Tolnai Világlapja, 1940. július-szeptember (42. évfolyam, 27–39. szám)

1940-08-21 / 34. szám

MAGYAR SIKEREK ÚTJAI HOGYAN LETT A MARKOTÁNYOSNÉ ÁRVÁJÁBÓL VILÁGHÍRŰ OXFORDI PROFESSZOR Az oxfordi egyetem öreg templomának, a Christ Churchnek tornyában lévő vén harang, a 17 mázsás „Great Tom", mint évszázadok óta minden áldott este, ezen a napon is 9 óra 5 perctől 9 óra 10 percig 101-et kongatott annak emlékezetére, hogy amikor az egyetemet 1130-ban megalapí­tották, akkor 101 hallgatója volt. Finnek a 101 harangszónak — azt a rövid időt ki­véve, amikor a nagy angol forradalom az egyetem templomait és 21 kollégiumát magtárakká nem szentségtelenitette át s az egyetemi épületek között elterülő főtér­ből nem csinált disznó­piacot — mindig megvolt a maga áhítatos, ünnepélyes jel­lege. Anglia leendő püspökei, akik jórészt itt, az oxfordi teologita­­ tanultak, e 101 harangszó alatt végezték esti ájtatosságu­­kat s a kongat­ás komoly jelentőségét főként az a jogszabály is aláhúzta, hogy a 101. harangszó után az egyetemi város összes kapuit lezárták, sem tanár, sem diák oda többé másnap reggelig nem mehetett be. Ami aztán néha meglehetősen kellemetlen igazolási eljárásokkal járt együtt, am­ikor is a kinnrekedt diáknak vagy professzornak is be kellett arról számolnia, hogy hát volta­képpen miért is nem volt otthon a „capistráng" utolsó kongásakor . .. Ezen az estén, 1796 október 18-án azon­ban még külön borongós hangulata volt a 101 harangszónak : amikor az utolsó ütés elkondult, akkor hányta le a szemét egy­­ öreg tudós, különc agglegény, aki 72 élet­évéből az utolsó 26 esztendőt itt élte le az öreg Isteni-kollégiumban („Divinity Col­lege”) ; úgyszólván ki sem mozdult az inté­zet zárt falai közül s csak annak az óriási világhírű könyvtárnak élt, amelytől csak egy keskeny folyosó választotta el : a Bodley-féle könyvgyűjteménynek, ahol töb­bek között olyan ritkaságokat őriznek, mint a legrégibb angol nyomtatott könyv, amelyet 1472-ben Bruges-ben nyomtak, vagy Gutenberg első bibliája, vagy Szent Ágoston egyházatya állítólagos sajátkezű kézirata. De még ennél is fontosabb a könyv­tárnak az a része, amelyet éppen ez az öreg tudós gondozott : a keleti kéziratok gyűj­teménye — ennél a 35.000 kéziratból álló keleti gyűjteménynél hatalmasabb és válo­­gatottabb kódex-sorozata nincs a világ egyetlen könyvtárának sem. A 21 kollégium tanárai és hallgatói között percek alatt híre futott az öreg „fellow” (pajtós) halálának s néma megilletődöttség­­gel siettek a feketetógás, furcsa négyszögletű tányérsapkát hordozó diákok, meg a skarlát tógát és fekete bársonysüveget hordó déká­nok a Divinity­ College irányába, hogy még egyszer búcsúzóul megnézzék az öreg hon­talan könyvtáros táncos arcát, akinek ez a két rideg diákszoba, meg a Bodley­­könyvtár lett a hazájává . . . Aztán lassan mind nyugovóra tértek, csak az elhúnyt öreg fellow egyik kollégája, dr White professzor, aki az arab nyelvet taní­totta az oxfordi egyetemen és így legközelebb állott az elhúnythoz, a keleti kéziratok tudó­sához, ez maradt ott egyedül. S mivel az elhúnyt már régebben készült a halálra és így hagyta meg neki végső rendelkezésül, dr White a halottas szoba pislákoló gyertyái­nak fénye mellett odaállott a szoba egyik ablakához. Az elhúnyt előtt évszázadokon át ugyanilyen öreg, a tudós szenvedélyétől fűtött különcök éltek itt s bizonyára utána is még évszázadokon keresztül ugyanilyen kutatók fogják a két szoba rideg vendég­szeretetét élvezni. Az elhúnyt ház meg­hagyta kollégájának, hogy gyűrűje gyémánt­kövével vésse be­ az ablak üvegébe az ő életrajzát, eljövendő nemzedékek okulásául. S ez az üvegbe gyémántkővel vésett élet­rajz így kezdőd­ik : „John Url, Hungarian . . Mert ez a nagyhírű tudós, az oxfordi kollégiumnak egyik legnagyobb büszkesége, akinek holttestét másnap a város legrégibb templomában, a St. Michael's Church-ben helyezték az egyetem és a polgárság nagy részvétele mellett örök pihenőre, ez az Uri János csakugyan magyar ember volt. Bölcsőjére ugyan, amelyről azt sem tudni, hogy amikor a gyerek 1724 december 27-én megszületett, hol ringott : Nagykőrösön, a fejérmegyei Czeczén, vagy pedig Debre­­cenben-e, igazán nem volt ráírva, hogy ebből a gyerekből valaha világhírű tudós, háromszoros doktor és az oxfordi nagynevű egyetem tanára leszen. Annyit tudni csak, hogy apátlanul született, anyja pedig a szülésbe belehalt, úgyhogy a kölyköt az anyja nővére, egy Trencsényiné nevű marko­­tányosné nevelte néhány éven keresztül. Hogy az utolsó török háborúk idején ez a markotányosi nevelés mit jelenthetett egy kisgyerekre nézve, azt csak úgy nagyjából sejthetjük. Tény az, hogy a markotán­yosné élete-párja, tehát a gyerek „nevelőapja”, egyre csak ütötte-verte az árvát. Nem csoda hát, ha ez, mihelyt tehette, megszökött a táborból és bekéredzkedett szolgalegénynek egy czeczel földbirtokos asszonyhoz, valami Mátéiméhoz. Csöbörből vederbe. Itt nem testileg, hanem lelkileg kínozták meg. Kol­­dusgúnyában járatták s a cselédség állan­dóan csipkelődött vele: „Úri” helyett ,,urfi"-nak gúnyolták s valósággal kéje­­legve éreztették vele nyomorult sorsát. Hogy-h­ogynem, a gyerek a gimnazista­­korba érve, bekerült a kecskeméti kollé­giumba, majd onnan a debreceni teológiára tógátus­ diáknak. Érdekes, hogy Uri, aki majdan főként a keleti nyelveknek lesz tudósává, itt főként a matematikában és a fizikában válik ki : az egész kollégium második eminens diákja. A leendő teológus németül szeretne megtanulni s ezért át­vándorol 22 éves korában Pozsonyba, német szóra. Aztán külföldi, hollandi stipendiumot szerez és kiutazik a harderwijki egyetemre. 1753 február 25-én iratkozik be a 29 éves öregdiák s nem egészen egy hónap múlva, március 16-án leteszi a bölcseleti doktorá­tust. Két év múlva, 1755 június 28-án a teológia doktorává avatják, aztán átmegy a leideni egyetemre, ahol egy év múltán, 1756 szeptember 17-én jogi doktorátust sze­rez. Három év alatt három doktorátus: a tudományban valóságos napóleoni kar­­rier . A leideni egyetemen azonban nem a jogtudomány az igazi területe, összebarát­kozik Itt az egyetem híres orientalistájával, Albert Schultens-szel s ettől fogva héber, arab, káldeus, szír, török, egyiptomi, perzsa és kopt nyelven tanul még tökéletesen. Tudásának híre fut s amikor Thomas Secket canterburyi érsek, az oxfordi egyetem főpatrónusa, könyvtárost keres a Bodleyana­­könyvtár számára, Joe Yorke belgiumi angol követ útján meghívja Oxfordba az eközben már 46 évessé lett Úrit. Állandó évdíjat biztosít neki s természetesen szállást és ellátást a Divinity College-ben. Uri János az életnek eddig mindig csak az ár­nyékos oldalán kódorgó vándora, bizonyára örömmel fogadta viszonyainak ezt a kon­szolidálódását. Hazájába, amelyben eddig nem sok jóban volt része, eddig sem láto­gatott haza s most aztán végkép elszakadt tőle. Beszélni nagy nehezen ugyan m­ég beszél magyarflíl, sőt az őt meglátogató egykori depreceni kollegái azt az érdekes adatot i­s feljegyezték róla, hogy minduntalan belekeverte az angol beszédébe a magyaros ímsesaságot, az „izé”-t, persze angol formá­jában („something”); de bizony ha ma­gyarul kellett beszélnie, már hiányzottak a szavak s angollal keverte magyar be­szédét. Egyébként is súlyos emlékeket hagyott benne magyarországi árvasága. Amikor a 24 éves Széchenyi Ferenc gróf 1787-ben meglátogatta világhírű honfiát, egy be­­udózott öreg könyvmolyra bukkant, aki előtemetkezett a könyvei közé s csak akkor ütötte fel a fejét, amikor a gróf magyarul köszöntötte. De aztán egyáltalán nem érde­kelték a magyar dolgok. Széchenyi éppen teli volt izzó patriotizmussal, hiszen csak az imént mondott le II. József germanizáló törekvései miatt közéleti állásairól. S sze­rette volna Úrit visszacsábítani hazájába. Megkérdezte a gróf, miért nem jön haza ? Mire Uri kesernyésen felelte, hogy neki Itt nincs sem birtoka, sem rokonsága, ő bizony hát nem kívánkozik haza. n De azért szeretettel gondolt hazájára. Amikor nagy életműve, amelyen húsz évig dolgozott, de amelynek csupán az első kötete jelenhetett meg életében , a Bodley­­könyvtár keleti kéziratainak óriási foliáns­­terjedelmi katalógusa megjelent, abból egy példányt átadott Budai Ézsaiás neves debreceni professzornak, aki őt Oxfordban meglátogatta. Ez a példány a debreceni kollégium könyvtárába került. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára pedig úgy jutott hozzá, hogy amikor Széchenyi Ferenc gróf kinyomatta a könyvtára katalógusát s azt megküldte— már Uri halála után — az oxfordi könyvtárnak, akkor ott csodál­kozva állapították meg, hogy a magyar könyvtárból hiányzanak nagy magyar tudó­sunk művei. Erre Lord Stewart bécsi angol követ útján megküldötték Széchenyi Ferenc­nek 1816-ban, húsz évvel Úri halála után, az ő összes műveit. Úrinak a szó szoros értelmében világhíre volt, elsősorban hihetetlen nyelvtudása miatt. Aki idegen megfordult Oxfordban, azt rendszerint Úri kalauzolta. Páratlan szerénységére jellemző, hogy amikor egy­­egy ilyen előkelő idegen, mint például a dúsgazdag francia Boufflers márki, Úri szolgálatait dús honoráriummal akarta meg­fizetni, Úri azzal hárította el a pénzt, hogy nincs rászorulva. A magyar úri tempó azért még mindig kiütközött az egykori koldusgyereken . Abban különben igaza volt, hogy nem volt a külön honoráriumra rászorulva. Az oxfordi egyetem a világ egyik leggazdagabb tudomá­nyos intézménye. Évi jövedelmei meghalad­ják a 400.000 fontot, vagyis a tízmillió pengőt s ezenkívül teológusai számára valami 450 plébániát tud biztosítani. Nyilvánvaló, hogy könyvtárosának sem kellett nyomo­rognia, aki emellett agglegény is maradt. (Minél fogva téves az a néhány év előtt fel­merült hiedelem, hogy az 1835-ben nálunk hangversenyző Anthony James Oury hegedű­művész Úri János leszármazottja lett légyen). Az egyetem óriási jövedelmeiből 50 tanár, 30 magántanár, 300 fellow és nevelő (tutor) s a 3000 diák közül néhány száz részesedik évjáradékban. Úri János nevét nálunk alig ismerik. Talán helyes lenne, ha a debreceni egyetem a maga világhírre jutott egykori tógátusá­­nak az emlékét valamiképpen megörökítené. __________Supka Géza. A Pa­k­si Divat kézim­unka-rnj­.osztályán raktáron lévő ré­gebbi filémintákat olcsón kiárusítjuk, függöny, ágy­terítő minták 1 pengő 20 fillér helyett B0 fillér. Ebédlőasztal, gyermekágyterítő minták 96 fillér helyett 68 fillér. Asztalközép, vitrázs és kis terítők (vitrinbe, toalettre, virágállványra) 68 fillér helyett fillér. Ezen árakon kizárólag az 1937—38. évi min­táinkat szállítjuk, és minta megrendelése esetén bérmentve küldjük, kevesebbnél 6 fillér portóköltséget is kérünk­ az összeggel együtt előre beküldeni, l­­ tányérvb­. küldés 75 fillérrel drágább, mert a posta ennyit számít.­­Meg­rendelések a Párisi flMyot kiadóhivatalához intézendők, VII. Dohány ucca 12. 18 TOLNAI VILÁGLAPJA 11 cm széles és 3—4 méter hosszúságú tekercsek­ben finom minőségű, helyenként apró lyukakkal átlyukasztott tiszta papiros kapható. Ha 10 fillért beküld bélyegben, szívesen küldünk egy pár méteres mintát. Ez a papír kitűnően felhasználható apróbb tárgyak csomagolásához. Legkisebb mennyiség 1 kgr, amelynek ára 45 fillér, a postadíj 1 kilónál 20 fillér. Csakis az összeg és a postadíj előzetes beküldése ellenében küldhetjük. 5 kiló rendelése esetén bérmentve küldjük. 20—25 kiló vételnél 10% engedményt adunk és ugyancsak bérmentve küldjük. Meg­rendelhető Tolnai Világlapja kiadóhivatalánál, Budapest, VII. Dohány u. 12. Semmiesetre sem rendeljen előbb, amíg mintát nem kért.

Next