Történelmi szemle, 2011 (53. évfolyam)

1. szám - MŰHELY - Csapody Tamás: A bori menet Tarjánpusztán. Radnóti Miklós egy Győr előtti téglagyárban

A BORI MENET TARJÁNPUSZTÁN dig azt közölte meghallgatásán, hogy az éjszakai pihenőt a „Pannonhalmi bencés apátság környékén egy téglagyárban” töltötték.47 A Pándzsa-patak forrásvidékén, egyben a hajdani téglaház-téglagyár kör­nyékén semmit nem találtam helyszíni bejárásom során.48 Az egyértelműen kö­rülhatárolható terület bozóttal és fákkal sűrűn benőtt, vízmosások szabdalta, szinte teljesen áthatolhatatlan, vadjárta rész. Felszíne egyenetlen, a terület köze­pén lévő magasles környékét leszámítva nincs vízszintes felülete. A helyi születé­sű polgármester asszony, Kálmán Józsefné leírása szerint „Édesapám és az ő korosztálya nagyon sokat dolgoztak kint a területen. Akinek szüksége volt építő­anyagra, azok mind onnan szerezték be annak idején. Tehát ebből kifolyólag még az alapokat is felszedve (akkor csak tégla alap létezett) teljesen eltűnt a volt téglagyár és lakások anyaga.”49 Kálmán Józsefné a még élő édesanyjára i0 hivat­kozva azt is közölte, hogy a téglaház hossza kb. 25 méter lehetett. A gyár 1944-ben már nem működött, de a gyár épületében kialakított lakásokban cselé­dek laktak. Akik annak idején itt laktak, azok már mind meghaltak.51 Kérdések és lehetőségek Honnan is tudjuk tehát olyan biztosan, hogy a pannonhalmi apátsághoz tartozó és az apátsághoz legközelebb eső téglagyárban, a gőztéglagyárban pihentek meg a bori munkaszolgálatosok? Továbbá, hogy Radnóti Miklós köztük volt-e? A vá­laszunkat néhány forrás alapján tudjuk megfogalmazni. A Tolnai, Kőszegi és Hulesch egyaránt adatolatlan és ezért ellenőrizhetetlen munkáiban felhasznált interjúk, illetve közlések közül­­ a pannonhalmi gőztéglagyárban töltött éjszaka vonatkozásában, a korábban leírtak miatt­­ valószínűleg csak Kálmán Lászlóét, Ács Kálmánét és Scharreisz Ferencét lehet hitelesnek tekinteni. (Tolnai egyik koronatanújáét, Kardos Józsefét azért nem, mert Tolnai nem hivatkozott rá egy­értelműen, szavait nem idézte, és Kardos a népbírósági tárgyalás során nem a pannonhalmi gőztéglagyárról, hanem Tarjánpusztáról beszélt.) Kálmán, Ács és Scharreisz azonban nem tettek semmilyen említést a pannonhalmi gőztéglagyár­ba került költőről. Ők tehát kizárólag a pannonhalmi gőztéglagyárban éjszakázó bori csoport vonatkozásában számítanak tanúnak. Mindezek után, bármennyire is meglepő, a kanonizált változat egyetlenegy túlélő, Erdős Péter tanúvallomására tudja csak alapozni Radnóti Miklós gőztég­lagyári jelenlétét. Erdős Péter ebben a konkrét kérdésben többször is megszó­lalt. A Hulesch által tőle idézettekből mindössze annyi derül ki, hogy ő „egy ne­ 47 ÁBTL 3.1.5. 0-16476. Abdás gyilkosok. Kotroczó Ignác meghallgatásáról készült jelentés. Bp., 1972. aug. 25. Nytsz.: 3/6-717. 111. 48 Tarjánpuszta, 2010. szept. 4. 49 Kálmán Józsefné elektronikus levele a szerzőhöz. Tarjánpuszta, 2010. okt. 16. 50 Németh Vilmosné született Jankovics Ilona tarjánpusztai lakos. 51 Kálmán Józsefné elektronikus levele a szerzőhöz. Tarjánpuszta, 2010. okt. 18.

Next