Történelmi szemle, 1975 (18. évfolyam)
1. szám - FIGYELŐ - Magyarország a századfordulón (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban) (Szász Zoltán)
Magyarország a századfordulón (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban) A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállítása régóta változatlan anyagával fogadta a látogatókat. A bemutatott történelem mindeddig véget ért az 1848—49-es szabadságharc leverésével. A magyar tőkés fejlődés száz éve, tehát az a korszak, amelyet napjaink előtörténetének nevezhetnénk, nem kapott helyet a killítótermekben. Az 1974. november 30-án megnyitott, A Magyarország a századfordulón c. időszaki kiállítás ezt a hiányt nagymértékben pótolja, az ún. komplex ábrázolással viszonylag kevés anyag felvonultatásával átfogó képet nyújt a magyar polgári fejlődés nagy korszakáról, a hazai kapitalizmus fénykoráról.* A látogatót egy félköralakú dobogó fogadja; a századforduló városiasodó társadalmi osztályainak bábukra húzott öltözékei állnak mintegy szétszórtan Pest nagyméretű látképe előtt. Az első benyomást nyújtó „ünnepi utcai forgatag" mögül azután fokozatosan kibomlik egy nagyon is differenciált társadalom általános, mindennapi képe. A szép darabokból összeállított, de részben érdektelennek tűnő történeti bevezető (Deák íróasztala, az uralkodópár képe, Erzsébet királyné utolsó ruhája, Rudolf trónörökös puskakészlete) után a kisbirtokos parasztság életmódjáról és munkakörülményeiről tájékoztató munkaeszközök és berendezési tárgyak láthatók. Külön galériában, egymással szemközt egy jómódú polgári ebédlőszoba, illetve egy szegényebb bányászlakás szobaberendezése található. A kontraszthatást fokozza, hogy az első ünnepien van megterítve, a második viszont az abroszt, poharakat, dísztárgyakat nélkülözi. Az agrártársadalom belső feszültségét jelző kivándorlást grafikon és fényképek mellett az Amerikában működő magyar érdekvédelmi szervek jegyzőkönyveinek, kiadványainak, zászlóinak mintadarabjai, valamint a kivándorlók útitárgyai érzékeltetik. Külön kiállítást érdemelne egyszer a kivándorlók tengerentúli életének és munkakörülményeinek gazdag, de bizonyára további feltárást igénylő anyaga. A magyarországi mezőgazdasági munkásmozgalmat 1891 és 1906 között kísérik nyomon a rendezők; anyaguk itt elsősorban a sajtó. Az ipari munkásmozgalom bemutatása térképek, tárgyi emlékanyagok (könyvek, brosúrák, jelvények, zászlók) továbbá egyes fontos Népszava számok és a nagyobb megmozdulások fényképei segítségével történik. A modern iparfejlődés bemutatására világszerte külön múzeumok szolgálnak. A rendezők itt természetesen csak utalásokra szorítkozhattak. Budapest közművesítését, építkezéseit, a magyar vasúthálózat állapotát, az ózdi vasművek képét mutatják be. Ezt egészíti ki a hiteléletre vonatkozó kisebb anyag. Kísérle t A rendezők: Berta István, F. Dózsa Katalin és Vigh Károly, a tervező: Molnár Szilárd.