Történelmi szemle, 1975 (18. évfolyam)

1. szám - FIGYELŐ - Magyarország a századfordulón (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban) (Szász Zoltán)

Magyarország a századfordulón (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban) A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállítása régóta változatlan anya­gával fogadta a látogatókat. A bemutatott történelem mindeddig véget ért az 1848—49-es szabadságharc leverésével. A magyar tőkés fejlődés száz éve, tehát az a korszak, amelyet napjaink előtörténetének nevezhetnénk, nem kapott he­lyet a killítótermekben. Az 1974. november 30-án megnyitott, A Magyarország a századfordulón c. időszaki kiállítás ezt a hiányt nagymértékben pótolja, az ún. komplex ábrázolással viszonylag kevés anyag felvonultatásával átfogó képet nyújt a magyar polgári fejlődés nagy korszakáról, a hazai kapitalizmus fény­koráról.* A látogatót egy félköralakú dobogó fogadja; a századforduló városiasodó társadalmi osztályainak bábukra húzott öltözékei állnak mintegy szétszórtan Pest nagyméretű látképe előtt. Az első benyomást nyújtó „ünnepi utcai forga­tag" mögül azután fokozatosan kibomlik egy nagyon is differenciált társadalom általános, mindennapi képe. A szép darabokból összeállított, de részben érdek­telennek tűnő történeti bevezető (Deák íróasztala, az uralkodópár képe, Erzsébet királyné utolsó ruhája, Rudolf trónörökös puskakészlete) után a kisbirtokos parasztság életmódjáról és munkakörülményeiről tájékoztató munkaeszközök és berendezési tárgyak láthatók. Külön galériában, egymással szemközt egy jó­módú polgári ebédlőszoba, illetve egy szegényebb bányászlakás szobaberendezése található. A kontraszthatást fokozza, hogy az első ünnepien van megterítve, a második viszont az abroszt, poharakat, dísztárgyakat nélkülözi. Az agrártársadalom belső feszültségét jelző kivándorlást grafikon és fény­képek mellett az Amerikában működő magyar érdekvédelmi szervek jegyző­könyveinek, kiadványainak, zászlóinak mintadarabjai, valamint a kivándorlók útitárgyai érzékeltetik. Külön kiállítást érdemelne egyszer a kivándorlók ten­gerentúli életének és munkakörülményeinek gazdag, de bizonyára további fel­tárást igénylő anyaga. A magyarországi mezőgazdasági munkásmozgalmat 1891 és 1906 között kísérik nyomon a rendezők; anyaguk itt elsősorban a sajtó. Az ipari munkásmozgalom bemutatása térképek, tárgyi emlékanyagok (könyvek, brosúrák, jelvények, zászlók) továbbá egyes fontos Népszava számok és a nagyobb megmozdulások fényképei segítségével történik. A modern iparfejlődés bemutatására világszerte külön múzeumok szolgál­nak. A rendezők itt természetesen csak utalásokra szorítkozhattak. Budapest közművesítését, építkezéseit, a magyar vasúthálózat állapotát, az ózdi vasművek képét mutatják be. Ezt egészíti ki a hiteléletre vonatkozó kisebb anyag. Kísérle­­ t A rendezők: Berta István, F. Dózsa Katalin és Vigh Károly, a tervező: Molnár Szilárd.

Next