Tolnai Világlapja, 1924. október-december (24. évfolyam, 19–31. szám)

1924-10-01 / 19. szám

TOLNAI VILÁGLAPJA AZ rsr Férfi- és női írások. Irta : Rátóti F. Mihály. Régi grafológiai probléma, ami precíz megoldáshoz még egyelőre nem jutott : a nem megállapítása az írásból, azaz vala­mely írás férfitől, vagy nőtől származik-e. Társadalmi, jogi, kriminológiai szempont­ból fontos kérdés ez, de sajnos a grafológia egyelőre csak a tulajdonságok megállapítá­sánál tart. Azt tudjuk, hogy vannak nőies írások, férfias írások, s vannak gyermekes vonású írások. Mindazonáltal nyugodt lelkiismeret­tel nem lehet állítani egy férfias vonású levélről, hogy azt férfi írta, vagy éppen for­dítva. Az emberi psych­é nagyon bonyolult valami. Csak a felületén tapogatódzunk, a mélységeibe alig, hogy belepillanthatunk. Vannak férfiak erősen nőies jelleggel, s vi­szont vannak nők kimondottan férfias karakterrel. Abszolút férfi, vagy abszolút női típus nincs. Minden egyén többé-kevésbé átmeneti formát mutat, ami igen gyakori esetben a pathológia terére téved. A női írás túlnyomóan lágy, gyengéd, vékony vonalú. A legtöbbször a tanult formával ellenkező, vagyis balra elülő. Oka nagyrészt a nő nevelésével együtt járó sokszor aránytalan zárkózottság, érzésbeli rejtőzködés. Viszont ha az irás nem balra mesterkélt, hanem rendes, jobbra dülő, akkor dülési szöge a vízszinteshez nagyon kicsi, vagyis erősen jobbra dülő. Ami grafo­lógiailag a szenzibilitás mértéke. X-férfi­irások kevés kivétellel gyengén jobbra dűlők, vagy egyenesek. Itt inkább előtér­ben van az értelem, a logikus megfontolás. A nőies férfitípus sokáig ragaszkodik az iskolás íráshoz, vontatott, lágy, hajszál­vonalakból áll az irása, ami rendesen h­ar­móniátlan is. A női írások legjellegzetesebb tulajdon­ságai a külsőségek, az érzékenység büsz­keség, tetszelgés, emellett rezerváltság és nagyon sokszor különcködés. Akarat, tett­erő és kitartás aktív formában női írások­ban a legnagyobb ritkaság s írásgyűjte­ményemben eddig még nincs ilyen becses fehér hullám. Ellenben passzív tulajdon­ságok a női írásban sorozatosan fellelhetők. A férfias írások markáns, gyakran kemény vonásúak, legömbölyítések helyén­­ sarkos, hegyes tövisűek, mint a fraktor betűk. A belük összefüggőek, vagy előforduló kötet­lenség esetén mégis túlnyomóan kötöttek, ami dedukcióra, logikára vall. Az ilyen férfiírások írói széles látókörűek, tájékozot­tak, lelki és szellemi perspektívájuk kiter­jedt, de viszont nagyon közelálló dolgokat elhanyagolnak, amit például egy erősebben intuitív, nőies lélek hamarabb észrevesz, talán éppen ezért, mert ösztönössége közel­álló dolgokra vonatkozik, s nagyrészt kö­zömbös reánézve az, ami távoli, messzi, vagy egyelőre nem aktuális. írásokból na­gyon érdekes következtetéseket lehet vonni, a nemiségre vonatkozólag. A férfi és nő kö­zötti psychébeli differencia leggyakrabban ütközőpont is valamely emberpár között. Az írásból ez csalhatatlanul megállapít­ható és sokszor lesújtó az, hogy két egymás­után vágyakozó ember, a férfi és a nő, mennyire nem ismerik egymást. Sokszor szomorú dolog előre látni, hogy egy-két egymásnak szánt ember között hogyan fog felborulni a békesség és legtöbbször adva van karakterükben a grafológiailag na­gyon szépen idelemzett tulajdonság, ami okozója a sokszor gyászos tragédiáknak. Kedves jó barátom volt, aki otthagyta papi hivatását egy asszonyért. Tudtam előre az egész történetet. Az asszony mar­káns, férfias, egyben h­iú és lelkiismeretlen. Az a típus, amelyik mindig felül tud kere­kedni, s lelketlenül ki tud mindent magya­rázni. A fiú az ellenkezője. Nőies és tartóz­kodó, lágy és könnyen befolyásolható, passzív, majdnem leányos természet, s emellett becsületes a végletekig. Rövid Grafológia 1 évi házasság után a fiú öngyilkosságot kísérelt meg. Hátrahagyott levelében volt a feleségéről szóló jellemrajz, amit még annak idején én csináltam. Egyéb semmi, de ez mindent megmagyaráz. Szerencsére könnyű lefolyású morfiummérgezés az egész, s Isten talán reásegíti a válás lassan elcsen­desülő útjára. Ez csak egy a sok eset közül, amiket azonban egy-egy jó és idejekorán igénybe­ vett grafológiai analízissel nagyrészt el le­hetne hárítani. Eddigi megfigyelésem szerint utóbbi idő­ben a női irások túlnyomóan férfiasabbak, viszont a férfi irások lágyabbak és nőieseb­bek. Megvizsgált régi írásokon ezt nem ta­pasztaltam. Úgy láttam, hogy 30-40 év előtti mindkét nembeli írásokon majdnem 100%-os pontossággal meg lehetett állapí­tani a nemiséget. Ma ez megváltozott, mert a női és férfi psyché is megváltozott. Ma a nő függetlenebb, életrevalóbb és önállóbb. Társadalmi szempontból is szabadabb, mondhatnám emberibb. Míg a férfi a há­ború utáni ellanyhulás hatása alatt áll. Hazárdabb ma a férfi, mint valamikor. Mintha valami általános könnyelmű kö­­zömbösség ülne a világon. Tempora m­utantur ... Gyakorlatom alatt tapasztaltam: a ka­rakter nem abszolút, nem állandó, nem szilárd. Ha kell, szükségszerűen változik, alkalmazkodik, sokszor hangoztatott elvei ellenére. Csakhogy ezt beismerni nehéz. Természetes, hogy minden embernek van egy alapkaraktere, ami testi-, lelki-, tem­peramentumbeli- és nevelési tényezőktől függ. De e fölé jön a kultúra máza, az illem, a társadalmi szokások és hagyomá­nyok, amik kifelé megváltoztatják a karak­tert úgy, h­ogy csak az írás, ez az ösztönös, félig öntudatlan agymunka mutatja igazi meztelenségben az emberi lelket. Végső eredményben tehát nem lehet precíz pontossággal megállapítani egy írás­ról, h­ogy férfitől ered-e vagy nőtől. Mind­a mellett h­osszú gyakorlatban kifejlődött ösztönösséget megközelítő pontossággal eredményt lehet elérni, bár ennek tudo­mányos alapja kevés. * Lapunkban közölt grafológiai rovatunk nagy érdeklődést kelt olvasóink között. Bárkinek, aki beküld tintával, vonalazatlan papírra irt 4 — 5 sort a rendes aláírásával, annak a beérkezés sorrendjében lapunk­ban közöljük jellemrajzát, — egy országos hírű grafológus munkatársunk jellemzése alapján. — A vizsgálatra szánt szöveg bármilyen lehet, de a névaláíráson kívül lakáscímet, vagy más külön megjegyzést ne tartalmazzon. A clenet kérjük külön mellékelt papíron, vagy a boríték hátlapján lehetőleg olvashatóan közölni. Aki részle­tes jellemzést kíván a saját írásáról, az küldje be az írását válaszbélyeggel a szer­kesztőséghez (VII., Dohány­ u. 14.) „Grafo­lógia rovat" jelzéssel. A leveleket átadjuk a grafológus munkatársunknak, aki majd meghatározza, h­ogy ilyen külön levélbeli jellemzésért milyen díjazás jár. A legutóbb beküldött kézírások egy részére a­­követ­kezőket állapította meg grafológus munka­társunk : K. J. J.-berény. Tartózkodó mester­kéltséget mutat kifelé, de belül a legnagyobb mértékben befolyásolható, különösen a büszkeségén és nagyravágyásán keresztül. Egyáltalán nem nyílt, s h­a netán kompro­misszumra hajlik, az mindig céltudatos, s érdekeit sohasem téveszti szem elől. Ösztönös, de valahogy korlátozott látókörű ember, aki ennek tudatában erősen törek­­szik a bő ismeretszerzésre. Francois: Élénk, mozgékony, kellemes modorú ember, aki jó konvencionális for­mák mögé tudja rejteni az egoizmusát. A lelke hátterében türelmetlen, s gyakran kell agresszív indulatokat elfojtania. Aka­rata passzív, sok nőies vonás van benne. Túlbecsüli önmagát, egy kissé öntelt, de nagyon vigyáz a külsőségekre, s jól tud alkalmazkodni. T. Ferenc: Daj. Transsylvania. Nehézkes és egy kissé fontoskodó, fölényes modorú, gyakran nyers, kíméletlen, bár "h­amar defe­rál. Kevés engedékenység van benne. Túl­ságosan érzéki, élvezetvágyó, amit min­dennél előbbre helyez. Makacs, ellenszegülő, noha alapjában véve befolyásolható, de mindig indirekt uton, mert egyébként állan­dóan felszínen van benne egy kis l'art pour Tart dac. Kíváncsi. Nagymértékben elkényeztetett Ids leány,­aid, ha kell készséggel megy elébe egy kis elkényeztetésnek. Gyenge testi kondícióban levő, ennek következtében erő­sen változó, szeszélyes hangulatú, ötlet­ember, akinek egyik feltűnő tulajdonsága a zárkózottság, bár kifelé vitatkozó hajlamú, de nem hiányzik belőle egy kis h­ázizsarnok­ vonás. Nagyravágyó, de csalódott lélek, ami inkább ambicióbeli, mint érzésbeli. Cz. Man­cita, Pécs. Gyenge, labilis lélek akit egész életén át a túlérzékenység és határozatlanság fog kisérni. A legnőiesebb típus, akinek mindig szüksége van valami magasabbrendű vezetőre. Úgy morális, mint konvencionális szempontból. Ösztönös lé­lek, babonára hajló, s a lelke legmélyén mintha teljesen leszámolt volna minden ambíciójával. Olyan lelkiállapot ez, ami nagyobb mértékben már letörtség, teljes rezignáció. Pedig alapjában véve értékes ember, aki készséggel ismeri be hibáit,­­ javítani igyekszik azokat. Csak éppen nem szabad az életben magára hagyni, mert összeomlik. Scherezáde. Szélsőségbe hajló lélek, aki­nek érzékenységében alig van fiatár. Nagyon könnyen és aránytalanul sértődő, s nehe­zen lehet meggyőzni még igen közelfekvő igazságokról is. Egocentrikus, erősen igényli az elismerést. Nagyravágyó, törekvő, ten­yezgető, de a kivitelben habozó, várakozó. A modora feszélyezett, aggodalmaskodó.

Next