Századunk, 1844. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-02 / 61. szám

61. szám. Hetedik esztendei folyamat 1844. Augustus —. ......— ——■ ik SZÁZADUNK. Második izenete a t. Kiinak és RRnek a m. FRRhez a bányatörvénykönyv iránt. Tanácskozás alá vevén a RKr. és RR. azon észrevételeket, mellyek a m. FRR. válaszizenetében foglaltatnak, azokra nézve a következőket jegyzik meg: Nyelvészeti fejtegetésekbe a KK és RR bocsátkozni nem akarván, az ajánlott „romany“ szóra nézve azon rövid észrevételt teszik, mikképen az sem az euphonia sem az ethymologia szabá­lyainak nem felelvén meg, ezen felül még a szokás által sem mon­­dathatik elfogadottnak, a mennyiben az épen nem használtaték már az 1827-ki országos választmány által, mint a m. FRR látsza­nak hinni, hanem csak azok által használtatott, kik azon latinul irt választmányi munkát a m. 1843—ik évben magyarra fordították. A KK. és RR. tehát azon gyökérszó mellett, melly a platinumnak le­galább egy tulajdonát kifejezi, tovább is megmaradnak; azonban ez az ajánlott formalivummal, a mint újabban esett értésekre, már más tárgy lévén elfoglalva a népéletben, ez oknál fogva a „csil­la“ szó helyett ezt „csillám“ kívánják alkalmazni. — Ellenben a kőszénre nézve a KK. és RR. járulván a m. FRR. véleményéhez, egy uj czikket javasolnak, melly a 23 és 24 ez. közzé lenne iktatandó. — C­zi­kk. A kőszénről bányaművelési tekintetben. 1. §. A kőszén földesúri birtok tartozéka, s királyi adomá­nyozás alá eső bányatárgyak közé nem számíttatik, kutatása mind­­azáltal a turzásra jelen­t. könyvben megállapított szabályok szerint egyedül bányászati czélokra, bárhol és bárkinek megengedtetik. 2. §. Ha valaki kutatás által fölfedezett kőszénbányát nyitni szándékozik, mindenek előtt az illető földbirtokost biróilag megin­teti a végett, hogy ez a kőszénbányának mivelésére vagy maga vállalkozni, vagy a mivelést intetőnek átengedni, s maga elhatáro­zását 3 hónap alatt kinyilatkoztatni tartozzék. 3. §. Ha a földbirtokos a kőszénbányát megnyitni s mivel­­ni maga kívánná, a kutatásra fordított költségeket megtérítvén, sem a megintetőnek sem másnak ezen helyre nézve keresete nem le­­end; de ha a földbirtokos 3 hónap alatt vagy nem nyilatkoznék, vagy mivelési szándékáról lemondana, a megintetőtől ezen kőszén­bánya megnyitására, s mivelésre nézve az engedelmet meg nem tagadhatja. — 4. §. Időszénbányamivelésre akár a földbirtokos maga, akár ennek engedelmével, vagy nyilatkozása elmulasztásának esetében a megintető vállalkoznék, ezen szándékukat a felkérvényi jegyző­könyvbe leendő iktatás, s egyszersmind ha nem a földbirtokos maga a mivelő, egy vagy több bányatelek kijelölése végett a járásbeli bányaszéknél bejelenteni tartoznak. 5. §. Bejelentés , jegyzőkönyvbeiktatás és illetőleg a bánya­telek kimérése után a kőszénbányamivelésre vállalkozó földbir­tokot, vagy iizető azon kőszénbánya birtokában senki által nem gátoltathatik, a czélszerű mivelésre szükséges bányászati szabályok megtartására mindazáltal köteleztetik, s ezen tekintetben úgy ma­guk a vállalkozók mint munkásaik, egyéb bányamivelőkkel egyen­­ően bányatörvények alá vetvék. 6. §. A földbirtokosnak az általa megengedett kőszénbánya miveléséért illendő bér fizetendő, és ez a bányamivelő és földbir­tokos közt vagy szabad alku útján, vagy ez nem sikerülvén, a 22. sz. értelmében választott bíróság által állapíttatik meg. A m. FRB nek a 10. §-ra tett észrevételét a KK és RR elfo­gadják s egyszersmind hazafiai örömmel méltányolván mindazon nyomos és törvénybeli tekinteteket, mellyeknél fogva a bányavám­nak huszad részre leszállítását véleményezik abban, hogy a 1 Cik­k. e szerint módosittassék „szívesen megegyeznek“; ellenben az okoknak elősorolását a fölírásban nemcsak azért nem tartják szük­ségesnek, mivel a törvényjavaslat ő felsége helybehagyása nélkül törvény erejére úgy sem emelkedhetik, mivel ő felsége előtt mind­ezen körülmények bizonyosan ismeretesek, hanem szükségesnek azért sem tartják, mivel ez esetben már csak következetesség oká­ért is minden e törv.könyvi javaslatba foglalt rendeleteknek, vagy legalább minden uj rendeleteknek indító okait el kellene szám­lálni, melly fáradságos munka midőn egy részről magát a törv. könyvet terjedelemben meghaladná, más részről az okokra, s azok előadására nézve különbség támadhatna a m. FRR és a KK. és RR. közt olly tárgyaknál, mellyeknek egyébiránt lényegére nézve ha­sonló értelemben vannak. A 11. §-ra tett észrevételre nézve a KK. és RR. ugyan eze­ket jegyzik meg. Abban, hogy a 23 §. foglalatán túl a töredék arany és ezüst kivitele szinte megtiltassék, a KK. és RR. megegyeznek; de e meg­tiltással viszonyosságban látják kimondását a kincstár azon köte­lezettségének is, miszerint ez a töredék aranyat s ezüstöt beválta­ni tartozzék. Ehez képest a 23 §-nak előbbi szerkezete megma­radván ekképen lenne. A 24. §. Arany és ezüst töredékeket, vagy ezen érczből készült ócska ezközöket kivinni semmi szín alatt nem engedtetik meg; ezeket mindazáltal, ha a tulajdonosok kívánnák, az arany és ezüst valódi belértéke szerint a választási költségek levonása mel­lett, tiszta arany vagy ezüstben megtéríteni, vagy pedig pengő pén­zet nyomban kifizetni a kir. kincstár köteles. A 28. §-nak átküldött szerkezetéhez a KK. és RR. továbbá is, t. i. míg a hazai készitett arany és ezüst művek hitele kellő fok­ra emelkedik, azért ragaszkodnak, mivel azon haszonnál, melly a m. FRR. javaslatából a magán foglalkodásra nézve nyílik, fonto­sabbnak tartják azon csalások elhárítását, mellyeket az ajszerv tar­talmú művekre nézve az érczkémek legéberebb gondossága sem képes megelőzni, mindaddig, migyen ezen gondosság a művesek­ben felébresztett, kifejtett, s általuk hasznosnak elismert hitelbe­­csülés erkölcsi érzése által nem segíttetik. A 31. §-ban a „sóaknák“ kifejezést magának a koronának érdekében sem lehet elfogadni, miután e szerint a sóbánya ha az alag által miveltetnék , megszűnnék lenni koronás vagyon, ellenben a „sóbányák“ kifejezésében mint nemben mind a sóaknák mind a sóalagok benfoglaltatnak, melly utóbbi módon ha a sóbányák nem miveltetnek is jelenleg, de fognak miveltethetni. A m. FRRnek a XI és XII czikkekre tett javaslatát a KK. és RR. el nem fogadhatják, részint mint olyant, melly által törvénye­­sittetnék azon bírói szerkezet, melly az 1723. 108. t. cz.nél fogva

Next