Tolnai Világlapja, 1942. április-június (44. évfolyam, 13–25. szám)

1942-04-22 / 16. szám

f­estékkészítés olaj nélkül. A háborús viszonyok miatt a festék­­készítőipar is nehézségekkel kü­zd. A különböző festékek legfonto­sabb anyaga, az olaj, fontos háborús nyersanyag, úgyhogy egyre kevesebb jut belőle a bútor­os zománcfestékek készítésére. Az olaj­hiány miatt Európa több álla­mában kísérleteznek olajmentes festékekkel is. Az egyik német festékgyárban nemrég sikerült egy új festékanyagot előállítani, amely­ben egyáltalán nincsen olaj. Az új festékanyag fára és fémre egyaránt használható és a vizs­gálatok szerint az eddigi olaj­­festk­éknél sokkal több előnyös tuladonsága van. Tartósság és ellenállóképesség dolgában felül­múlja az olajos festékeket, az időjárási viszonyoknak jobban ellenáll és olcsóbb, mint az olajos festékek. Az új festék legnagyobb előnye, hogy alapanyaga a bak­tériumok számára alkalmatlan, úgyhogy kórházak, orvosi búto­rok festésére minden eddigi fes­téknél alkalmasabb. Az olajmen­tes festék összetétele a feltaláló titka, de hamarosan nagy mennyi­ségben hozzák forgalomba. Arab szavak a magyar nyelv­ben. A különböző európai nyelvek­ben nagyon sok, más nyelvből átvett szó fordul elő. Ugyanígy van a magyar nyelvben is. Leg­gyakrabban azokból a nyelvekből szoktak szavakat átvenni, ami­lyeket a közvetlen szomszédság­ban lévő népek beszéltek vagy beszélnek. Néha azonban az is előfordul, hogy egészen távoli nyelvből kerülnek át hozzánk szavak, így például a magyar nyelvnek arab eredetű szavai is vannak. Arab eredetű szavunk például a közismert alkohol, a kávé, a vegytanban a kálium és az amalgám neve. Az arab szavak az olasz, spanyol és a francia nyelv közvetítésével kerültek bele a magyar nyelvbe. Kukoricából készült cukor. Az Egyesült Államok, de különösen a délamerikai mezőgazdasági álla­mok egyik legfőbb gondja: a nya­kukon maradt rengeteg kukorica értékesítése. Dél-Amerikában ren­geteg kivitelre szánt kukorica t­erem, amelyet a háborús viszo­nyok miatt most az ottani ipar­ínál próbálnak hasznosítani. A kukoricát Dél-Amerikában eleinte sőtésre használták fel, de ez a felhasználási mód a gazdák szá­mára nagy ráfizetéssel jár. Ez­előtt másfél évtizeddel, amikor az Egyesült Államok és Dél- A­m­erika farmerei a rendkívüli dömpingárak miatt a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben voltak, élelmes amerikai vegyészek meg­próbáltak a tengeriből cukrot gyártani. A szakemberek most újból ezzel a gondolattal foglal­koznak. A kukoricából gyártott c­ukor sokkal olcsóbb a cukornád­ból és a cukorrépából készült cukornál. Egyetlen hátránya, hogy íze nem annyira édes, mint a répa- és a nádcukoré. A gyártási eljárások teljesen készen vannak ,és a kukoricacukor gyártásának egyetlen akadálya van: a cukor­répa- és a cukornádültetvényesek érdeke. Ők ugyanis attól félnek, hogy az új cukorfajta kiszorítja a régieket, ebben az esetben pedig a középamerikai cukornádültet­­vényesek és az Egyesült Államok cukorrépa termelői kerülnek olyan helyzetbe, mint amilyenben most a kukoricatermelők vannak. Az állam szempontjából a kukorica­­cukor gyártásának egy előnye lenne az, hogy a kukoricacukrot hosszabb ideig el lehetne tenni, mint magát a kukoricát. Rádiókészülék süketek részére. A morvai német nagyothallók szövetsége nemrég közölte tagjai­val, hogy sikerült olyan rádió­­készüléket beszereznie, amelyen nagyfokú nagyothallásban szen­vedők is élvezhetik az adásokat. A készüléken különleges erősítő van és 213 fejhallgató kapcsolható bele. A fejhallgatókon hangerő­­szabályozó gomb van, amelyet minden nagyothalló a neki leg­jobban megfelelő hangerőre állít­hat be. Az újfajta rádiót a nagyot­hallók a legjobb eredménnyel használják.­­Gyorsabban n­ő-e a h­aj nyírás után? A közhit általában azt tartja, hogy a ritkuló, gyengén növő hajat a gyakori nyilatkozás erő­síti. Ez a felfogás nagyon elter­jedt, pedig a tudományos vizsgá­latok szerint nincsen semmi alapja. Az­ egész tévhit valószínűleg on­nan ered, hogy a frissen nyírt részeken a hajszálak szúrósak, merevek és azt a látszatot keltik, mintha erősebbek lennének a nyí­rás előtti hosszú szálaknál. A haj­szálak akár nyírás előtt, akár utána nagyjából egyforma gyor­sasággal nőnek. Pontos mérések szerint egy-egy hajszál 2—3 na­ponként nő egy millimétert. Az évszakok a haj növekedését nem befolyásolják. A hajnövés főkép­pen az úgynevezett belső elvá­­lasztású mirigyek működésétől és a működés során termelt hormo­noktól függ. Ha ezek a mirigyek rendellenesen működnek, hajhul­lás vagy a rendesnél erősebb haj­ós szőrfejlődés indulhat meg. Ilyen rendellenesség okozza legtöbb esetben a nők egyik kellemetlen szépséghibáját: a férfiasan erős és sűrű bajusz- és szakálszőröket is. A barnaszén mint trágyázósz­er. Régi megfigyelés, hogy a föld felszínéhez közel fekvő széntele­pek környékén nagyon szegényes növényzet fejlődik. Ez a meg­figyelés okozta, hogy a legutóbbi évekig nem igen gondoltak arra, hogy a szenet trágyázószernek is fel lehetne használni. Az ásványi szén a növények legfontosabb anyagaiból: a foszforból, a nitro­génből, a káliumból és más fron­tos tápanyagokból csak nagyon kis mennyiséget tartalmaz. Annál meglepőbbek azok az eredmények, amelyeket újabban szénporral, trágyázott talajokkal értek el. Az érdekes kísérleteket egy Kissel nevű kutató közel másfél évtizede kezdte meg. Először szőlót és cukorrépát, később burgonyát, búzát és egyéb gabonaféléket trágyázott szénporral. A kísérle­tetek szerint a szénporral trágyá­zott föld egy és egynegyedszer, sokszor pedig másfélszer nagyobb termést hozott, mint a szénnel trágyázott talaj termésének m­en­­­nyisége. A kísérletekhez külön­böző szénfajtákat használtak fel. A kipróbált szénporok között legrosszabb eredményt a kőszén­nel lehetett elérni; valamennyivel jobb volt a tőzeges trágyázás és legjobb a barnaszén használata. A szén hatását illetően a szak­emberek véleménye nagyon eltérő. Vannak, akik azt lá­tják, hogy a barnaszén pora egyedül csak a talaj hő és nyelő­képességét fo­kozza. Azt ugyanis mindenki meg­figyelhette, hogy a sötétszínű vagy fekete ruha a napon sokkal jobban felmelegszik, mint a vilá­gos, vagy éppen a fehér. Ugyan­így a szénporral elkevert talaj több meleget nyelt el és az elnyelt meleget nehezebben ereszti ki magából. Ennek az­ elméletnek ellene szól az a megfigyelés, hogy a kőszén pora nem­ alkalmas trágyázásra, pedig a kőszén éppen olyan fekete, sőt feketébb, mint a barnaszén. Mások szerint a talajba kerülő szénpor a nagyobb melegelnyelés mellett vegyi elvál­tozásokat is idéz elő. A világ legritkább fél-bélyege. Hannoverben nemrég megtalálták a világ egyik legritkább bélyegét: egy chilei 10 centavós bélyeg felét. A különös fél-bélyeg ezelőtt ki­lencven évvel került forgalomba, amikor Chilében az 5 centavós bélyegekben eg­y ideig hiány mu­tatkozott. A chilei posta úgy se­gített a hiányon, h­ogy elrendelte a 10 centavós bélyegek felezését. A megfelezett­ bélyegek aránylag rövid ideig voltak forgalomban, úgyhogy ma már a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Mind­össze négy ilyen felezett bélyeg maradt meg, úgyhogy a most megtalált ötödik példány a bé­lyeggyűjtők szemében egész va­gyont ér. A jövő fűtőberendezése : a táv­­fűtés. Az általában használatos lakásonkénti fűtés igen nagy energiapazarlással jár. Az elhasz­nált tüzelőanyag jelentékeny ré­sze kárba vész és csak egy kisebb rész szolgáltat meleget. A szak­emberek véleménye szerint a jövő városában — talán nem is olyan soká — egyetlen központi hőter­­melő telepről fogják valamennyi lakást fűteni. A fűtésre 180—200 fokos forróvizet használnak, ame­lyet különleges, nagy nyomást kibíró csőrendszerrel vezetnek a házakba. Minden lakásnak külön kalóriamérője lesz, éppen úgy, mint ahogyan ma villanyórák és gázórák mérik az elhasznált áram- és gázmennyiséget. Ezzel a mód­szerrel lehet majd a hőpazarlást megakadályozni. Érdekes, hogy ilyen kalóriamérőt már szerkesz­tettek, sőt magyar szabadalom is van rá. Ez is mutatja, hogy a vá­rosok egységes fűtése már nincsen tőlünk elérhetetlen távolságban. Hetvenöt éves az első írógép. Ke­vesen tudják, hogy az írógép, amely ma már az egész világon elterjedt és nélkülözhetetlen eszköz, ebben az évben ünnepeli meg feltalálá­sának háromnegyedszázados ju­bileumát. Az első írógép, amelyet egy Mitterhoffer nevű ács készí­tett, pontos másolatban ma is látható az innsbrucki múzeumban. A mai írógép őse nagyon egyszerű és tökéletlennek látszó szerszám volt. Feltalálója fából készítette és a betűket finom tűkből rakta össze, úgyhogy az írás a vakok írásához hasonlóan papírba szúrt pontocskákból tevődöt­t össze. Mit­terhoffer később tökéletesítette az irógépjét és a tűkből összera­kott betűket festékes betűkkel cserélte fel. A találmány, felta­láló életében nem vált népszerű­vé. Csak 1893-ban ismerték fel jelentőségét és ekkor kezdte meg az amerikai Remington-gyár a gép nagybani gyártását. Az ame­rikai méretű hírverésnek köszön­hető, hogy az írógép pár évtized leforgása alatt az egész világot meghódította. Xagy két vagon kén Budapest levegőjében. A szénffitéses kály­hák tulajdonosai megfigyelhették, hogy a magyar barnaszénnel fű­tött kályhák néha nagyon kelle­metlen, záptojásszerű szagot árasztanak magukból. Ez a kelle­metlen szag onnan ered, hogy a magyarországi barnaszenekben je­lentős mennyiségű kén is van. Ez a kén azután elégetéskor kü­lönböző kellemetlen szagú kén­vegyületekké átalakulva távozik el a kályhából. A fűtésszakértők kiszámították, hogy Budapesten naponta legalább két vasúti ko­csira való kén távozik el a kémé­nyeken. Az így veszendőbe menő kén évi mennyisége nagyobb, mint amennyit Magyarország egész évi kénszükséglete. Ugyan­akkor az iparban felhasznált ként majdnem teljesen külföldről kell drága pénzen behoznunk. A hajón azonban nehéz lenne segíteni, mert nincsen gazdaságos eljárás a magyar barnaszénben lévő kén kibány­ászására. Részeges elefánt. Az állat­kerti elefántoknál nagyon gya­koriak a különböző gyomorfájásos betegségek. Az ilyen gyomorbajos elefánt kezelése az állatorvosra rendkívül nehéz feladatot ró. Aránylag egyszerűbb kezelési mód, ha a beteg állat fájós gyomrára egy hatalmas, szőnyegnagyságú, mustárral bekent gyapjútakarót borítanak. Ez többnyire hasz­nálni szokott, de emellett még jó erős gyomorerősítő pálinkát is szok­­tak velük itatni. A pálinkával való kezelés azonban sokszor va­lósággal alkoholistákká teszi az állatokat, így az egyik európai állatkert elefántja gyomorerősítés céljából néhányszor fűszerezett pálinkát kapott Az ital látható­lag nagyon ízlett neki és egy kevés idő múlva az ápolónak fel­tűnt, hogy az elefánt gyomorbaja egyre sűrűbben jelentkezik. A gondosabb vizsgálat kiderítette, hogy az­ okos elefánt csellel élt. Valahányszor kedve jött egy kis pálinkaivásra, élet­hűen megjátszot­ta a gyomorbajost, mindaddig, amíg a cselfogást le nem leplezték. 110.000 éves a „legfiatalabb" ősember. A régészeti leletek sze­rint Európa területén jó százezer évvel ezelőtt a sokat emlegetett neandervölgyi ősember élt. A tu­dósok eléggé egybehangzó vé­leménye szerint ez az ősember a legfiatalabb emberfajta, mert mindössze 110,000 évvel ezelőtt halt ki. A másik nevezetes ősem­­ber-lelet, az úgynevezett heidel­bergi ősember, már jóval öregebb a neandervölgyinél, mert a szá­mítások szerint több mint 300,000 évvel ezelőtt élhetett. A neander­völgyi és a heidelbergi ősember azonban, úgy látszik, nincsen egy­mással atyafiságban. A két ősem­berfajta fogazatának összehason­lításából a régészek azt a követ­keztetést vonják le, hogy a két emberfajta egymástól különböző ágból származott. A származás pontos igazolásához azonban hiányoznak a Természet okmá­nyai : a további csont-, különö­sen pedig a koponyaleletek, \ legelterjedtebb beteg­ség. Az orvosok megállapítása szerint a világ legelterjedtebb be­tegsége a malária, vagy a ma mér alig használt magyar nevén: a váltóláz. A becslések szerint leg­alább 800 millió ember szenved maláriában, tehát a bőldnek min­den harmadik lakosa maláriás. A malária forró égövi betegség, mérsékelt égöv alatt csak szórvá­nyosan fordul elő. Magyarorszá­gon régebben gyakoribb volt, ma a mocsarak le­csapolása óta már csak ritkán fordul elő. IX

Next