Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-17 / 74. szám
589 megrendelni és az átmehetési bizonyságlevelet azonnal kiadatni köteles. Második üzenete a t. KRnak és RRnek a m. FRRhez a harminczadnak az országgyűlésen leendő meghatározása iránt. Azon módosításokban, mellyeket a m. FRR, a közlött felirási javaslat első részének szerkezetében létetni kívánnak, a KK. és RR. megegyeznek Ami a felirási javaslatnak második részét illeti: a KK.és RR. továbbá is szorosan ragaszkodnak ugyan mindazokhoz, miket keletkező műiparunk védvámrendszer általi védletének szüksége felől a közlött felirási javaslatban kimondattak, s biztosan reményük, hogy nézetükben a m. FRR. is, amidőn az annak támogatására felhozható gyakorlati fontos okokat tanácskozás alá veendik, osztozni fognak; minthogy azonban a m. FRR. az e rendszer iránti bővebb értekezésbe most, midőn még csak a vámszabályzatra vonatkozó adatok kéretnek közöltetni, bocsátkozni nem kivánnak, a t.RA, hogy a közlött felírásnak felterjesztését, a tárgynak fontosságát s az oszággyűlésének közelgő végét tekintve, siettessék, megegyeznek abban, hogy ezen felirási javaslatnak 291k §a, melly igy kezdődik „e czélnak elérésére“ s az utána következő 30. s 13. §ok valamint szinte a 32.§nak ezen szavai is: „Hazai műiparunk emelésére irányzott védlet elveinek alapján.“ A felírás szerkezetéből kihagyattassanak; s ekképen ezen felírás ő Felsége eleibe felterjesztessék. Második izenete g. RKnak és RRnek a m. FRRekhez a katonai élelmezés és szállásolás iránt f. é. aug. 1-e napján költ k. k. válasz folytában. A KK. és RR. nyilván kijelentik ugyan, hogy azon kérdés, valljon a katonai élelmezéssel és szállásolással egybekötött terheknek megszüntetéséért meghatározandó sommának kivetésére nézve, az adózókat e tekintetben illető terhek felosztásának újabb kulcsát megállapítani szükséges-e, valamint szinte azon kérdést is, melly a megállapítandó somma behajtásának követelt biztosítását illeti, azokhoz képest miket az ország Rendei f. e. febr. 28-kán s 1840- év sz.-györgyhava i én kelt alázatos felírásaikban kijelentettek, ez alkalommal országgyűlési tanácskozás alá tartozónak lenni nem vélik, s azért mindezek iránt nézeteiknek további nyilvánítását magoknak fentartják; mindemellett azonban nem ellenzik, hogy f. é. aug. 16 napján kelt k. k. válasz következtében kiküldött országos választmány a kérdéses terheknek megszüntetésére nézve, amennyiben azok törvényesek, a kir. kincstárnak netalán adandó kárpótlásnak mind summája, mind feltétel iránt, a kormánynak szándékát, az ő Felsége által kinevezett biztosoktól megtudván, mind ezek iránt véleményét az ország Rendeleteibe terjessze; s erről a cs. kir. Fehgségét s a m. FRRet közelebbi válaszizenetüknek folytában tudósítani kívánják. Második izenete a t. Kit és RRnek a szabad községek elrendezése tárgyában. Midőn a RK. és RR. a sz. községek elrendezését tárgyazó törvényjavaslatot elkészítették, két czélt tartottak szemeik előtt. 1-őt. Azt, hogy az 1840: 11. t. oltalma alatt életre szabadságra fejlődött erőket mind egyetemleges egyéniségük által elfoglalt körökben, további kifejlődésre alkalmasakká tegyék, mind pedig az alkotmányos jogokkal felruházott erők között a fokonkénti kifejlődést kívánatéhoz képest elhelyezzék; mennyiben pedig ez, már a jelen országgyűlésen szükséges adatok hiánya miatt nem történhetnek. 2-or. Azon előkészületek tétessenek meg, mellyekből a jövő országgyűlés meríthetvén, elhatározó intézkedést annál biztosabban tehessen. Mi az első illeti: tagadni nem lehet, hogy az úrbéri községek szerkezete a szabad, kivált nagyobb községekre nem alkalmazható, és azon számos rendezési eljárások, mellyek illy községek állapotát illetőleg a megyék és utótanács között az 1836. évi törvény alkotása óta közbejöttek, eléggé bizonyítják, hogy e részben bizonyos elvek felállítása által a törvényhozásnak gondoskodni szükséges, és miután mindazon néposztályoknak, kik eddig az alkotmány sánczain kívül állottak , az alkotmány sánczaiba leendő bevételét a KK. és KR. a jövendőség mellőzhetlen kivonatának tekintik, úgy vélték, hogy az eddig fenállott institutiókkal leginkább megegyeztethető, ha a községek a kiváltság lassú előhaladása szerint egyenként vétetnek fel azon kisebb körbe, mellynek közvetlen igazgatása alatt eddig léteztek. A m. FRR. ugyan a választók sokaságát tekintve, jónak nem látták azt a községek küldöttei által szaporítani, ha mindazonáltal a KR. és RR. megfontolják , hogy minden szabad községnek a törvényjavaslat szerint csak egy képviselő adatik: a sz. községeknek a közjogokban illy mértékbeni részesítésöket mintegy jelképi joggyakorlatnál egyébnek nem is tekinthetik, és talán másnak nem is mondhatják, mint figyelmeztetésnek azon alkalomra nézve, ha majd a megyei szerkezet egész kiterjedésében fog rendeztetni, figyelmeztetésnek olly czélból, hogy akkor a sz. községek a közjogi viszonyokból kifelejtve ne maradjanak. Azon alig nehány választék, mellyekkel a sz. községek részéről a megyei választók száma szaporíttatnék, még azon esetben sem gerjeszthetnének aggodalmat, ha jelenleg már Magyarországnak minden községe sz. község lenne, annyival kevésbé pedig a jelen körülmények között, midőn az illy sz. községek száma felette csekély. Mi a 2-ik pontot illeti: a KK. és RR. a sz. községeknek mind népességére mind egyéb körülményeikre olly különböző helyheztetésüket ismerik , hogy általános intézkedéseket ezen különbözések világos tudomása nélkül czélirányosnak nem is tartanak; így vannak rendezett tanácsai ellátott községek, vannak kiváltságokkal ellátott mezővárosok , és ezen tulajdonságaikhoz képest a közigazgatásban kisebb vagy nagyobb részt vesznek; vannak olly községek , mellyekben a földesúri és jobbágyi birtok közti különbség vagy egészen elenyészett vagy legalább ki nem mutatható , általában pedig a birtokfelosztási viszonyok, a népesség és az ipar a községekben felette különböznek. Mindezeket és még ezekhez hasonló különbféle viszonyokat, ha hogy az új intézkedés, az eddigi állapot alapján czéloztatik felállítatni, s az eddigi állapot tökélletesítése nem annak bizonyos észtani elvek szerinti új alapokra egészen, uj épületkinti összerakása kívántatik, figyelembe venni szükséges akkor, midőn a törvényhozás a községi életre nézve felállított általános elveket alkalmazza, és ezért a KK. és KR. a megyék mint törvényhatóságok által, előmunkálatokat látnak szükségesnek. Illy előmunkálatnak tekintik pedig azon szabályokat, mellyeknek elkészítését a megyék nekik kötelességül tevék, és mellyeket az országgyűlésének bemutatni rendeltek. Ezen szabályok a netalán szükségesnek találandó módosításokkal törvényé alakulván, a KK. és RR. csak ez után látják lehetségesnek, hogy minden községnek külön viszonyai figyelembe vétetvén, a törvényhozás határozhasson azon kérdés felett is: ha valljon valamennyi községek ügyében 590