Czipész Szaklap, 1913 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-01 / 1. szám

4. CZIPOSZ-SZAKI­AP XVI. évfolyam.­ lást tettünk és alkalmas módosítással tö­kéletesítettük az alapszámitásokat, valamint a divat és szabásmintákat, a kapta állást nem csak tetszetősebb de egy sem­ mint alkalmasabb és szebb fekvésben mutatjuk be, t. i. egyenes talp­alja! (előbb hajtott alakkal bi­lakk Ezen újításra vonatkozó ismereteket.­­ lapunk szerkesztője a párisi világ­kiállításon — állam költségen tör­tént kiküldetése és tanulmányozása alkalmával szerezte és tudását a (' z i­p é­s­z­ S­z­a­k l­a­p mellékletein és az általa tartott szakoktatásokon érvényesíti is. Lásd a C­z i p é­s­z­­ S­z a k l­a­p 1900. decz. hó 16.­számának 192. oldalán közölt A-val jelölt kapta­ rajzot, úgyszintén 1901. február és márczius hó 1-én megjelen számának divatminta ábráját) úgy annyira, hogy azóta az egyenes aljú és hosszabbított elejű­ különösen női kapta honosult meg és a divatcsipő­­rajzminták is egyöntetű alakban jelennek meg; sőt mindazoknál akik csak a rajzolással foglalkoztak utánzásra is talált újításunk. Lapunk szerkesztőjének, ki már a lap meg­indítása előtt, az előbbi csipesz-szaklapokban kifejtett szakirodalmi működése által, valamint az 1892. évben megjelent e­l­ső s­z­a­k­k­ö­n­y­v­é­­n­e­k megirása és közrebocsájtása folytán a szak- ,­i­d­­alom és tanítás téren ismert szakember volt­­—. a czipészipari szakoktatás terén kifejtett működését a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. k. minisztérium is méltányolta, amenyiben őt 1901 és 1902. évben vándorszaktanfolyamok vezetésével bízta meg, az 1909. évtől tövődve­­ pedig álami vándortanítóvét nevezte ki. Ez a kitüntetés a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy eddigi működésünk ezén tudatos és a hazai czipőipar érdekében eredményes volt. Nem dicsekvés­képpen említjük fel az imént jelzett fellette megtisztelő megbízást, hanem annak megemlítésével csak rámutatni akarunk arra, hogy nem kell k­ü­l­fö­l­d­r­e m­enni ta­n­u­l­n­i, de nem kell kontárok ke­zébe se kerülni. " M Ivz, t. szaktársak a mi jubileumunk. Ezekkel számolunk le a mi szerény és zajtalan műkö­désünkről és ha szabad valamit hozzá is fűz­nünk, úgy az csak abból a tiszteletteljes kére­lemből áll, hogy t. szaktársaink támogassanak bennünket továbbra is és ismerjék el ezentúl is a becsületes kulturális törekvésünket és odaadó munkálkodásunkat hazai czipőiparunk érdekében. Ez lesz a mi legszebb, legméltóbb és leg­fényesebb jutalmunk. A „Czipész-Szaklap“ tárczája. Szaktörténet a czipő­iparunkban. Adatok nyomán ismertetjük, hogy a czipész, illetve lábbeli-készítő iparban 1912. esztendőig hány év telt el egy-egy jelentősebb szakesemény óta. 1. Szent Crispin és szent Crispianus, a czipés­zek védőszentjei halálának 1626-ik éve Mindketten mint a keresztény vallás már­tírjai gyi­lortattak meg 287. évben. 2. A striegani czipé­szipartestület (Po­rosz-Szilézia) alapításának (1301 szept 8.) 3 A drezdai czipészipartestület ala­pításának (1­101. évben.) 4. Hans Sachs születésének (1494. nov. 5. Nürnbergben.) 5. Hans Sachs halálának (Nürnberg 1576. január 19.) 6. Az insbrucki czipészipartestület alapításának (1589) 612 „ „ 512 „ „ 419 „ „ 337 „ „ 324 „ „ 7. A cilis­ i czipészipartestület alapí­tásának (1621.) 8 A bécsi czipészipartestület alapí­tásának (1691.) 9. A magyar ezédrendszer behozata­lának 10. Az olmützi czipészipartestület alapításának (1740. deczember 12.) 11. A gráczi czipészipartestület ala­pításának (1740. deczember 12.) 12. A budai német vargaczéh alapí­tásának (1773.) 13. Depaid József születésének (1824 január 10 Bpst) 14 Knöfei Róbert születésének (1834. feb­r. 5 Wilsdorf Szászország) 15. A czipészmesterek betegsegély­zó egylet alapításának (1846) 16. A brüni czipészipartestület ala­pításának (1851.) 17. lembergi czipészipartestület ala­pításának 292-ik éve 222n 213 r0 173 173 140 89 79 „ „ 67 „ „ 62nn 4512­n Újult erővel. Nem puszta jelszónak irtuk fel azt a két szót czikkünk homlokára, hanem mert átéreztü­k annak szükségességét, amit csak e szavak kifejeznek. Ilyenkor az év elején nagyon helyén­való felismerni azt a szükségességet, ami a czipés/­kisipar terén mutatkozik, de nemcsak felismernünk kell mindazt, ami iparunkban fontos tényezőnek mutatkozik, ha­nem ily tényezőket legszilárdabb alapokra is fektetni. Az év­forduló alkalmával nincs olyan egyén és nincs olyan szervezet, amely ne érezné szükségét annak, hogy önmagával számadást csináljon, tehát­­mintegy erkölcsi mérleget kerítsen életviszonyaiban, amely bizonyos tekintetben program­mot ne állítson önmagának. Nem lehet ily mérleg, ily programul nélkül a czipész kisipar se, illetve nem odászhatja ki magá­tól a C­z­i­p­é­s­z­ S­z­a­k­l­a­p se azt a kötelezettséget.

Next