Czipész Szaklap, 1913 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-01 / 1. szám
A CZIPÉSZ-SZAKLAP XVI. évfolyam áhez mérten a kúriai bíráskodás is boszorkányos gyorsasággal dolgozik. Az 1907. XIX t.-cz. hibái főképpen ezek volnának, és a méltatás során nem kell külön hangsúlyoznom azt, hogy munkásvédelmi törvényünk legelsősorban a kisiparos társadalom szempontjából revízióra szorult és miután a törvényt csak a törvényhozó testület változtathatja meg, a mostani bajok gyökeres orvoslását csakis ettől várhatjuk. Schäffer Márk: A czipész ipartestület közgyűlése. A budapesti czipész-ipartestület a székesfővárosi IV. ker. elöljáróság mint felügyelő iparhatóság 1810 áld. számú jogerős feloszlató véghatározata értelmében — deczember hó 16-án d. u. rendkivüli közgyűlést tartott, melyet — miután az ipartestületnek tisztikara s elnöke tulajdonképp nem volt — maga a IV. ker. elöljáró, Goreczky Zsigmond vezetett a következő napirenddel : 1. Utasítás a megválasztandó elöljáróságnak az alapszabály módosítása (az iparhatósági biztos tiszteletdíjának megállapítását illetőleg), az ügyrend és pénzkezelő szabályzat elkészítése tárgyában. 2. Elnök, két alelnök, ellenőr, 3( elüljárósági rendes, 12 póttag, három számvizsgáló-bizottsági rendes és két póttag megválasztása. Amint a napirend 2. pontjából olvasható, 67 személyből álló vezetőség — 3 elnökkel — került választás alá, tehát az egész tisztikar és elöljáróságlett újból megválasztva. Ez az első eset, hogy a felügyelő iparhatóság rendelkezése s beavatkozása alapján tartatott meg közgyűlés. Borzasztó is volt az a viszálykodás és pártos- kodás, mely 3 év óta a testületben folyt : a tarthatatlan helyzetet leginkább az bizonyítja, hogy a testület vezetőségét feloszlatta a felettes hatóság, és hogy egyenesen az ő közbejöttével ejtetett meg az új választás, mely ellen most már egyik pártnak sem lehet kifogása — fellebbezése. Két erős párt állt egymással szemben. Az egyik — az ellenzéki — Speray János elnök jelölésével s ez „a tanult czipész-mesterek újjászervező pártjának“ nevezte magát. A másik Schall Antalt — aki már évek óta tölti be az elnöki széket jelöltz elnöknek, és ez a „czipész kisiparosok pártja“ neve alatt harczolt. Soha, amióta az ipartestület fenn áll - írja tudósítónk — nem volt oly népes és erős két párt egymással szemben, mint most. Mindegyik párt nagyküzdelmet fejtett ki, hogy győzelemre jutassa jelöltjeit. Az egyiknek győzni kellett, és a „hazipészkisiparosok pártja“ — Schaff Antal elnökkel az élén — győzött is. Az újonnan megválasztott vezetőség az újév beköszöntével fogja megkezdeni működését és hihetőleg teljes egyetértést teremt az egyesületben, ami minden pártoskodás és viszálykodás megszün tetését fogja maga után hozni, úgy, hogy a köznek, a czipészipar érdekében hasznos tevékenységet fejthessen ki. Félre tehát minden visszavonással! Őszinte megbéküléssel fogjon egymással kezet a két párt, hogy így már végre valahára rend legyen és egyetértés, hogy tehát visszatérjen az egyesületbe az egymás iránti tisztelet, elismerés és a kölcsönös megbecsülés. A vezetőség pedig minden erejével és egész lelkesedésével csupán azt a czélt lássa maga előtt, hogy az egyesületet új életerőre ébressze és a legfényesebb és legtartósabb sikerek útjára vezesse. Itt közöljük az újonnan megválasztott tisztikar és idől járósági tagok névsorát. Elnök : Schall Antal; Alelnökök: 1. Mayer János, 2. Marbach Bernát; Ellenőr: Hanzély János; Előljárósági rendes tagok: Bendzsel Károly, Éles István, Galambos Ignász, Trukker Ede, Feim Ábrahám, Iercze János, Weisz Lázár, Damjanovics Mihály, Ács Adolf, Domonkos Lajos, Hegedűs László, Csizmás Lajos, Betschauer Miksa, Aueirich Péter, Krekó Dávid, Alészáros József (Inna-tér), Polacsek Márk, Demko Jakab, Alangolil Károly, Schwarcz Illés, Tokody Lajos, Lustig Mór, Nyigri András, Szerényi Mór, Leskó Vilmos, Schwarcz Ármin, Szirti Károly, Agulár Ede, Tomasik István, Szűcs Márton, Kónai István, Friedmann Náthán, Fogelkund Ede, Mészáros Adolf, Németh József (Szondy u.), P. Molnár László. Elöljárósági pótllyok: B. Nagy Károly, Weiler Albert, Ikker Nándor, Sugár Zsigmond, Gogolák Ferencz, Füredi Ádám, Sziis József, Kukán István, Antusek Antal, Kazár János, Glauber Ignácz, Acker József. Számvizsgálók : Diamant Ignácz, Galambos Kálmán, Stefanovics János. Számvizsgáló póttagok: Bernstein József, Andráska Ferencz. Az egyéni és ideális czipek. (1.) A czipészkisipar méltatásánál mostanság különösen gyakran halljuk azt, hogy a gyáriparral szemben a mi mesterségünknek az a nagy előnye van, miszerint minden egyes megrendelő egyéniségéhez alkalmazkodó lábbelit tud készíteni. Az egyén lábaihoz alkalmazkodó czipek készítésére tehát a mi erősségünk ; az azonban, aki azt a művészetet el akarja érni, annak sokat kell tanulnia a láb s így a kaptafa viszonyairól is. Mindenek előtt azonban azokat a a feltételeket kell ismernie, melyek pontosan teljesítendők, hogy kaptája után megfelelő czipet készíthessen. Ez a kis élőbeszéd talán szükséges volt, mert e nélkül sokan nem értenének meg igazán. Ebben a czikkben főleg az említett feltételekről akarok szólni, amelyeket én megkövetelek a jól elkészített lábbeli létrehozássánál. Ezeket a feltételeket azonban nem csupán a szándék és az esetlegesség állapítják meg, hanem a való tények. És ha a tények nem is egészen teljesek, mégis sokkalta nagyobb eredményeket szülnek, mint a régi s ma már elkopott methódus. Előre bocsájtom, hogy nagyon nehéz még ma nap is, feltűnő eredméyeket elérni, nehéz a Légies rendszerrel szakítani és nehéz még kitartással és buzgalommal is a kitűzött czélt elérni. A szóban forgó lábbelinek a következő tulajdonságokkal kell bírnia: 1. a lábhoz alkalmazkodjék, s hogy a láb sajátosságának megfeleljen, tehát — amint mondani szokás egyéni (inviduális) legyen, 2. ne legyen könnyen széttaposható, 3. hogy a czipen, illetve a felsőbőrön használat közben ne támadjon több ráncz, mint azon a felpróbáláskor volt, 4. a felbőrnek a szép lábformákat és vonalakat fel kell tüntetnie, továbbá a lábrészek mozgásainál csak az elkerülhetetlen ránczokat szabad mutatnia.