Tolnai Világlapja, 1903. október-december (3. évfolyam, 40–52. szám)
1903-12-06 / 49. szám
2 TOLNAI VILÁGLAPJA Vad rombolás egy kávéházban (czimkép). — Pintér Ákos. — Színházi hírek. — Képviselőházi jelenetek. — Légrády Károly. — Népzendülés a szatmári választás után. — Gyárégés. — Gyümölcskiállítás Deésen. — A szegedi szabóiparosok a Kossuth-szobornál. — Külföldi hírek. — Képes Olvasótár: Emberhalál. Irta: Thury Zoltán — A gixer. Irta Zöldi Márton. — Álomkórság. — A windsori kastély. — Lord Vihar. Irta: Ambrus Zoltán. — Sass Ida. Irta: Kabos Ede (vége). — Az Erzsébet leány-árvaház. — Város a tenger alatt. — Érdekes hírek és képek messze földről és a nagy világból. — Villám. — Mit szól a Tolnai Világ Lapjához? — Bűnügyi krónika. — Rejtvények. — Megfejtők. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Timér Messze idegenben, orosz földön meghalt egy fiatal magyar újságíró. Moszkvából érkezett a hír, hogy Pintér Ákos író és hírlapíró ott meghalt. Mélységes részvéttel közöljük a hírt, amely biztató jövő felé haladó, tehetséges író szépen megkezdett pályájának végét jelenti. Czikkei és tárczái, amelyek több lap hasábjain megjelentek, méltán keltettek figyelmet mindenfelé, így a többi között ő volt az, aki Gorkijnak, a nagynevű orosz írónak a magyar irodalomról való nagy érdekességű nyilatkozatait közreadta. Gorkij, aki akkor már ismerte Madách «Ember tragédiáját», fölszólította őt, fordítsák együtt a hatalmas magyar művet orosz nyelvre. Meg is kezdették a munkát, de folytatásában megakadályozta Pintér Ákost a betegsége. A miskolczi születésű fiatal író néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett első regényével, amelyben «Aranykor» czímmel az ifjúság apoteózisát írta meg erőteljes poétai fölfogással. Második regénye is, a «Fehér legenda» nagy figyelmet keltett, nemcsak irodalmi körök, hanem a közönség körében is. Budapesten éveken át kivált a szépirodalmi lapokban dolgozott, kiadva egész sor erős tehetségre valló elbeszélést. Mintegy másfél évvel ezelőtt kiment Oroszországba a «Pesti Napló» ama megbízásával, hogy az újság készülő Zichy-Albuma dolgában lépjen érintkezésbe a nagy mesterrel, Zichy Mihálylyal. Pintér Ákos kitűnően felelt meg a meg hotkol bizásnak. A rokonszenves és tehetséges fiatal írót Zichy Mihály csakhamar annyira megkedvelte, hogy mindennapos vendégül kérte magához, közölte vele élete történetének legérdekesebb és eladdig ismeretlen adatait, sőt megengedte neki, hogy képeinek naplóját, amely a maga száraz adataival a mester nagy életéről a leghűbb képet adja, lemásolja. Pintér Ákos nagy szeretettel vetette magát erre a munkára. Heteken át naphosszant dolgozott a Zichy Mihály műtermében, s a keverve négy-öt nyelven megírt naplót, amelynek lemásolása és megértése sok nyelvismeretet és műveltséget kívánt, teljesen földolgozta. Majd Zichy roppant levelezéseiből kutatott ki érdekesnél érdekesebb dolgokat, s végül ő hozott először nyilvánosságra intim részleteket Zichynek a czárok udvarában való érdekes életéből. Pintér Ákos az érdemes munkálkodásán kívül a napi eseményekről is küldött tudósításokat, tárczákat a magyar lapoknak, sőt az a megbecsülés érte, hogy a «Novoje Vremja» czímű nagy orosz újság munkatársul hívta meg őt, hogy a magyar dolgokról tájékozatlan orosz közvéleményt fölvilágosítsa czikkeivel. Ilyetén munkálkodása közben váratlanul súlyos betegség érte, amelynek ime fiatalon, huszonkilenc éves korában áldozatul esett, mielőtt nagy törekvéseit megvalósíthatta volna. Színházi hírek. Vidám, derűs estéje volt a Népszínháznak, amikor megülte a Piros bugyelláris huszonöt esztendős jubileumát. Sok kitűnő művész gyönyörködtette benne a közönséget és a szereplők és hallgatók közül mennyien tűntek el az élők sorából ! Csepreghy Ferencz legelső előadása óta sok idő telt el és az akkori szereplők közül most csak ketten játszottak: Horváth Vincze és Baha Lujza. És mintha csoda esett volna, a nemzet csalogányának nem kellett visszafiatalodnia. Ma is az a tűzről pattant, pajkos és csupa méz menyecske volt, csak úgy csattogott a nótája, mint akkor régen. Gyönyörűség volt hallgatni minden magyar szívnek, aki megérti a magyar nóta babáját. Az újdonságokban kifogyhatatlan Vg színház, legutóbb egy óriás meglepetést szerzett híveinek. Fürt nagyság czímen Gavault és Benneth egy darabját adta elő, mely teljesen elüt eddigi irányától. Romantikus társadalmi darab ez, nincs benne a pikantériának még szikrája sem, pedig e nélkül eddig nem mulattak a Vígszínházban. Gratulálunk az újításhoz, annál is inkább, mert a szereplők jól megállták helyüket a változott hanggal szemben is. De váljon a színház tipikus törzsközönsége beveszi-e ezt a hangot ? A Népszínház legutolsó premierje a «Menyeskék» voltak, Verő György három egyfelvonásosa. A főszerepet mindenütt Blaháné adta, akinek minden szavát rajongó lelkesedéssel, szeretettel és hódolattal fogadták. A három darab nagy sikert aratott. A Király Színházban minden este Huszka és Martos operettjét az Aranyvirágot adták, Fedák Sárival a főszerepben. Az Urániában pedig Ráth István darabja «Az éjféli nap országa» ment szakadatlanul. Az Országos Színésziskola vizsgálati előadásán egy üde, bájos leány keltett nagy feltűnést, akit kisebb szerepekben már ismételten tapsoltak a Nemzeti Színház deszkáin. Paulay Erzsike, a leánya a korán elhunyt Paulay Edének, a Nemzeti Színház volt igazgatójának. Shakespeare Rómeó és Júliájában a női főszerepet adta. Ébenfekete hajával, tüzes szemeivel szép Julia volt, a szép, szenvedélyes olasz nő. A kritika nagy elismeréssel fogadta, a közönség pedig elhalmozta tapssal és virággal.