Történelmi szemle, 2009 (51. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Különleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájába: a Révay Család a 16. században

TANULMÁNYOK PÁLFFY GÉZA Különleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájába: a Révay család a 16. században Jakó Zsigmond emlékére (1916-2008) Bevezetés: a magyar arisztokrácia a 16. században A Magyar Királyság politikai elitjét mind a mohácsi csata előtt, mind utána a főpapság mellett mindenekelőtt az arisztok­rácia alkotta.­ Ez a több mint félszáz - időről időre változó - család a század kö­zepén továbbra is az ország területének mintegy 45-50%-át birtokolta, noha ez a török hódítás miatt az 1540-1560-as években tetemesen csökkent. Tagjaik ültek a legfontosabb országos főméltóságokban, rendi, igazgatási és katonai tisztsé­gekben, ők voltak a Habsburg-uralkodókkal való tárgyalások és a magyar diéták vezetői, ők bírták a vármegyei ispáni tisztségek többségét, miközben a familiari­tás révén egy-egy országrész vagy vármegye ellenőrzése is gyakran a kezükben volt. Mindez azt jelentette, hogy a 16. század második felében a Magyar Király­ság - melynek területe még az oszmán hódítás dacára is közel azonos nagyságú (kb. 120 000 km 2) volt a Cseh Korona országai vagy az osztrák örökös tartomány területével,­­ belpolitikai életének irányítása egy viszonylag szűk arisztokrata és főpapi csoport kezében volt. A királyság politikai elitjébe való felemelkedés így­ ­ A téma kutatását az OTKA , 060 618. ny. sz. kutatási programjának támogatása, valamint a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémiák közötti kutatócsere tette lehetővé. A Révay család 16. századi felemelkedéséről ez ideig nem készült összegzés. Az eddigi közlemények közül ki­emelendő: Budai Ferenc polgári lexicona. 111. 2. kiad. Pest, 1866. 98-105.; Frankl Vilmos: Révai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538-1555. Pest, 1873. (Értekezé­sek a történeti tudományok köréből 11/6.); Deák Farkas­. Magyar hölgyek levelei. 499 darab. 1515-1709. Bp. 1879. (Magyar Leveles Tár II.) passim, ill. újabban számos ténybeli pontatlanság­gal Klára Kom­orová: A Révay család könyvtára Szklabinyán. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokra­ta könyvgyűjtemények 1500—1700. Nemzetközi vándorkiállítás. Szerk. Monok István. Bp. 2005. 157-167. és Maros Maculia: Panstvá rodu Révai v ranom novoveku (ekonomicky a sociálny kapital uhorského aristokratického rodu). Dizertacná práca na získanie vedecko-akademickej hodnosti Philosophiae doctor (PhD). Bratislava, 2007. 2 A 16. századi magyar arisztokráciára (a teljesség igény nélkül): Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1-2. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta: Maksay Ferenc. Bp. 1991. (A Ma­gyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 16.), 1. 1-56.; Pálffy Géza: A tizenhato­dik század története. Bp. 2000. (Magyar Századok 6.) 141-148. 3 Pálffy Géza­: Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén, a Magyar Király­ság és a Német-római Császárság a 16-17. században. Történelmi Szemle 49(2007) 327-349., főként: 331. TÖRTÉNELMI SZEMLE LI (2009)1:1-20

Next