Történelmi szemle, 1975 (18. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK: - A. I. Puskás: A második világháború történetével foglalkozó historiográfia néhány kérdéséről

Tanulmányok A. I. PUSKÁS A második világháború történetével foglalkozó historiográfia néhány kérdéséről* Minél inkább történelmi távlatokat ölt a második világháború, annál több könyv, történelmi vázlat, kutatás, visszaemlékezés jelenik meg róla. Huszonnyolc esztendő telt el a második világháború befejezése óta, mégis a háborús események élénken élnek milliók emlékezetében, magukra irányítva a történészek és a publicisták figyelmét, mind a szocialista, mind a kapitalista országokban. S ez nem véletlen jelenség. A fasiszta koalíció ellen folytatott ki­tartó és nehéz küzdelem évei, e harcot vivő népek nagy történelmi győzelme, s elsősorban a szovjet nép történelmi győzelme, e győzelem eredményei erőteljes befolyást gyakoroltak a háború utáni fejlődés egész menetére. A történészek — s mindenekelőtt a Szovjetunióban és a szocialista orszá­gokban tevékenykedő történészek — többsége arra törekszik, hogy elmélyült, tudományos munkával feltárja a második világháború olyan alapvető problé­máit, amelyek körül még a mai napig is viták folynak a különböző politikai áramlatok és történeti iskolák képviselői közt, sőt, az iskolákon belül is. Azoknak a szerzői kollektívák által készített műveknek, valamint a különböző mono­gráfiáknak a jelentős részében, amelyek a második világháborúval a maga teljes egészében foglalkoznak, avagy egyes országok történetével, ill. a Szovjetunió nemzetközi kapcsolataival vagy külpolitikájával a második világháború idején, jelentős helyet kaptak a közép-, és dél-kelet-európai országokkal kapcsolatos kér­dések. Itt elsősorban azokra — az itt előterjesztett előadásokban nem említett — fundamentális művekre gondolok, mint pl. a Szovjetunió Nagy Honvédő Hábo­rújának hatkötetes története, az SzKP történetére, ill. a Szovjetunió történe­tére vonatkozó többkötetes kiadványok, ,,A szovjet fegyveres erők felszabadító missziója a második világháborúban" című, s A. A. Grecsko marsall által szer­kesztett (1971) munka, „A II. világháború és a jelen kor" (1972) c. mű stb., továbbá L. N. Ivanov akadémikus monográfiája, melynek címe: ,,A nemzetközi viszonyok vázlata a II. világháború idején" (1958), a Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, Magyarország történetére vonatkozó, átfogó munkák, I. M. Majszkij akadémikus írásai, N. N. Jakovlev, B. I. Maruskin, V. G. Truha­novszkij, Ju. I. Volszkij, I. N. Zemszkov, A. E. Kunyina, L. V. Pozgyejeva, V. A. Szekisztov, N. I. Lebegyev, V. L. Iszraeljan, G. A. Deborin és mások művei. Az elmúlt két évtizedben végzett kutatások elmélyültebbek és sokrétűbbek. Azok az eredmények, amelyeket az egyes problémák kutatása terén (pl. a dip­lomácia, a nemzetközi viszonyok és az általános helyzet története a Duna-meden­ *E tanulmány megegyezik A. Puskás felszólalásával az 1973. szeptember 27—29-i budapesti második világháborús nemzetközi konferencián, amelynek előadásait a T. Sz. 1973-3—4. számában tettük közzé. A kézirat azonban e szám megjelenése után érkezett szerkesztősé­günkbe, így közlése csak most vált lehetségessé.­ ­ Történelmi Szemle 1975/1.

Next