Tolnai Világlapja, 1923. július-december (23. évfolyam, 14–26. szám)

1923-10-17 / 21. szám

14 h­^2).se: TOLNAI VILÁGLAPJA (S^T bécsi Magyar Társaságban. Rendelkezésének az a veleje, hogy levelezését s más efféle iratait húsz év múltán tekint­hessék meg, a „naplószerű politikai följegyzések zárlata“ pedig: huszonöt esztendő. Nagyon sok meglepő ötletességü irás van a hagyatékban, melyet Fejérpataky speciális okból nézett át. Thallóczy ugyanis többnyire gyorsírással vetette papírra élményeit, az udvarban és más zártkörű helyeken hallott adatokat s gondoskodni kellett róla, hogy a részben kutforrás-természetű és magyar nézőpontból nagy fontosságú jegyzetek használható formában marad­janak az utókorra. Justh Zsigmond titkai. Most, hogy a Goncourt-testvérek kincstartalmú me­moárja foglalkoztatta Franciaország és az egész kultur­­világ irodalmi köreit, talán érdeklődést keltenek a keser­ves sorsú Justh Zsigmond levelei is. Évekkel ezelőtt Justh Gyula már elmondott egyet-mást a lelplező adatokból, de a legtöbbet egyáltalán nem ismerte, nem olvasta el,­­­­oly híven respektálta fivérének intencióját bizonyos sze­mélyekre és iratokra vonatkoztatva. • Justh Zsigmond maga is sokáig élt Párisban a Gon­­court miliőben és följegyzései roppantul érdekelni fogják a francia írói és művészvilágot. Megdöbbentő hiteles ada­tokat jegyzett föl Munkácsy Mihályról és egy neves magyar íróról is, aki a művészt fosztogatta. A gyöngédlelkű és mindenben com­me il faut Justh azonban nem óhajtott személyi kellemetlenséget senkinek és Pallanzában úgy végrendelkezett, hogy a mai kor egy­általán ne tudja meg a kompromittáló részleteket. Justh Gyula még 1894 szeptember 20-ikán helyezte el a Nemzeti Múzeumban fivérének kétezer levelét és más iratait; jelen­létében ütötték rá a pecsétet és a hagyaték 1894-től számítva ötven év múlva, tehát 1944-ben bontható föl. Kossuth ismeretlen iratai. Ugyancsak 1894-ben záródott le a Kossuth-levelezés, maga a tilalom pedig úgy szól, hogy 1894 március 20-ikától számítva, Kossuth Lajos, halálától számítva harminc évig nem szabad nyilvánosságra vinni. A kultuszminiszter jóvá­hagyta az idén ezt a kikötést, amely tul­ajdonkép nem Kos­suth Lajostól, hanem Ferenc fiától származott. Amikor atyjának könyvtárát és iratait rossz anyagi viszonyai közt aránylag szerény összegért átengedte a Múzeumnak, inter­júban elmondta nekem, hogy alighanem csalódni fognak azok, akik személyi leleplezéseket várnak a hagyatéktól. Nagy része különben is jól ismert, ha nem épp a közönség, de meglehetős számú benfentes előtt és valami súlyos újságot nem tartalmaz senki számára. Érdekesebb az, hogy eddig homályos, vagy kétségbe­vont adatainak jelentős részét tökéletesen igazolja a nem­rég Bécsben megtalált Kossuth-akták tömege. Még Turin­­ban nem egyszer hivatkozott államiratokra és levelekre, amelyek eltűntek és Kossuth jól sejtette, hogy valamelyik osztrák archívumban tartják vissza azokat. Amikor a bécsi udvari és állami, valamint titkos rendőrségi levéltár meg­nyílt végrg a kutatók számára, nagy halomban nem valami rendezett „Kossuth-aktákat“ találtam. Egy részüket Buda­vára elfoglalásakor foglalták le árulás következtében egy fő­utcai házba falazva, a többit meg a szabadságharc után. Köztük volt az utolsó percig elszántan helyén maradó és fölakasztott Csányi főkormánybiztos egész okmánytára és Szemere belügyminiszteri aktatömeget. A Horrachivban egyedül Kossuthnak több mint húsz sajátkezű, hosszú leve­lét fedeztem föl és másoltam vagy fotografáltam le. Alapvető fontosságú, részben meglepő adatok tárháza a bécsi anyag és hiteles módon egészíti ki a pesti mú­zeumi följegyzéseket. A Görgei-affért szintén új megvilá­gításba helyezi Görgei és Kossuth eredeti, mostanig titok­ban maradt levelei révén. Gróf Leiningen naplója. A szabadságharc némely ismeretlen dokumentumát szolgáltatja gróf Leiningen-Westerburg 48-as tábornok hagyatéka is, amely 1903-ban került a Múzeumb­a, tizenöt esztendei határidővel. Marczali Henrik tanárt élesen tá­madták azért, hogy kihagyott az eredeti anyagból és meg­változtatta a szöveget. De kiderült, hogy ez rágalom. Pau­­ler és Fejérpataky átvizsgálták Marczali művét és meg­állapították, hogy a kiváló történetíró jól fordított, min­dent helyesen dolgozott föl, a naplót és a leveleket kifo­gástalanul használta föl. Rónay és Podmaniczky följegyzései. A legrégibb letétek egyike Rónay Jácinté. Ez a kiváló pap érdekes szerepet játszott olyan politikai kulisszák közt is, amelyek mögé soha nem pillanthatott a nagyközönség. A többi közt ő vitte Széchenyi István nevezetes „Blick“­­jének angol fordítású kéziratát — titokban Béla gróffal együtt — Londonba, ahol ki is nyomatta a korszakos jelen­tőségű munkát. Rónay Jácint később Erzsébet királyné mellé került, nevelő is lett az udvarnál és főkép ennek a kornak intim eseményeivel foglalkozik. Végrendelete 1888 május 31-ikén kelt és azt mondja, hogy naplóját csupán a Szent Benedek-rend konventjének, illetve a pannonhalmi főapátnak engedelmével szabad közzétenni. Annak idején ugyan kinyomatta, de csak tiz példányban, kézirat gyanánt és a legbizalmasabb részleteket kihagyta belőle. Sokkal nagyobb terjedelmű hagyaték az, amelyet ugyancsak­ 1888-ban deponált a Múzeumban báró Pod­maniczky Frigyes. Huszonöt megjelent és tizennégy kéz­iratkötet (Regény. ,,Tessék ibolyát venni“ címmel stb.) és közte öt füzetnyi napló is van. Az utóbbit évről-évre ponto­san kiegészítette. A „kockás báró“ 1907 október 19-ikén halt meg és ettől számítva egy évi tilalmat szabott a nap­lóra, de bizony nem igen érdeklődtek iránta azóta sem. Deák Ferenc levelei. Nemesértékű az a hagyaték, amelyet Tarányi (Oster­­huber) Ferenc helyezett el. Deák Ferencnek csupa olyan levele, amelyet sógorához, Tarányi Józsefhez intézett. A Muzum 1899-ben kapta meg a magánleveleket és Tarányi jogutódai adhatják meg a közlésre való engedélyt. Lonovics érsek — kiváló magyarokról. Sokat várnak bizonyos tekintetben Lonovics József volt érsek iratainak közlésétől, ha nem semmisítette meg a legfontosabb intim lapokat. Ferenc Józsefről és az 1867 előtti Magyarország legkiválóbb személyiségeiről sok érde­kes adatot jegyzett föl Döblingben, Széchenyinél tett láto- W g i|I AI I borgnettek, látszerészeti • LIDN­ I LI1105 cikkek, látcsövek raktára Budapest, V. kerület, Nádor-utca 13. szám Szépségápolás, hajszálak végleges eltávolítása villannyal. Szeplő, szemölcs, májfolt, mitesserek kezelése. Arc massage, hámlasztókurák, hajfestés. Arany védjegyű crém, puder. Szappan- és email­­borogatóviz egyedüli árusítója. Kezelés egész nap. — Vidékiek soronkivül. — Olcsó bérletrendszer Váradi Aranka kozmetikai intézete, VI., Podmaniczky-ucca 6. (Nyugatinál.) Saját érdekében kérjük, hogy rendeléseknél hivatkozzon Tolnai Világlapjára 32."

Next