Történelmi szemle, 1963 (6. évfolyam)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Molnár Erik: Bevezető a "Nemzet, haza, honvédelem a parasztság és a nem-nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában a XV-XVIII. században" c. vitához

SSGTG Nemzet, haza, honvédelem a parasztság és a nem nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában (XV—XVIII. század)* MOLNÁR ERIK Bevezető a vitához Arról szeretnék először beszélni, hogy miért került sor Intézetünkben az ideológia kérdéseinek megvitatására. Nem azért természetesen, mintha az ideoló­giai kérdéseknek elsőrendű jelentőséget tulajdonítanánk. A marxizmus az osztály­érdeknek, az anyagi érdekeknek tulajdonít elsőrendű fontosságot a történetben, és az ideológiai kérdéseknek alárendelt szerepet juttat. Miért? Az emberek történeti magatartása gyakran egyáltalában nem szorul ideológiai magyarázatra. Ha a parasztot az ellenség vagy akármilyen erő azzal fenyegeti, hogy házát felgyújtják, karmát elhajtják, sőt családját rabszíjra fűzik, a parasztnak nincs szüksége semmiféle, se vallási, sem hazafias ideológiára ahhoz, hogy ellenálljon, vagy fegyvert fogjon. (A­­ marxi értelemben vett ír­ideológia elsőrendű szerepe az osztálytársadalmakban nem abban áll, hogy elő­segítse az osztályérdeknek megfelelő cselekvést, hanem abban, hogy megakadá­lyozza az elnyomott osztályokat az érdekeiknek megfelelő cselekvésben.­ Amikor pedig az emberek ideológiailag indokolják magatartásukat, a feladat éppen abban áll, hogy kimutassuk azokat az osztály- vagy anyagi érdekeket, amelyeknek az ideológia öntudatlan vagy öntudatos kifejezése. Miért kell akkor mégis az ideológiával foglalkozni? Miért nem érhetjük be az anyagi osztályellentétek, az anyagi osztályharc kifejtésével? Elsősorban azért nem, mert az ideológia átmenetileg elszakadhat osztályalapjától, és átmenetileg egyes csoportoknál, egyes történeti személyiségeknél a cselekvést meghatározó önálló erővé válhatik. Közvetlenül pedig az adott okot az ideológia kérdéseinek megvizsgálására, hogy történetírásunkban elterjedt egy olyan felfogás, amely a feudális parasztság magatartását spont­án hazafias ideológiájával magyarázta. Ez a szemlélet nyilván­valóan beleütközik a marxista felfogásba, mert a hazafias ideológiát, az adott társadalmi közösséghez való ragaszkodást, semmiképpen sem lehet levezetni a parasztság osztályhelyzetéből, amelynek lényege az, hogy a parasztokat kizsák­mányolják és elnyomják. Ez indított bennünket arra, hogy megvizsgáljuk a feudális parasztság valóságos ideológiáját és egyáltalában az ideológia történeti kérdéseit. * E számunk az MTA Történettudományi Intézete által a fenti tárgykörben 1962. jún. 11—12-én rendezett tudományos vita anyagát közli.

Next