Történelmi szemle, 1975 (18. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK: - A. I. Puskás: A második világháború történetével foglalkozó historiográfia néhány kérdéséről
Tanulmányok A. I. PUSKÁS A második világháború történetével foglalkozó historiográfia néhány kérdéséről* Minél inkább történelmi távlatokat ölt a második világháború, annál több könyv, történelmi vázlat, kutatás, visszaemlékezés jelenik meg róla. Huszonnyolc esztendő telt el a második világháború befejezése óta, mégis a háborús események élénken élnek milliók emlékezetében, magukra irányítva a történészek és a publicisták figyelmét, mind a szocialista, mind a kapitalista országokban. S ez nem véletlen jelenség. A fasiszta koalíció ellen folytatott kitartó és nehéz küzdelem évei, e harcot vivő népek nagy történelmi győzelme, s elsősorban a szovjet nép történelmi győzelme, e győzelem eredményei erőteljes befolyást gyakoroltak a háború utáni fejlődés egész menetére. A történészek — s mindenekelőtt a Szovjetunióban és a szocialista országokban tevékenykedő történészek — többsége arra törekszik, hogy elmélyült, tudományos munkával feltárja a második világháború olyan alapvető problémáit, amelyek körül még a mai napig is viták folynak a különböző politikai áramlatok és történeti iskolák képviselői közt, sőt, az iskolákon belül is. Azoknak a szerzői kollektívák által készített műveknek, valamint a különböző monográfiáknak a jelentős részében, amelyek a második világháborúval a maga teljes egészében foglalkoznak, avagy egyes országok történetével, ill. a Szovjetunió nemzetközi kapcsolataival vagy külpolitikájával a második világháború idején, jelentős helyet kaptak a közép-, és dél-kelet-európai országokkal kapcsolatos kérdések. Itt elsősorban azokra — az itt előterjesztett előadásokban nem említett — fundamentális művekre gondolok, mint pl. a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának hatkötetes története, az SzKP történetére, ill. a Szovjetunió történetére vonatkozó többkötetes kiadványok, ,,A szovjet fegyveres erők felszabadító missziója a második világháborúban" című, s A. A. Grecsko marsall által szerkesztett (1971) munka, „A II. világháború és a jelen kor" (1972) c. mű stb., továbbá L. N. Ivanov akadémikus monográfiája, melynek címe: ,,A nemzetközi viszonyok vázlata a II. világháború idején" (1958), a Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, Magyarország történetére vonatkozó, átfogó munkák, I. M. Majszkij akadémikus írásai, N. N. Jakovlev, B. I. Maruskin, V. G. Truhanovszkij, Ju. I. Volszkij, I. N. Zemszkov, A. E. Kunyina, L. V. Pozgyejeva, V. A. Szekisztov, N. I. Lebegyev, V. L. Iszraeljan, G. A. Deborin és mások művei. Az elmúlt két évtizedben végzett kutatások elmélyültebbek és sokrétűbbek. Azok az eredmények, amelyeket az egyes problémák kutatása terén (pl. a diplomácia, a nemzetközi viszonyok és az általános helyzet története a Duna-meden *E tanulmány megegyezik A. Puskás felszólalásával az 1973. szeptember 27—29-i budapesti második világháborús nemzetközi konferencián, amelynek előadásait a T. Sz. 1973-3—4. számában tettük közzé. A kézirat azonban e szám megjelenése után érkezett szerkesztőségünkbe, így közlése csak most vált lehetségessé. Történelmi Szemle 1975/1.