Tolnai Világlapja, 1929. január-március (31. évfolyam, 1–13. szám)
1929-01-23 / 4. szám
Mikszáth) Harsdnyi-bemutató a Vígszmdáxban A bolond Pongrác gróf nem is olyan bolond. Az élet csúnya, az élet sok-sok bánatot okozott ennek a nemesveretű, régi vágású, igazi magyar nagyúrnak. Pongrác úr tehát álmai közé menekül A régi várurak, a régi pallosjogú kiskirályok életét éli Nedec várában, ahol még mindig a Pongrácok ősi, családi törvényei vannak életben és ahová várúrnőnek megvásárolja az egyik kóborló színtársulat primadonnáját, Estellát. De mit ér a várúri élet, ha azt nem fűszerezik hadi kalandok. Pongrác gróf állandóan viszályban él Besztercével; tótjaiból hadsereget szervez, amelyet páncéllal, buzogányokkal lát el, hátha szükség lesz rájuk; hátha Beszterce megtámadná Nedecet és akkor meg kell védeni a várat. A gróf ég a vágytól, hogy seregét foglalkoztassa, amire hamarosan alkalom adódik. Estellát, a készpénzért vásárolt várúrnőt egy besztercei polgár megszökteti a várból. Pongrác hadat üzen Besztercének és seregei élén megindul, hogy földig rombolja le a bűnös várost. A hatóságok rémülten látják a nagy felvonulást, nem akarnak azonban erélyesen föllépni, tudják a grófról, hogy minden bogara dacára jó ember. Cselhez folyamodnak és besztercei küldöttségként Pongrác elé színészeket vezetnek, akik békét kérnek a diadalmas hőstől és túszt ajánlanak cserébe Estelláért. Pongrác nagylelkű, megbocsát Besztercének és elfogadja a túszt, Pálikát. Tarnóczay ügyvéd menyasszonyát, akit tulajdonképpen azért küldenek el Nedecre, hogy védve legyen gyámapja erőszakoskodásai ellen. Pongrác gróf nagyon megszokta Pálikát Nedec várában, ahová ez az okos kisleány új életet és új színt hozott és semmi áron nem akarja elengedni többé, még akkor sem, ha visszakapja Estellát. Tarnóczy azonban, aki végre meg akar esküdni szerelmesével, cselhez folyamodik és éppen hadgyakorlat lévén, huszárjaival elfoglalja a várat és Pongrác grófot vártörvényszék elé állíttatja. Pongrác grófot azonban keményfából faragták, magára ölti huszárkapitányi egyenruháját... de nem áll bosszút, látja, hogy a szerelmeseket egymástól elválasztani nem lehet, beleeötetését adja, Tarnóczay boldogan viszi Pólikát, Pongrác gróf pedig folytatja az álmodozást, amely mégis csak szebb, mint az élet. A Vígszínház nvszerű előadásban mutatta be a magyar Don Quiotte kalandját, amelyet Mikszáth Kálmán klasszikus értékű munkájából Harsányi Zsolt írt nagy tudással és lelkesedéssel. Somlay Artúr, Góth Sándor, Góthné Kertész Ella, Zombory Mercedes, Törzs Jenő, Gárdonyi Lajos, Makláry Zoltán, Újvári Lajos, László Miklós pompásan megállták helyüket és egész kis szerepeikben is feltűnést keltettek Simon Böske és Déry Hugó. Somlay Arthur (Pongrác gróf) Vígszínház - „Beszterce ostroma" Zombory Mercedes (Palika), Simon Böske (cselédleány) Vígszínház — „Beszterce ostroma" 4)