Czipész Szaklap, 1913 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-01 / 1. szám
4. CZIPOSZ-SZAKIAP XVI. évfolyam. lást tettünk és alkalmas módosítással tökéletesítettük az alapszámitásokat, valamint a divat és szabásmintákat, a kapta állást nem csak tetszetősebb de egy sem mint alkalmasabb és szebb fekvésben mutatjuk be, t. i. egyenes talpalja! (előbb hajtott alakkal bilakk Ezen újításra vonatkozó ismereteket. lapunk szerkesztője a párisi világkiállításon — állam költségen történt kiküldetése és tanulmányozása alkalmával szerezte és tudását a (' z ip ész Szak lap mellékletein és az általa tartott szakoktatásokon érvényesíti is. Lásd a Cz i p ész Sz a k lap 1900. decz. hó 16.számának 192. oldalán közölt A-val jelölt kapta rajzot, úgyszintén 1901. február és márczius hó 1-én megjelen számának divatminta ábráját) úgy annyira, hogy azóta az egyenes aljú és hosszabbított elejű különösen női kapta honosult meg és a divatcsipőrajzminták is egyöntetű alakban jelennek meg; sőt mindazoknál akik csak a rajzolással foglalkoztak utánzásra is talált újításunk. Lapunk szerkesztőjének, ki már a lap megindítása előtt, az előbbi csipesz-szaklapokban kifejtett szakirodalmi működése által, valamint az 1892. évben megjelent első szakkönyvének megirása és közrebocsájtása folytán a szak- ,idalom és tanítás téren ismert szakember volt—. a czipészipari szakoktatás terén kifejtett működését a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. k. minisztérium is méltányolta, amenyiben őt 1901 és 1902. évben vándorszaktanfolyamok vezetésével bízta meg, az 1909. évtől tövődve pedig álami vándortanítóvét nevezte ki. Ez a kitüntetés a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy eddigi működésünk ezén tudatos és a hazai czipőipar érdekében eredményes volt. Nem dicsekvésképpen említjük fel az imént jelzett fellette megtisztelő megbízást, hanem annak megemlítésével csak rámutatni akarunk arra, hogy nem kell külföldre menni tanulni, de nem kell kontárok kezébe se kerülni. " M Ivz, t. szaktársak a mi jubileumunk. Ezekkel számolunk le a mi szerény és zajtalan működésünkről és ha szabad valamit hozzá is fűznünk, úgy az csak abból a tiszteletteljes kérelemből áll, hogy t. szaktársaink támogassanak bennünket továbbra is és ismerjék el ezentúl is a becsületes kulturális törekvésünket és odaadó munkálkodásunkat hazai czipőiparunk érdekében. Ez lesz a mi legszebb, legméltóbb és legfényesebb jutalmunk. A „Czipész-Szaklap“ tárczája. Szaktörténet a czipőiparunkban. Adatok nyomán ismertetjük, hogy a czipész, illetve lábbeli-készítő iparban 1912. esztendőig hány év telt el egy-egy jelentősebb szakesemény óta. 1. Szent Crispin és szent Crispianus, a czipészek védőszentjei halálának 1626-ik éve Mindketten mint a keresztény vallás mártírjai gyilortattak meg 287. évben. 2. A striegani czipészipartestület (Porosz-Szilézia) alapításának (1301 szept 8.) 3 A drezdai czipészipartestület alapításának (1101. évben.) 4. Hans Sachs születésének (1494. nov. 5. Nürnbergben.) 5. Hans Sachs halálának (Nürnberg 1576. január 19.) 6. Az insbrucki czipészipartestület alapításának (1589) 612 „ „ 512 „ „ 419 „ „ 337 „ „ 324 „ „ 7. A cilis i czipészipartestület alapításának (1621.) 8 A bécsi czipészipartestület alapításának (1691.) 9. A magyar ezédrendszer behozatalának 10. Az olmützi czipészipartestület alapításának (1740. deczember 12.) 11. A gráczi czipészipartestület alapításának (1740. deczember 12.) 12. A budai német vargaczéh alapításának (1773.) 13. Depaid József születésének (1824 január 10 Bpst) 14 Knöfei Róbert születésének (1834. febr. 5 Wilsdorf Szászország) 15. A czipészmesterek betegsegélyzó egylet alapításának (1846) 16. A brüni czipészipartestület alapításának (1851.) 17. lembergi czipészipartestület alapításának 292-ik éve 222n 213 r0 173 173 140 89 79 „ „ 67 „ „ 62nn 4512n Újult erővel. Nem puszta jelszónak irtuk fel azt a két szót czikkünk homlokára, hanem mert átéreztük annak szükségességét, amit csak e szavak kifejeznek. Ilyenkor az év elején nagyon helyénvaló felismerni azt a szükségességet, ami a czipés/kisipar terén mutatkozik, de nemcsak felismernünk kell mindazt, ami iparunkban fontos tényezőnek mutatkozik, hanem ily tényezőket legszilárdabb alapokra is fektetni. Az évforduló alkalmával nincs olyan egyén és nincs olyan szervezet, amely ne érezné szükségét annak, hogy önmagával számadást csináljon, tehátmintegy erkölcsi mérleget kerítsen életviszonyaiban, amely bizonyos tekintetben programmot ne állítson önmagának. Nem lehet ily mérleg, ily programul nélkül a czipész kisipar se, illetve nem odászhatja ki magától a Czipész Szaklap se azt a kötelezettséget.