Történelmi szemle, 2011 (53. évfolyam)
1. szám - MŰHELY - Csapody Tamás: A bori menet Tarjánpusztán. Radnóti Miklós egy Győr előtti téglagyárban
A BORI MENET TARJÁNPUSZTÁN dig azt közölte meghallgatásán, hogy az éjszakai pihenőt a „Pannonhalmi bencés apátság környékén egy téglagyárban” töltötték.47 A Pándzsa-patak forrásvidékén, egyben a hajdani téglaház-téglagyár környékén semmit nem találtam helyszíni bejárásom során.48 Az egyértelműen körülhatárolható terület bozóttal és fákkal sűrűn benőtt, vízmosások szabdalta, szinte teljesen áthatolhatatlan, vadjárta rész. Felszíne egyenetlen, a terület közepén lévő magasles környékét leszámítva nincs vízszintes felülete. A helyi születésű polgármester asszony, Kálmán Józsefné leírása szerint „Édesapám és az ő korosztálya nagyon sokat dolgoztak kint a területen. Akinek szüksége volt építőanyagra, azok mind onnan szerezték be annak idején. Tehát ebből kifolyólag még az alapokat is felszedve (akkor csak tégla alap létezett) teljesen eltűnt a volt téglagyár és lakások anyaga.”49 Kálmán Józsefné a még élő édesanyjára i0 hivatkozva azt is közölte, hogy a téglaház hossza kb. 25 méter lehetett. A gyár 1944-ben már nem működött, de a gyár épületében kialakított lakásokban cselédek laktak. Akik annak idején itt laktak, azok már mind meghaltak.51 Kérdések és lehetőségek Honnan is tudjuk tehát olyan biztosan, hogy a pannonhalmi apátsághoz tartozó és az apátsághoz legközelebb eső téglagyárban, a gőztéglagyárban pihentek meg a bori munkaszolgálatosok? Továbbá, hogy Radnóti Miklós köztük volt-e? A válaszunkat néhány forrás alapján tudjuk megfogalmazni. A Tolnai, Kőszegi és Hulesch egyaránt adatolatlan és ezért ellenőrizhetetlen munkáiban felhasznált interjúk, illetve közlések közül a pannonhalmi gőztéglagyárban töltött éjszaka vonatkozásában, a korábban leírtak miatt valószínűleg csak Kálmán Lászlóét, Ács Kálmánét és Scharreisz Ferencét lehet hitelesnek tekinteni. (Tolnai egyik koronatanújáét, Kardos Józsefét azért nem, mert Tolnai nem hivatkozott rá egyértelműen, szavait nem idézte, és Kardos a népbírósági tárgyalás során nem a pannonhalmi gőztéglagyárról, hanem Tarjánpusztáról beszélt.) Kálmán, Ács és Scharreisz azonban nem tettek semmilyen említést a pannonhalmi gőztéglagyárba került költőről. Ők tehát kizárólag a pannonhalmi gőztéglagyárban éjszakázó bori csoport vonatkozásában számítanak tanúnak. Mindezek után, bármennyire is meglepő, a kanonizált változat egyetlenegy túlélő, Erdős Péter tanúvallomására tudja csak alapozni Radnóti Miklós gőztéglagyári jelenlétét. Erdős Péter ebben a konkrét kérdésben többször is megszólalt. A Hulesch által tőle idézettekből mindössze annyi derül ki, hogy ő „egy ne 47 ÁBTL 3.1.5. 0-16476. Abdás gyilkosok. Kotroczó Ignác meghallgatásáról készült jelentés. Bp., 1972. aug. 25. Nytsz.: 3/6-717. 111. 48 Tarjánpuszta, 2010. szept. 4. 49 Kálmán Józsefné elektronikus levele a szerzőhöz. Tarjánpuszta, 2010. okt. 16. 50 Németh Vilmosné született Jankovics Ilona tarjánpusztai lakos. 51 Kálmán Józsefné elektronikus levele a szerzőhöz. Tarjánpuszta, 2010. okt. 18.