Tolnai Világlapja, 1924. október-december (24. évfolyam, 19–31. szám)

1924-10-01 / 19. szám

a 3 Járok csöndes, bus vadonba*, Zörög fáknál, puszta lombja! A ködben egy kérdés reszket: Hova lesznek? Hova lesznek, hova szállnak A szép, tarka lepkeszárnyak. Eltünnek-e semmiségbe, Ha ősz vége? I. Kis kurta szoknyája száz ráncban ringott kerek tom­porán, feszes, duzzadó melle majdnem szétvetette prusz­likját, formás lábán kék harisnya és papucsa vidáman tipegett-topogott a fedélzeten. Vállán átkötve sárga, piros virágos kendője. — Hová való vagy? — kérdeztem tőle. — Tolna megyébe. — Sváb leány? — Igen, de azért tudok magyarul. — Hallom. Hová megy? — Micsigénbe. Ott dolgozik a vőlegényem. Nem akar laza jönni s odahaza már nincs férfi. Utánuk kell menni a lányoknak, hogy főkötő alá is juthassanak. Éppen abban a pillanatban csoszogott el mellettünk a Master at arms. Öreg, hasznavehetetlen tengerészeket, akik végigjárták a világ minden óceánját, tisztelnek meg ezzel a címmel­­l: tartják tisztán a harmadik osztályt s öregségül, és hasznavehetetlenségük legjobb bizonysága a harmadik osztály tisztaságának. Kezükben megreszket a seprő s amint a narancshéjat elpiszkálta Mari egyszerre csak otthagyott engem s öreg kezéből kikapta a seprőt. — Nem való férfiember kezébe... Szegény, öreg menjen pihenni... És hatalmas félköröket súrolva a fedélzetre, szoknyá­jával végighimbálta az egész harmadik osztályt. Amerre két formás karja fordította a seprűt, arra dagadt gyönyörű melle s az ellenkező oldalra vágódott ki ringatózó szok­nyája, szeme felragyogott a munka örömében s a friss tengeri szélben haja homlokáról és füle mellől kibontva szállott utána. A duzzadó erő és egészség mozgása volt ez. Veszedelmes látvány a hajón. Az első osztályú utasok magasabb fedélzetükön sóvár gondolatokkal állottak meg s néprajzi tanulmányokat téve titokban azt kívánták, hogy bárcsak megismerkednének a tolnai női népviselet minden rejtelmével. Egy szikár amerikai kijelentette feleségének, hogy okvetlenül magyar szolgálóleányt vesz, mert azok a legszorgalmasabbak s az angol matrózok a Master at arms-írta Pásztor Árpád­tól titokban mind megkérdezték, hogy melyik a Mari kabinja. — A százharmincnégyes. Mari tehát általános f­eltünést és vágyakozást keltett. Nemcsak az elsőosztályu utasok, nemcsal­ a matrózok, hanem talán a tiszturak is jegyzékre vették, bár a tenge­ren rendkívül szigorúan büntetik az erőszakos szerelmet. Száraz kenyér és tizenkét óra vas, nem ritkaság egy-egy elrabolt csókért. Matrózok és harmadosztályú utasok mesélhetnek róla. A hajón a kapitány az élet és halál, tehát az erkölcsök ura is. De ha nem volna veszedelmes, ha nem volna bünte­tés, édes sem lenne a bűn. Ha Éva nem tudja, hogy a tudás fája gyümölcsének megízlelése nem kerül az Éden elvesztőbe, úgy még ma is a paradicsom gyönyörű kert­jében laknánk, szelid sasmadarai­ tipegnének pelyhes csibék között, bégető oroszlánok parajt legelnének és a nőstények gyönyörrel szülnék gyermekeiket a világra. És anélkül, hogy e kérdés filozófiáját sejtették volna, vad és kegyetlen vágyódás égette a férfiak lelkét Mari után. Hiszen már hatodik napja vannak vizén, m­ár hatodik napon érzik maguk körül a fülledt ír délközön az asszonyok szagát és a palermói kikötőből előtte való este édes illa­tokat hajtott feléjük a szél. A narancs virágának van is a szaga. Úgy hallották. És ha kimehettek volna a városba! De oda csal: az első és második osztály utasait viszi a gőz­csónak. A fedélközi népnek csal: a hajókorláthoz támasz­kodva szabad kibámulni az idegen városba. És a narancs­fák olyan édesen illatoztak. Majdnem úgy, mint otthon az akác. De a buggler este kilenc órakor takarodót fújt, az angol katonák takarodóját és mint a juhnyájnak romba, a kirándulóknak menni kellett a fedélközbe. Éa mikor másnap fölébredtek, a hajó már künn járt a tenge­ren. De az olasz kertek lehellete tüdejükben maradt és Mari jobban kellett, mint valaha. És a buggler kilenc órakor öt nap múlva is megfújta kürtjét. A kivándorlók aludni mentek. Külön a férfiak, külön a lányok. Az apró vill­any lámpái­ alig világítottak, a számtalan vaságy rengetegére, melyek a fedélköz oszlo­paira erősítve halmozódtak egymás fölött emeleti magas- LEPKESZÁRNYAK Tán az égig fellebegnek. Szint adnak a fellegeknek S festik ég alját veresre Téli este? Vagy a beteg ágya felett Lengnek mint tű­z-lehelet S csodás szinti lesz a láza, Mint szép váza? Hova lesznek? Ki se tudja, Merre visz a szárnyak utja. Eltűnnél, mint sóhaj, álom S nem találom. Lelkem csak e kérdést hallja. Kérdi erdő kopár galyja S a deres fa, amint reszket: Hova lesznek? Feleki Sándor, Mari TOLNAI VILAGLAPJA 37 Eredeti francia MAIGROLAX sorántifé tea vagy soványító gyöngyök. Kényelmes! Ártalmatlan ! Biztos! Kapható minden gyógyszertárban. Magyarországi főraktár Török József r.-t. gyógyszertára Budapest, VI. ker., Király-ucca 12. sz. PP* Óvakodjunk az utánzatoktól ! Bl T 0 legolcsóbban kapható.­­ Budapest, VII., Alsócroidsor - ucca 0. és Isákószi-út 73. Bejárat a Berzsenyi­­ utcából.Használt butort cserélünk újra Eredeti francia MAIGROLAX során kifé tea vagy soványító gyöngyök. Kényelmes! Ártalmatlan ! Biztos! Kapható minden gyógyszertárban. Magyarországi főraktár Török József r.-t. gyógyszertára Budapest, VI. ker., Király-ucca 12. sz. PP* Óvakodjunk az utánzatoktól ! SZÉNSAVAS FÜRDŐ A­­ S W J J H A „Rupertus" szénsavas fürdőtab­l O B a SB­­foS V letta hasznáata által a legjobb legol­­iSy O 8 IS 0 Nggr 9 V • csóbb és legkényelmesebb szénsavas fürdő készithet el. Kapható mindenütt. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF r.-t. •0 gyógyszertára, Budapest, VI. kerület, Király-ucca 12. 00 Eredeti francia MAIGROLAX során^ifé tea vagy soványító gyöngyök. Kényelmes! Ártalmatlan ! Biztos! Kapható minden gyógyszertárban. Magyarországi főraktár Török József r.-t. gyógyszertára Budapest, VI. ker., Király-ucca 12. sz. PP* Óvakodjunk az utánzatoktól 1 fíllífS ^Él* ÜSlll if HI­mUS speciális módszerrel. Eredeti francia MAIGROLAX során kifé tea vagy soványító gyöngyök. Kényelmes! Ártalmatlan ! Biztos! Kapható minden gyógyszertárban. Magyarországi főraktár Török József r.-t. gyógyszertára Budapest, VI. ker., Király-ucca 12. sz. PP* Óvakodjunk az utánzatoktól­­ VII.Nyár-utca 30, ezelőtt Luther-al, minden hangszeren.

Next