Tolnai Világlapja, 1942. április-június (44. évfolyam, 13–25. szám)
1942-04-22 / 16. szám
festékkészítés olaj nélkül. A háborús viszonyok miatt a festékkészítőipar is nehézségekkel küzd. A különböző festékek legfontosabb anyaga, az olaj, fontos háborús nyersanyag, úgyhogy egyre kevesebb jut belőle a bútoros zománcfestékek készítésére. Az olajhiány miatt Európa több államában kísérleteznek olajmentes festékekkel is. Az egyik német festékgyárban nemrég sikerült egy új festékanyagot előállítani, amelyben egyáltalán nincsen olaj. Az új festékanyag fára és fémre egyaránt használható és a vizsgálatok szerint az eddigi olajfestkéknél sokkal több előnyös tuladonsága van. Tartósság és ellenállóképesség dolgában felülmúlja az olajos festékeket, az időjárási viszonyoknak jobban ellenáll és olcsóbb, mint az olajos festékek. Az új festék legnagyobb előnye, hogy alapanyaga a baktériumok számára alkalmatlan, úgyhogy kórházak, orvosi bútorok festésére minden eddigi festéknél alkalmasabb. Az olajmentes festék összetétele a feltaláló titka, de hamarosan nagy mennyiségben hozzák forgalomba. Arab szavak a magyar nyelvben. A különböző európai nyelvekben nagyon sok, más nyelvből átvett szó fordul elő. Ugyanígy van a magyar nyelvben is. Leggyakrabban azokból a nyelvekből szoktak szavakat átvenni, amilyeket a közvetlen szomszédságban lévő népek beszéltek vagy beszélnek. Néha azonban az is előfordul, hogy egészen távoli nyelvből kerülnek át hozzánk szavak, így például a magyar nyelvnek arab eredetű szavai is vannak. Arab eredetű szavunk például a közismert alkohol, a kávé, a vegytanban a kálium és az amalgám neve. Az arab szavak az olasz, spanyol és a francia nyelv közvetítésével kerültek bele a magyar nyelvbe. Kukoricából készült cukor. Az Egyesült Államok, de különösen a délamerikai mezőgazdasági államok egyik legfőbb gondja: a nyakukon maradt rengeteg kukorica értékesítése. Dél-Amerikában rengeteg kivitelre szánt kukorica terem, amelyet a háborús viszonyok miatt most az ottani iparínál próbálnak hasznosítani. A kukoricát Dél-Amerikában eleinte sőtésre használták fel, de ez a felhasználási mód a gazdák számára nagy ráfizetéssel jár. Ezelőtt másfél évtizeddel, amikor az Egyesült Államok és Dél- Amerika farmerei a rendkívüli dömpingárak miatt a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben voltak, élelmes amerikai vegyészek megpróbáltak a tengeriből cukrot gyártani. A szakemberek most újból ezzel a gondolattal foglalkoznak. A kukoricából gyártott cukor sokkal olcsóbb a cukornádból és a cukorrépából készült cukornál. Egyetlen hátránya, hogy íze nem annyira édes, mint a répa- és a nádcukoré. A gyártási eljárások teljesen készen vannak ,és a kukoricacukor gyártásának egyetlen akadálya van: a cukorrépa- és a cukornádültetvényesek érdeke. Ők ugyanis attól félnek, hogy az új cukorfajta kiszorítja a régieket, ebben az esetben pedig a középamerikai cukornádültetvényesek és az Egyesült Államok cukorrépa termelői kerülnek olyan helyzetbe, mint amilyenben most a kukoricatermelők vannak. Az állam szempontjából a kukoricacukor gyártásának egy előnye lenne az, hogy a kukoricacukrot hosszabb ideig el lehetne tenni, mint magát a kukoricát. Rádiókészülék süketek részére. A morvai német nagyothallók szövetsége nemrég közölte tagjaival, hogy sikerült olyan rádiókészüléket beszereznie, amelyen nagyfokú nagyothallásban szenvedők is élvezhetik az adásokat. A készüléken különleges erősítő van és 213 fejhallgató kapcsolható bele. A fejhallgatókon hangerőszabályozó gomb van, amelyet minden nagyothalló a neki legjobban megfelelő hangerőre állíthat be. Az újfajta rádiót a nagyothallók a legjobb eredménnyel használják.Gyorsabban nő-e a haj nyírás után? A közhit általában azt tartja, hogy a ritkuló, gyengén növő hajat a gyakori nyilatkozás erősíti. Ez a felfogás nagyon elterjedt, pedig a tudományos vizsgálatok szerint nincsen semmi alapja. Az egész tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a frissen nyírt részeken a hajszálak szúrósak, merevek és azt a látszatot keltik, mintha erősebbek lennének a nyírás előtti hosszú szálaknál. A hajszálak akár nyírás előtt, akár utána nagyjából egyforma gyorsasággal nőnek. Pontos mérések szerint egy-egy hajszál 2—3 naponként nő egy millimétert. Az évszakok a haj növekedését nem befolyásolják. A hajnövés főképpen az úgynevezett belső elválasztású mirigyek működésétől és a működés során termelt hormonoktól függ. Ha ezek a mirigyek rendellenesen működnek, hajhullás vagy a rendesnél erősebb hajós szőrfejlődés indulhat meg. Ilyen rendellenesség okozza legtöbb esetben a nők egyik kellemetlen szépséghibáját: a férfiasan erős és sűrű bajusz- és szakálszőröket is. A barnaszén mint trágyázószer. Régi megfigyelés, hogy a föld felszínéhez közel fekvő széntelepek környékén nagyon szegényes növényzet fejlődik. Ez a megfigyelés okozta, hogy a legutóbbi évekig nem igen gondoltak arra, hogy a szenet trágyázószernek is fel lehetne használni. Az ásványi szén a növények legfontosabb anyagaiból: a foszforból, a nitrogénből, a káliumból és más frontos tápanyagokból csak nagyon kis mennyiséget tartalmaz. Annál meglepőbbek azok az eredmények, amelyeket újabban szénporral, trágyázott talajokkal értek el. Az érdekes kísérleteket egy Kissel nevű kutató közel másfél évtizede kezdte meg. Először szőlót és cukorrépát, később burgonyát, búzát és egyéb gabonaféléket trágyázott szénporral. A kísérletetek szerint a szénporral trágyázott föld egy és egynegyedszer, sokszor pedig másfélszer nagyobb termést hozott, mint a szénnel trágyázott talaj termésének mennyisége. A kísérletekhez különböző szénfajtákat használtak fel. A kipróbált szénporok között legrosszabb eredményt a kőszénnel lehetett elérni; valamennyivel jobb volt a tőzeges trágyázás és legjobb a barnaszén használata. A szén hatását illetően a szakemberek véleménye nagyon eltérő. Vannak, akik azt látják, hogy a barnaszén pora egyedül csak a talaj hő és nyelőképességét fokozza. Azt ugyanis mindenki megfigyelhette, hogy a sötétszínű vagy fekete ruha a napon sokkal jobban felmelegszik, mint a világos, vagy éppen a fehér. Ugyanígy a szénporral elkevert talaj több meleget nyelt el és az elnyelt meleget nehezebben ereszti ki magából. Ennek az elméletnek ellene szól az a megfigyelés, hogy a kőszén pora nem alkalmas trágyázásra, pedig a kőszén éppen olyan fekete, sőt feketébb, mint a barnaszén. Mások szerint a talajba kerülő szénpor a nagyobb melegelnyelés mellett vegyi elváltozásokat is idéz elő. A világ legritkább fél-bélyege. Hannoverben nemrég megtalálták a világ egyik legritkább bélyegét: egy chilei 10 centavós bélyeg felét. A különös fél-bélyeg ezelőtt kilencven évvel került forgalomba, amikor Chilében az 5 centavós bélyegekben egy ideig hiány mutatkozott. A chilei posta úgy segített a hiányon, hogy elrendelte a 10 centavós bélyegek felezését. A megfelezett bélyegek aránylag rövid ideig voltak forgalomban, úgyhogy ma már a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Mindössze négy ilyen felezett bélyeg maradt meg, úgyhogy a most megtalált ötödik példány a bélyeggyűjtők szemében egész vagyont ér. A jövő fűtőberendezése : a távfűtés. Az általában használatos lakásonkénti fűtés igen nagy energiapazarlással jár. Az elhasznált tüzelőanyag jelentékeny része kárba vész és csak egy kisebb rész szolgáltat meleget. A szakemberek véleménye szerint a jövő városában — talán nem is olyan soká — egyetlen központi hőtermelő telepről fogják valamennyi lakást fűteni. A fűtésre 180—200 fokos forróvizet használnak, amelyet különleges, nagy nyomást kibíró csőrendszerrel vezetnek a házakba. Minden lakásnak külön kalóriamérője lesz, éppen úgy, mint ahogyan ma villanyórák és gázórák mérik az elhasznált áram- és gázmennyiséget. Ezzel a módszerrel lehet majd a hőpazarlást megakadályozni. Érdekes, hogy ilyen kalóriamérőt már szerkesztettek, sőt magyar szabadalom is van rá. Ez is mutatja, hogy a városok egységes fűtése már nincsen tőlünk elérhetetlen távolságban. Hetvenöt éves az első írógép. Kevesen tudják, hogy az írógép, amely ma már az egész világon elterjedt és nélkülözhetetlen eszköz, ebben az évben ünnepeli meg feltalálásának háromnegyedszázados jubileumát. Az első írógép, amelyet egy Mitterhoffer nevű ács készített, pontos másolatban ma is látható az innsbrucki múzeumban. A mai írógép őse nagyon egyszerű és tökéletlennek látszó szerszám volt. Feltalálója fából készítette és a betűket finom tűkből rakta össze, úgyhogy az írás a vakok írásához hasonlóan papírba szúrt pontocskákból tevődött össze. Mitterhoffer később tökéletesítette az irógépjét és a tűkből összerakott betűket festékes betűkkel cserélte fel. A találmány, feltaláló életében nem vált népszerűvé. Csak 1893-ban ismerték fel jelentőségét és ekkor kezdte meg az amerikai Remington-gyár a gép nagybani gyártását. Az amerikai méretű hírverésnek köszönhető, hogy az írógép pár évtized leforgása alatt az egész világot meghódította. Xagy két vagon kén Budapest levegőjében. A szénffitéses kályhák tulajdonosai megfigyelhették, hogy a magyar barnaszénnel fűtött kályhák néha nagyon kellemetlen, záptojásszerű szagot árasztanak magukból. Ez a kellemetlen szag onnan ered, hogy a magyarországi barnaszenekben jelentős mennyiségű kén is van. Ez a kén azután elégetéskor különböző kellemetlen szagú kénvegyületekké átalakulva távozik el a kályhából. A fűtésszakértők kiszámították, hogy Budapesten naponta legalább két vasúti kocsira való kén távozik el a kéményeken. Az így veszendőbe menő kén évi mennyisége nagyobb, mint amennyit Magyarország egész évi kénszükséglete. Ugyanakkor az iparban felhasznált ként majdnem teljesen külföldről kell drága pénzen behoznunk. A hajón azonban nehéz lenne segíteni, mert nincsen gazdaságos eljárás a magyar barnaszénben lévő kén kibányászására. Részeges elefánt. Az állatkerti elefántoknál nagyon gyakoriak a különböző gyomorfájásos betegségek. Az ilyen gyomorbajos elefánt kezelése az állatorvosra rendkívül nehéz feladatot ró. Aránylag egyszerűbb kezelési mód, ha a beteg állat fájós gyomrára egy hatalmas, szőnyegnagyságú, mustárral bekent gyapjútakarót borítanak. Ez többnyire használni szokott, de emellett még jó erős gyomorerősítő pálinkát is szoktak velük itatni. A pálinkával való kezelés azonban sokszor valósággal alkoholistákká teszi az állatokat, így az egyik európai állatkert elefántja gyomorerősítés céljából néhányszor fűszerezett pálinkát kapott Az ital láthatólag nagyon ízlett neki és egy kevés idő múlva az ápolónak feltűnt, hogy az elefánt gyomorbaja egyre sűrűbben jelentkezik. A gondosabb vizsgálat kiderítette, hogy az okos elefánt csellel élt. Valahányszor kedve jött egy kis pálinkaivásra, élethűen megjátszotta a gyomorbajost, mindaddig, amíg a cselfogást le nem leplezték. 110.000 éves a „legfiatalabb" ősember. A régészeti leletek szerint Európa területén jó százezer évvel ezelőtt a sokat emlegetett neandervölgyi ősember élt. A tudósok eléggé egybehangzó véleménye szerint ez az ősember a legfiatalabb emberfajta, mert mindössze 110,000 évvel ezelőtt halt ki. A másik nevezetes ősember-lelet, az úgynevezett heidelbergi ősember, már jóval öregebb a neandervölgyinél, mert a számítások szerint több mint 300,000 évvel ezelőtt élhetett. A neandervölgyi és a heidelbergi ősember azonban, úgy látszik, nincsen egymással atyafiságban. A két ősemberfajta fogazatának összehasonlításából a régészek azt a következtetést vonják le, hogy a két emberfajta egymástól különböző ágból származott. A származás pontos igazolásához azonban hiányoznak a Természet okmányai : a további csont-, különösen pedig a koponyaleletek, \ legelterjedtebb betegség. Az orvosok megállapítása szerint a világ legelterjedtebb betegsége a malária, vagy a ma mér alig használt magyar nevén: a váltóláz. A becslések szerint legalább 800 millió ember szenved maláriában, tehát a bőldnek minden harmadik lakosa maláriás. A malária forró égövi betegség, mérsékelt égöv alatt csak szórványosan fordul elő. Magyarországon régebben gyakoribb volt, ma a mocsarak lecsapolása óta már csak ritkán fordul elő. IX