A MTA BIOLÓGIAI CSOPORTJÁNAK KÖZLEMÉNYEI 4. KÖTET (1960)

4. kötet / 1-2. szám - Ernst Jenő: A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportja Vezetőségének beszámolója

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BIOLÓGIAI CSOPORTJA VEZETŐSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA ERNST JENŐ akadémikus, csoporttitkár Az MTA ez idei nagygyűlése az MTA megújulásának és az azután elmúlt 10 évnek, ezen időszak eredményeinek és hiányosságainak jegyében áll. Külön­leges helyzetben van a Biológiai Csoport, amely a Biológiai Osztály megszűnése után két évvel jött létre azzal a célkitűzéssel, hogy fokozottabban fejlődjék a magyar kísérletes biológia. Mint ismeretes, a Biológiai Csoport az agrártudo­mányi és az orvosi osztályhoz tartozó akadémikusokból létesült és igen kiter­jedt tudományterületéhez tartozik a mikrobiológiától az állatkertig, a növény­társulások leírásától az agyi funkciók mechanizmusának kísérletes vizsgálatáig, a leíró morphológiától a biometriáig az egész elméleti biológia. Ezért nehezebb a Biológiai Csoportot összefogni, hiszen akár a matematikai-fizikai osztályt vesszük szemügyre, akár az orvosit, vagy kémiait, egy-egy osztályban minden tag foglalkozott többé-kevésbé az osztály tudományterületével még egyetemi tanulmányai alatt. Minden fizikusnak kellett tanulnia bizonyos mennyiségű matematikát, minden kémikus átment a kémia tudományának különböző ágazatain, minden orvos szigorlatozott különböző orvosi disciplinákból. De a Biológiai Csoport olyan akadémikusokból áll, akik közül egyesek talán nem is hallottak egy másik csoporttársuknak tudományáról, hiszen aligha találkozott azelőtt az orvosi osztályból jött akadémikus növénycönológiával, vagy a limnológus információ-elmélettel. Már maga ez az ijesztően szétágazó terület is kérdésessé tette, hogy a Csoport akadémikusai megérthetik-e egymást és kialakulhat-e köztük gyümölcsöző együttműködés. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a Csoport már 6 éve működik és egyes területeken eredményeket ért el, amiért elismerés illeti mindazokat, akik ezt a munkát végezték. 1. Miben áll ez a munka? Ha megismétlem az előbb már említett formu­lát, hogy ti. határozottan kell fejleszteni az experimentális biológiát, akkor csak az egyik, bár igen fontos feladatot emeltem ki. Hiszen a biológiának egyéb területein kiváló szakembereink évtizedes munkásságát és annak továbbfej­lesztését sem téveszthetjük szem elől, de az sem kerülheti el figyelmünket, hogy e két különböző területen eddig egymástól jóformán elszigetelten működő szakemberek közelebb jussanak egymás személyének és tudományágának meg-

Next