Tolnai Világlapja, 1928. április-június (28. évfolyam, 14–26. szám)
1928-04-18 / 16. szám
20 fitomuT KNTIMffiliM IRTA KARINTHY FRIGYES Roppant kellemetlen például a következő: Énülök a vidéki városban, ahová üzleti ügyben jöttem el, este, a kávéházban, a kabaréelőadás után, amit unalmamban végignéztem. Nagyon rossz kedvem van, nem ajánlom senkinek, hogy most mellém üljön). Egy szőke fiatalember (mellém ül): Alászolgája, kedves mester. Énmegállapítom, hogy ahá, tudom már. Ez az a fiatalember, aki beinvitált a kabaréelőadásra. Nyilván valami rendező, vagy impresszárió lehet ottan. Na jól van, megkegyelmezek neki, ha nem hozza szóba az előadást): .Jó napot. ö: Hát hogy tetszett az előadás? Énmit csináljak vele? Most még beszéljek is a dologról, örülök, hogy elfelejtettem. Tetszett, nem tetszett, tudom is én. Bánom is én. Inkább belemegyek általánosságban, hogy tetszett, csak ne részletezze): Köszönöm, jól. ő: Mit szól a „Fülemüle" című jelenethez? Én („Fülemüle" című jelenet? Nem is emlékszem rá. Vagy igen, jut eszembe, amiben az a kövér nő kukorékolt. Dühbe jövök): Amiben az a kövér nő kukorékolt? Ö: Kövér nő? Kit tetszik gondolni? Én (már benne vagyok): Aki a török hercegnőt játszotta. Akihez hozzá akartam vágni egy széket. ő( nagyra mereszti a szemét): Széket? Én: Asztalt nem vághattam volna hozzá, a nézőtéren csak székek vannak. Ő (hallgat). Én: Hogy lehet ilyen nőt színpadra engedni? Ő (hallgat, hűen és okosan néz rám). Énaz más, ha szerény és félszeg vagy, nem haragszom rád, sőt hajlandó vagyok leckével szolgálni, őszinteségemmel jelezve, hogy megkülönböztetlek, amikor méltónak tartalak erre az őszinteségre): Na igen. Tudom jól, hogy vidék, az vidék. Hogy azt más szemmel kell nézni. De ilyet vidéken se lehet, édes barátom. Leszoktatják a közönséget erről a kedves műfajról, ha ilyen „erőkkel" dolgoznak. Nem arról van szó, hogy dolgoznak. Nem arról van szó, hogy ripacs, vagy nem ripacs, ez a nő mégcsak nem is ripacs, ez egyszerűen egy hordó, egy torzszülött, egy rikácsoló pulyka — az ilyet színpadon, legfeljebb orfeumban mutogatják, mint komikus nőimitátort, vagy a Barnumban, de nem úgynevezett „művészi" kabaréelőadáson, és még hozzá szeriőz számban. Ö (hallgat): Énejnye, de hallgat! legalább szólna valamit, így nem tudom folytatni. Gyanakodva): Hol szedték fel ezt a szerencsétlen némbert, az Istenért, ki ez a nő? Ö (szerényen): A feleségem. Énvéletlenül leejtem a kezemben tartott kávésfindzsát, de sajnos, nem törik el, lehajlok érte és sokáig keresem az asztal alatt, ő udvariasan segít): Köszönöm... tessék csak hagyni... majd a pincér... nem tesz semmit... egy kis ügyetlenség... hallatlan, milyen ügyetlen csészéket adnak itt... kicsúszik az ember kezéből ... jellemző ... ö (hallgat). Én (hallgatok, másfelé nézek, hogyha el akar menni, ne zavarjam). ö (hallgat). Én (erélyesen, határozott gesztussal): Na igen — szóval, — miről is volt szó? (udvariasan): A feleségemről. Én: Na igen — szóval, — éppen ez az, ahogy mondom magának. Ez nem rendezés ... ilyen izé ... ilyen tehetséget, mint a ... izé ... a nagyságos asszony, egy ügyes igazgató nem tesz lehetetlenné ... izé ... nem neki való szerepben... Kitűnik, Pesten valamirevaló igazgató rögtön látja, miről van szó... ha van neki egy ilyen tehetséges, nagyszerű színésznője ... ennyi komikai erővel... és bájjal... nem vesztegeti el... vár, míg rendes szerepet kap ... amiben érvényesülhet... Mondom, fel voltam háborodva ... majdnem széket vágtam a színpadra ... hogy egy ilyen remek színésznőt... ilyen vacak darabban léptetnek fel... Helyes GYERMEKÁPOLÁS el sem képzelhető ma már a világhírű Krompecher-féle Jludy-szappan és Baby-hintőpor használata nélkül. Minden anya biztosan megakadályozhat kéőállást s kisebzést gyermekénél, ha annak ápolására a Krompecherféle Baby-szappant és Baby-hintaport használja. Aki gyermekénél egyszer használatba veszi, soha többé nem vásárol más gyártmányt. Minden gyógyszertárban, drogériában, illatszertárban beszerezhető. Vásárlásnál ügyeljen a Krompecher névre és gyermeke érdekében ragaszkodjon az eredeti Krompe-ill—ipecher-féle készítményekhez. A helyes gyermektáplálásra vonat Tolnai Világlapja• 6 (hallgat). ^ Én (magamhoz térve, folyékonyan): Ezt nem lehet, ne haragudjék — ön intelligens ember, önnek őszintén megmondhatom. Nem lehet ilyen piszkokat játszatni tehetséges, jó színészekkel. Tudom én, hogy vidék, az vidék. Hogy azt más szemmel kell nézni. De arravalók a pesti, kipróbált kis művek, egyfelvonásosak, meg minden — hogy ne legyenek rászorulva helyi fűzfaköltők fércműveire... Ö (hallgat): Én (no, hála Istennek, mindent rendbehoztam. Az erkölcsi felháborodás erélyével): Melyik szemeteskocsiból halászták ki ezt a „Fülemüle" című vacakot? Ki írta ezt? ő (önérzettel): Én. m MrAtywAp/mfú Milyen pályára lépsz, fiam? Ezt kérdik ma, de annyian! Megszerzed-e a diplomád? Sok jóra ez reményt nem ad... Kereskedő légy, iparos? Ma minden pálya viharos ...» Születtél volna ezer holdba, Vagy egy forgalmas bankárboltba, Dollár királynő anyaölében: Nem élnél gondok zord körében! Szóval, mindebből láthatod. Amint oly sokszor, látta már azt más. A pályaválasztásnál fontosabb A pályaválasztás ... A szél- és garatüreg fertőtlenítésére, spanyolnátha, torokgyulladás és meghűlés elleni védekezésül Jranflavin* * pasztillák. Minden fertőző betegség ellen egész sajátos hatást váltanak ki. Kapható minden gyógyszertárban