Századunk, 1842. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-26 / 76. szám
96. szám. Ötödik esztendei folyamat 1842. September 16. SZÁZADUNK. A czukorgyártásról. Igazitó adatok Pexa ur legközelebbi czikkéhez. A közönség Pexa ur jó szándékától a répaczukorgyártásról hosszabb czikket nyert, melly minap e lapokban jelent meg; sok jó tanács mellett alig egyes tárgyak is találhatók abban, mellyek igazítás által talán nyerhetnének. Ekkor többek közt több ízben van benne szó répatermesztésről, mellynél az uraságok tisztjeik és nyereményrészre szerződött gyárigazgatóik ámításai által nagy kárt szenvednének. A mint a tárgy fel van állítva, legalább könnyen félreértésre vezethetne. Mindenek előtt kiemelendő, hogy a gazdasági felügyelők és a gyárigazgatók semmi tőlem ismert esetben s alkalmasint sehol sincsenek egy személyben egyesülve, hanem mindig két külön személyt képeznek, kiknek mindegyike ága érdekét a tulajdonosnál külön képviseli. Aztán a gyárigazgatók nem mezeigazdák, hanem műtanos emberek, kik mesterségüket födél alatt tanulók s kerék- és kazánmunkájukat födél alatt űzték, arról pedig keveset vagy semmit sem értenek, mi a mezőn történik. Ha tehát czukorgyár felállításáról volt szó, akkor nem ezektől kéretett tanács az ár iránt, mellyen a répa termesztethetnék és eladathatnék, hanem a gazdasági igazgatóktól, kiknek a termesztési felszámítást és árjavalatot kellő uraságaiknak benyujtaniok. Mivel pedig ezek a mezeigazdaságot mindenütt otalmazták a gyármunkálat ellen, sehol sem lehetett szó gyárigazgatók ámításairól az országok kárára. Tudva, hogy minden német országban, ott is, hol sem uraságok sem robotosok nincsenek, s hol a munkabár két sőt három annyiba kerül mint nálunk Ausztriában, a répa mázsája 4—6 garasnál nem drágábban adatik el a gyáraknak. Ha tehát gazdaigazgatóink 12 pektnyi árt javasoltak, úgy ez minden esetre jutányosnak tekintethetett olly országban, hol olcsó élelemszerek és csekély napszámbér számos robotokhoz csatlakozik. Ha másrészt a gyárigazgató azt tapasztalta, hogy a nyersanyag ily ár mellett a gyártásnál fenállhat és kielégítő haszonnal működhetik, úgy a szállítási szerződés mindkét részről jólelkiileg köttetett és ámítás senkinek eszébe nem jutott. Hogy ez ár valódi és alkalmatos, már abból is látható , hogy közel ugyanaz, mellyen régideje a parasztok a répát egymástól vásárolják. Valamelly uraság p. o., mellynek a gazdatiszt azon felszámítást nyújtja be a czukorgyár-vállalat kezdeténél, hogy a répa mázsáját 4-V2 P- kron termesztendi, igaz, később azt meggondolatlannak találja. Azonban a legalaposabb mezőgazdák megegyeznek abban, hogy a répa 8 kr.on bízvást termeszthető s illendő nyereséggel a gyáraknak 12 kr.on engedhető. Épen ezért sehol sem köttetett szerződés, melly 12 kr., és az elhozatalt betudva, 15 kr. felülhaladott volna. Ha meggondoljuk , hogy egy répa , melly 1 — 3 fontot nyomhat , a földön 1 négyszög lábnál több helyet nem foglal el; ha tudjuk, hogy egy hold 57,600 illy lábat foglal, s tehát ugyanannyi répát teremhet, nem fog megütközőnek találtatni, ha elmondom, hogy egyes ültetvényeknél meggyőződtem, mikép 600— 1000 sőt 1300 mázsa répa termett egy holdon. Sőt tudvák esetek, mellyekben egy hold 1500—1700 mázsát adott. Ha tehát holdjától 300 mázsa számiltalik, melly esetben egy répának csak mintegy 1/2 fontot kell nyomnia, úgy ez nem rendkívüli, s gazdaigazgatóink ezt szintúgy megígérték mindenütt, valamint tudva, hogy Francziaországban szorgalmas földmivelésnél atalán mindenhol el is éretik. Hozzáadván még, hogy egy hold répaföld czékláin kívül még mintegy 100 mázsa répalevelet ad a marhatartásra , könnyen fel fogjuk számíthatni, hogy egy gazdaság illy termesztéseknél és áraknál, ha különben balfogásokat nem tesz, igen jól kijöhet. De hogyan van, fogják kérdezni, hogy az átalányosan mutatkozó panaszok után, valamint Pexa úr állításai szerint, semmi uraság répatermesztésnél nem boldogulhat, s ennél ismét vesztenie kell, mit a czukorgyártásnál nyer? Erre minden kiterjesztés helyett egy példával felelek. Olly gazdasági igazgató, kire terjedelmes répatenyesztés bizatik, s a ki tudja, hogy uraságának szerencséje nagyrészt terjedelmes czukorvállalatjától függ, egy tavaszkor felnyitja pinczéit, mellyekbe magrépait áttelelésre takaritá, de mellyek után egész télen nem tekintett; rémülésére takarékénak legnagyobb részét rothadtan, magát pedig a legközelebbi évre magrépáitól megfosztottnak találja. — Eljővén a márczius, kisül, hogy a vetésre szükséges magnak alig találtatik ötödrésze tárában; igy tehát nyakra főre kell a szomszéd vidékeken még az utolsó pillanatban felhajtható magot összekotornia, s azért felemelt árakon szép sommácskát kidobálnia. — Midőn áprilisben az elvetésre szép idő jön, kisül, hogy a meglévő 40 vetőgép között alig van egy használható karban ; mindnyájának hova hamarább kovácshoz, lakatoshoz és asztaloshoz kell vitetnie s egészen uj készülékekkel elláttatnia, mibe nehány hét vész s az igazi vetési időszak elvesztetik. — Minthogy szükségben minden magot, legyen jó vagy rész, minő csak kapható, kell elfogadni, közölte sok régi, rész és csírázásra már alkalmatlan szemek kaparnak. Az úgyis későn elvetett magnak nagy része tehát ki sem kél többé. Alivel a mag nem az alkalmatos nedves tavaszi időszakban, hanem csak a melegebben és szárazabban jő a földbe, midőn aztán soká nem esik, a többi mag sem akar kibújni. Már közel vannak a kétségbeeséshez, midőn végre kis eső beáll s ritka répa-növényecskék rendetlenül kibújnak. — E késedelmek közt a gaz felnő , s midőn nehány termékenyítő eső esik, melly alatt mindig a későbbi répák kikelésére várnak, a száz meg száz hold répaföld teljes parasrétté változik; ekkér a gyom a gyönge vetésen annyira felbujálkodik, hogy belőle rajt sem láthatni; elnyomatik ez, s midőn júliusban napszámosok seregeivel a dudva kigyomláltatik , a szegényes, foltos és elmaradt veteménysorok egész nyomorúsága látható. Most már a rut kopaszságokat akarják betölteni, s még júliusban nem átalkodnak az embererő minden pazarlásával plántákat kiültetni, mellyek a hőségben a drága öntözgetés daczára többnyire kihalnak, a maradék pedig eltörpül. Midőn a plántáknak szét kell osztatniok, ez nem a kora évszakban, hanem nyáron történik, midőn a gyökerek már hüvelykvastagságot felülmúlnak s egymást kölcsönösen a legjobb földnedvektől megfosztották. — Valamint tavaszkor az elvetésnél, épen olly lajhán történik őszkor a szüret. Már honnap tájban, november közepe felé, még korán sincs minden répa kin a földből. E közben történik, hogy egész répaföldek, mellyeknek gyér termése több