Történelmi szemle, 1998 (40. évfolyam)

3-4. szám - BEMUTATKOZUNK - Nyulásziné dr. Straub Éva: 115 éves a Turul. Egy szakfolyóirat rövid története

BEMUTATKOZUNK NYULÁSZINÉ DR. STRAUB ÉVA 115 éves a k­irul Egy szakfolyóirat rövid története A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság szakfolyóirata 1883-ban indult, mint a történettudomány segédtudományainak publikációs fóruma. A Társaság és a folyóirat egyszerre született. A báró Radvánszky Béla vezetésével indult mozgalom a század utolsó harmadában kialakult tudományos igényű forrásközlés és történelmi feldolgozómunka hatására egy olyan társaság alapítására, melynek célja a törté­nelem társtudományainak támogatása volt. A gyors és hatékony szervezőmunka eredményeként kidolgozott egyleti alapszabályt 59.869. szám alatt, 1882. november 5-én a Belügyminisztérium jóváhagyta, illetve megerő­sítette. A Társaság alakuló közgyűlését 1883. február 25-én tartották, megválasztották a Tár­saság választmányát, tisztségviselőit és a folyóirat két szerkesztőjét, Nyáry Albertet és Fejér­pataky Lászlót.­ A közgyűlés zárt ülése bizottságot nevezett ki a Társaság ügyrendjének és címerének, továbbá a folyóirat tartalmának meghatározására. A rendkívül szűkszavú jegyzőkönyvnél többet tudunk meg a Turul első számában megjelent közleményből. E szerint az új tudo­mányos társaság ,,a történelemnek eddig elhanyagolt társtudományait, úgymint a heraldikát, diplomatikát, szfragisztikát, genealógiát, valamint a magyar családok történetének okleveles alapon való művelését tűzné ki céljául". A folyóirat szükségességét elnöki beköszöntőjében azzal indokolta báró Radvánszky Béla, hogy a történelem társtudományai közül „eddigelé csak a szfragisztikának volt tér engedve. A heraldika, diplomatika és genealógia folytatóla­gos művelése megfelelő szakfolyóirat hiányában akadályokra talált. Pedig csak ha ez utóbbit vesszük is tekintetbe, történetírásunk feladatai közé kell hogy soroljuk az egyes családok történetének és származásának tisztázását, ... sőt a történelmi geográfia megírása is csak a családok birtokviszonyainak tisztázása után lehetséges."­ Az első közgyűlés utáni zárt ülésen döntöttek arról, hogy a folyóirat címének, tartalmának, irányának megfogalmazására, továbbá a társaság ügyrendjének elkészítésére az elnökségből, a folyóirat szerkesztőségéből és a jegy­zőből álló bizottság alakul, mely javaslatát a következő közgyűlésre elkészíti. Az 1883. április 28-án tartott közgyűlés a folyóirat nevére tett javaslatot nem fogadta el, helyette a helyszínen felvetett Turul cím mellett döntött. A fennmaradt iratok alapján nem követhető nyomon a névmeghatározás körül kialakult vita. Az egyértelmű, hogy a szak­bizottság nem kívánta az osztrák társlap (az Adler) elnevezésének analógiájára kialakítani a magyar szakfolyóirat nevét, a turul szimbólum tudományos megalapozottságát sokan vitatták. A folyóiratra vonatkozó további rendelkezések a társaság ügyrendjében kerültek meghatá­rozásra: 1 Magyar Országos Levéltár (M MOL) P 1483—4. t. Jegyzőkönyvek 1883. 2 A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megalakulása. Turul (O­T) 1883. 52-53. — A korabeli szövegeket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük. TÖRTÉNELMI SZEMLE XL (1998)3-4:381-388

Next