jótország. Illyrek hajdan és most. Századunk' f. e. 9— és Ilik számaiban * 0 wich adatokat idéze fel, raellyek által megmutatni kívánta főleg azt, hogy jelenben Dalmály Ilorvát- és Tótország’ Rendet ez nevezettel hibásan illettetnek, mert korábbi irományokban egyedül csak Tótország’ Rendeinek neveztettek , továbbá , hogy Körös, Zágráb és Varasd megyék ezelőtt sajátképen Tótországot tették. —'Bár az érdeklett adatok teljesen meggyőztek engem az állítottak’' valóságáról r mégis többet látni kívánva, elővevém régibb átlósomat megnézésül ! valljon nem nyújthatna e e’ részben némi felvilágosítást ?. Ezen állásom — mellynek czime :„Les tablettes guerrieres ou Cartes choisies, pour la commodité des officiers et des voyageurs y nontenant toutes les Cartes générales du Monder avec les particuliers des Lieux ou le Theatre de la Cuerre se fait sentir en Europe.. Avec les plans des Forteresses les plus exposées aux Revolutions présentes ’s a’la Amsterdam chez Paul de la fVeuille MDCCXVIIa. úgy látszik a’ 18 i. század’ első éveiben készült, épen akkor, midőn Magyarország a’ legfontosabb esetek’ színhelye volt, és Europa’ figyelmét a’ legnagyobb mértékben bírta ; teljes hitelt érdemlőnek tartom tehát én ezt legalább históriai vagyis felosztási tekintetben már csak azon szorgalomnál fogva is, melly reá fordíttatott, minthogy 46 magyarországi várak és városoknak részint togographiai, részint tekintet rajzait kicsinyben is szép tökéllyel terjeszti elő. Ezen adásnak 33-ik tábláján szinte úgy találom, hogy a’ nevezett vármegyék csakugyan Tótországot tevék, és a’ 35 ik táblán Horvátország azon kis térre szoríttatik, melly a’ Kulpán túl egész Dalmátországig terjed. Mikor és mint lehetett tehát az, hogy Horvátország’ határai Tótország’ rovására mintegy mégegyszer annyira megnagyobbíttattak ( ezt valóban nem tudom ) ; mi bár históriai járatlanságomból származhatik, de bizonnyal nem régen történt; minélfogva ezen megcsonkítása Tótországnak, melly Magyarországgal mindig legszorosban egyesülve volt, csakugyan megérdemli a’ nemzet’ figyelmét. De hogy a’ nevezett megyék a’ valódilag Horvátországnak részeivel emlékezetet haladó időkben se’voltak összekapcsolva ; ezt egy másik, még a’ római birodalom idejebeli felosztásokat foglaló állásomnál fogva akarom hinni; ezen adás bár nem épen fetette régi is, de minden esetre történeti adatuk után készülhetett. Ebben a’ hajdani Illyricum? határai ki lévén jelölve, ez magában foglalja : ID«//w«zországot némileg nagyobb kiterjedéssel a’ görög tartományok felé, a’ valódilag értett Horvátországot — Liburnia név alatt —, és Istriát; a’ Száva’ és Dráva’ köze pedig Pannónia’ részét teszi. — Ezen hitelt érdemlő adatok, minőkkel több honi könyvtár is bírhat,szinte nem kis erősségül szolgálhatnak **wich’ állításainak. — Ezek’ előrebocsátása után — úgy hiszem — nem lesz érdektelen , néhány szót azon állítólagos illyr-nemzetiség’ ügyében is tenni, mellynek terjesztésén némelly hazafisággal teljes keblek olly felötleleg buzognak. —■ Valamelly néposztály bé- lyegző nevet kétfelekép nyerheti: neveztethetik t. i. nyelvéről,vagy azon tartományról, mellyet hazájának nevez , igy például: német ki németül, magyar ki magyarul, török ki törökül beszél ,stb., és e’nyelveket anyanyelvének tartja. Ellenben illetethetik valaki más névvel is, a’ nélkül hogy ez nyelvének bélyege legyen ;. igy a’ porosz, bajor, szász, osztrák,, erdélyi ’s, efféle nevek nem bélyegezik valakinek nyelvét; hasonlóul vannak magyarok,, törökök ’ilbi a’ nélkül hogy a’ magyarvagy török nyelvet beszéljék, mert ha tekintjük csak Törökországot, mennyi külön nyelvű és nemzetiségű tartományokat foglal magában. Azonban a’ név sajátképen csak akkor jelent nemzetiséget,, ha az a’ nyelvet bélyegzi, legteljesben pedig.., ha valamelly néposztálynak mind nyelve, mind hazája egyazon névvel’ bélyegeztetik. — Mind ezek olly egyszerű és világos igazságok, hogy felhozni is csak további észrevételeim? tekintetéből kívántam. Ezen tagadhatatlan igazságok, valamint a' fenebbi adatoknál fogva *avich szerint nemcsak helytelennek találom tehát én is a’ horvát nyelvnek illyr névvel illetését ,de úgy vélekedem,hogy illyr-nyelv nem is létezett valaha.A’ fönebbi adatokból az tetszik ki, hogy illyr-nemzet soha sem volt,hanem csak egy három különnyelvű tartományból szerkezett Illyrország.Kétségtelen adatok nem lévén, bajos ugyan állítani, hogy a’ mostani dalmát nyelv ugyanaz, melly hajdan az illyrországi dalmaták’ sajátja volt; de ez áll a’ horvát nyelvről szinte, mint az istriairól. Azonban tegyük, hogy e’ mostan élő nyelvek ugyanazok, mellyek a’ hajdani Illyricumban használtattak, valljon mi joggal követelhet a’ három nyelv közül egyik elsőséget,, és sajátíthatja el a’ közös nevet, miután az illyr név a’ dalmát és istriai nyelveket is egyaránt illethetné. — De tekintsük a’ név’ illetőségét a’ második szempontból: nemde neveztethetik valamelly néposztály hazájáról is , minélfogva, minthogy Illyrország volt hajdan és van most is, bizonnyal Illyreknek is kellett és kell lenni. A’ hajdaniakra nézve természetesen illyreknek csak azokat nevezhetjük, kik Illyrországban laktak, miután pedig az akkori Illyrország megszűnt lenni és saját nyelvvel nem bírt, kétségkívül az illyr névnek is meg kellett szűnni. Az újabb korban mindazonáltal ismét állíttatott fel egy Illyrország, és igy ennek lakói jelenben az illyr nevezetet teljes joggal használhatják. A’ magyar korona alatti Horvátország ezen Illyrországgal egyesítve nem lévén, az előadottakból eléggé kiviláglik, hogy a’horvátok illyr névvel semmi szín alatt jogszerűleg nem illettethetnek. Nem lehet tehát megnera botránkozni azon, miképen a’ magyar korona alatti horvátok saját nyelvüket jelenben nemcsak önmagok, de némelly roszszándéku— meglehet csak hibás véleményű — magyarhoniak is illyr-névvel illetik, sőt egy horvátnyelvű újság magát illyr-nyelvűnek nyilván bélyegzi, és czikkelyeik által olvasóközönségét a’honi törvények? czélzatainak ellenmunkálásra buzdítja. Túl vagyunk ugyan már azon időkön, hogy egyesek’ hamisított irományainak egykor oklevelekül használhatásától tartanunk kellene,de nyilványos* *) Ex .alkalmasint az utolsó franczia háborúk’ szüleménye*