Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-01 / 44. szám

44. számi Harmadik esztendei folyamat 1840. j­illiu­s’­­ Ellen­jegyzetcíi az Ismertető 25. számában Ploelz ur’ neve alatt közlött ’s általa úgynevezett Igazításra. Bár csongrádi Ploelz ur másra fordította volna gyanúsító erejét ’s idejét, vagy legalább egész figyelemmel olvasta volna Lacsny Miklós urnak a’ Századunk’ 17. és 181. számában fog­­lalt, fa iránti előadását, akkor talán dicséretére válhattak volna észrevételei. Az elvek, mellyek itt előadattak, a’ honi fa’ szük­ségét és erdők’ szaporítását tárgyazák. — Igaza van Lacsny ur­nak, hogy az újonnan ültetett erdők többnyire csak unokáknak neveltetnek, és hogy azokat ollyas helyeken is lehet nevelni, hol sem búza sem széna nem terem. A’ hol jó és hasznos föld vagy rét erdőnek fordíttatik, ott a’ földet, mig ki nincs fákkal ültetve, használhatni ugyan, de tudjuk, hogy p. o. Csongrád’ tájékán 2 váltó fton lehet egy hold földet árendába kapni, ’s kér­dezze most már önmagát érdemes Ploetz úr: mennyit nyer 50 hold erdőnek kiültetett földért? nem e 100 Hot v. vagyis 40 ft. pp. esztendőnkint? mi 50 évek által 2000 fkát tenne; ellen­ben vágassa le azon 50 évi egész erdőnek csak */4 részét, nem kap e belőle annyit, ha 2 szálat csak 1 /3 ölre számít is, »*’ mit L. M. ur maga előadásában érintett, és ha csak fél öllel számít egy szál fát, 50,000 fkát? és hol még a’ többi 3/4 erdő­nek a’ becse, melly puszta buzaföldön semmikép nem található? f­a már 50 holdat kiültetett erdőnek, 50 év után hasonlítson P. ur más 50 holdból álló búzaföldet hozzá, vegye számba az el­sőnek is, a’ másodiknak is jövedelmét, ’s majd látni fogja, hogy a’ rendszeresen ültetett erdő sokkal többet hoz. Többnyire ér­demes Ploetz urnak’s tanácslata szerint kinek kinek szabad aka­ratjában áll, inkább búzát vetni, vagy a’rész földet és rétet ha­szon nélkül tovább is pihentetni; talán idővel magától is sáfrány ▼agy riskása terem rajta. Egyébiránt nagyon elmés a’ calculusa P. urnak, hogy az 50 holdnak buzajövedelmét — 1350 ftból állót — (mivel szüksége reá nincs, mert a’ cselédeket fizetni és élelemre való költség talán nem szükséges) kamatokra kiad­ja, és attól 6 petét kapván, évenkint 81 fi­tot nyerhet, tehát 50 esztendő múlva a’ kamatok 4050 frtot, az esztendőbeli jövede­lem 1350 fitjával 50 éven által 67,500 ftot, ’s igy összesen 71,550 ftot teend, mit ha megint kamatokra adand, ’s a’ kama­toknak kamatjait hozzá számítja, hosszabb idővel roppant tökét nyerhet, vagy pedig ha esztendőbeli jövedelmét statusobliga­­tiókba, vagy lotteriába teszi, ha szerencsésen az első számot eltalálja, 100 ezereket nyerhet. — Kérdés támad: melly kép­­zelésböl eredeti P. urnak 24,600 fajból álló calculusa? Lacsny ur kétségkívül nemcsak az erdőültetés’ költségeit, de a’ káros eseteket, ha jég az erdőt elveri, fagy, szárazság kipusztítja, vagy a’gyökérnek földalatti ellenségei lerontják, vagy hábo­rús időben az ellenség levágja, eltipratja, vagy vigyázatlan­ságból marhák által megetettetik ’s a’ t.; de alkalmasint azt is meggondolta, hogy az első ellenvetés’ tekintetéből, esztendőn­kint minden iparkodó gazda, maga cselédjei által, ősszel, ta­vasszal , 2 holdat erdőnek kiültethet, vagy makkal bevethet; de meggondolta azt is, mit P. ur feledni látszik, ’s melly feled­­ő­segen helytelen okoskodása alapul, vallyon a’ búzával bevetett földet nem erheti e szintúgy jég, fagy, szárazság, hernyó, szelek ’s a’ t.? Valóban csudálkozásra méltó, hogy P. ur — bármelly bal indulatból — tovább űzi eszméjét, mintsem a’ kö­zönség át ne látná, hogy személyes indulatból és gyülölségből irt; hiszen szabad akaratjára volt hagyva, hogy az, ki sokat 4 szál fát i­tt ölre, ültessen csak kettőt; tehát nem átalkodott meg L. úr, nem is követelte, hogy mások máskép ne tegyenek. Valamint az egész gazdaság történetességeken épül, nem oly o­lyan e szinte helyzete az embernek, ha kamatokkal bajosko­­dik? nincs e elég példánk, hogy ezzel is sok veszteség történt, hogy a’ tőkepénzesek, hitelezők concursusba utasíttattak, hon­nan 30 esztendeig sem kamatokat, sem tőkepénzeiket vissza nem kaphatják, sőt utoljára mind is elvesztik? Még arról sem állhat a’ calculus bizonyosan, a’ mit az ember kezében tart, hát ha rosz ember, ki pedig legközelebbről való atyafiból is kerülhet, kicsavarja kezéből a’ pénzt, áll e a’ calculus akkor? Egész életünk, vagyonunk történetességekben gyökereznek. Vajha rósz indulatból és gyűilölségből semmi se történnék! Milly kötelezködés P. úrtól, egyes tájszóban fenakadni. — Ha neki a’ csicsóka név nem érthető, nevezze azt krumplinak vagy földi almának. Egyébiránt tudnia kellene, hogy a’ Magyar és Német Zsebszótár szerint ugyanazt jelenti csicsóka, burgo­nya , krumpli. Mi a’ répatermesztést illeti, ha alkalmas, hozzá­készített, angol mód szerint trillirozott jó földben (egy hold 1200 £3 ölből állván) minden ölre 24 plánra ültettetek, vagy mag rendszeresen vettetik el, akkor azon egy holdban lészen 28,800 répa, és általányosan 3 fontjával számítván, a’ termés teszen 864 mázsát. Én több esztendőkön által 10, 15, 20 és 22 fontos répát termesztettem magam, és három m­ézes hozzá készí­­tett földön 1546 mázsát kaptam 1837. évben; hogy anétf mi oknál fogva nevezheti tehát az e’ részben, mint látszik, tapasztalatlan P. ur L. ur’helyes állítását helytelennek? Egyébiránt, meg­vallom, ha közönséges hozzá nem készített földben egy hol­don 200, vagy 300 mázsa termett, azzal is megelégedtem, D­e mégis Lacsny úrnak azon felesleges kérdést tenni, honnan nyerte légyen azon igaztalan adatot, hogy egy holdban 864 mázsa répa teremhet? merész és csak járatlanságból eredhető,­ valóban nevetséges mondás, hiszen egész olvasó közönség’ tudja, hogy Lacsny ur ezekben sokat fáradozott, ’s hogy ő volt legelső, ki hazánkban répaczukor-fabrikáláshoz fogott, melly ál­dott iparért mindenkor’s mindenkitől méltán köszönetet érdemel. Mit továbbá P. ur, szinte apróságokhoz kapkodva ’s gáncskere­­sőleg a’ behordásról mond, ha 4 ökrös erővel hordatik a’ répa, nem látom okát, miért nem vihetne egy 4 marhás béres szekér 40 mázsa répát; akkor pedig hat fordulásra négy szekér bevihet 960 mázsát. Ez valóban nem egyéb, mint szőrszálhasogatás. A’ répa’ bevitele, nagyon természetesen, nemcsak a’ szekerek’ vagy kocsik’ mennyiségétől, hanem ezeknek minőségétől és a’ répaföldek’ távolságától is függ, ha messzebb esnek a’ föl­dek, több, ha közelebb, kevesebb erő kivántatik hozzá; te­hát P.­ur maga győződik meg észrevételének igen helyte­lenségéről.

Next