Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
1934-01-02 / 1. szám
4 Az ostromállapot kihirdetése Oradeán Oradea területén vasárnap, december 31-én, délután Ilcusu Ioan tábornok, a 17-ik hadosztály parancsnoka falragaszok útján kihirdette az ostromállapotot. Hétfőn reggel megjelent a tábornok 2-ik számú hirdetménye is a fegyverek beszolgáltatásáról, cenzúráról, záróráról stb. A két rendelet teljes szövegét itt adjuk: 1. számú Rendelet Millcusu Ioan tábornok, a 17-ik hadosztály és az oradeai helyőrség parancsnoka, tekintettel az 1933 december 30-án kelt 3376. számú magas királyi dekrétumra és az 1933 december 30-án kelt 1544. számú minisztertanácsi naplóra, amely elrendeli az ostromállapotot Oradea város területére, köztudomásra hozzuk, hogy jelen rendelet kihirdetésének időpontjától kezdődőleg Oradea város összes lakosai és pedig mindazok, akik bűnösnek találtatnak a következő bűntettek valamelyikében: bűntényre, lázadásra való felhívás, polgárháborúra való izgatás, szóban vagy írásban, valamint mindazok, akik gyűlések, csoportosulások útján, vagy más módon áthágják a rend, csend és az állambiztonság biztosítására irányuló törvényeket, szabályrendeleteket és rendeleteket, az 1933 december 30-án kelt 3376. számú magas királyi dekrétum előírásai alá esnek. ILCUŞU tábornok, a 17-ik hadosztály és az oradeai helyőrség parancsnoka. TURTURESCU, alezredes, vezérkari főnök. 2. számú Rendelet Mi. Ilcuşu Ioan tábornok, a 17-ik hadosztály és az oradeai helyőrség parancsnoka, tekintettel az 1933 december 30-án kelt 3376. számú magas királyi dekrétumra és az 1933 december 30-án kelt 1544. számú minisztertanácsi naplóra, amely elrendeli az ország egyes városaira és vidékeire az ostromállapotot, az ezen parancsnokság által 1933 december 30-án kibocsátott 1. számú rendelettel ostromállapot alá nyilvánított Oradea város területére elrendeljük a következőket: 1. szakasz, a) Mindenki tartozik beszolgáltatni a birtokában lévő fegyvereket és lőszereiket a rendőrkresztúrán 1933 január 2 délután 6 óráig. b) Egyenruhát, jelvényt, vagy felírásokat csak a tényleges katonák, valamint azon állami intézmények és testületek tagjai viselhetnek, akiknek a speciális törvények jogot adnak az egyenruhaviselésre. c) Minden gyűlés és csoportosulás, valamint minden tüntetés és felvonulás, bármilyen jelen sfele is azok, csak a mi előzetes jóváhagyásunk után tarthatók meg. Kivételt képeznek a közigazgatási és az állami intézmények gyűlései, valamint a bankok, a nagyipari üzemek és kereskedelmi társulatok közgyűlései. d) Az összes színházak, varieték és bármilyen más nyilvános szórakozóhelyek, beleértve az öszes osztályú éttermeket, bodegák, bárok és kávéházak, kötelesek éjjel 12 órakor bezárni. es Bevezettetik a sajtó- és bármilyen más nyomtatványok cenzúrája, amely célból szerveink külön utasításokat fognak kiadni. 2. szakasz. Mindazok, akik nem vetik alá magukat ezen rendeletnek, a törvény teljes szigorával lesznek sújtva. Kelt Oradeán, 1933 december 31. ILCUŞU tábornok, a 17-ik hadosztály és az oradeai helyőrség parancsnoka, TURTURESCU alezredes, vezérkari főnök. Elsején, hétfőn reggel 10 órára a tábornok magához hivatta az összes lapok szerkesztőit és tudomásukra adta, hogy a cenzúrát az egész országra kiterjesztették és megadta az utasításokat a lapok előzetes cenzúrájára nézve. A katonai cenzorok a Cercul Militar helyiségében várják be meghatározott időben a lapok kefelenyomatát és a lapoldalak csak a cenzor jóváhagyása után kerülhetnek nyomásra. Az Erdélyi Lapok cenzora, Barbu Emil százados. i®a®i iliféti csak úgy szerezhet magának, ha megnézi álaméi és babája ragyogó zenés, táncos filmremeket kizárólag a színiház mozgóban írók és költők azért élik-e a maguk külön kaszt életét, mert az erdélyi irodalom ilyen külön világ, avagy pedig talán éppen azért ilyen önmagáért való világ ez az irodalom, mert az erdélyi írók külön kaszttá alakultak? Ebbe a kasztba a belépőjegy — ahogyan mondani szokták — egynegyedül a tehetség. Aki azonban belép, észrevétlenül a ruhatárban hagy valamit: a primitív, a természetes szolidaritást azzal a nemzeti társadalommal, annak hibáival és erényeivel, amelyben a maga, a családja, az egész boldogulása gyökerezik. S a cédula, amit helyébe kap, valami különös, semlegesítő szolidaritásra kötelezi mesterségbeli társaival szemben, akik sokszor más világból, más szellemi körökből jőve lépték át a bűvös küszöböt. Félreértések elkerülése végett: nemcsak egyoldalúan gondoljuk azt, amitmost leírtunk. Áll ez magyarra, zsidóra egyaránt s ha valakiben él egyéb nemzeti emlék, úgy arra is. • Ez az írói kaszt igen érdekes volna Párizsban s hasznos is, ha a nemzeti ellentétek egyensúlyát jelentené. A világ fővárosában az európai lélek szintézisét! Érdekes itt Erdélyben is, egészen ritka és különös jelenség, szinte kuriózumszámba mehet. Azonban szörnyen drága: az a harcos és munkáló erdéyi magyar irodalom az ára, amelyre nagyobb a szükség minden politikai írásnál és akciónál. Nagyobb a szükség, mert nagyobb és mélyebb lehetne a hatása minden eddigi erőfeszítésnél. Akármilyen igazságtalan is az általánosítás, az ember kénytelen vele, ha arról a végső és megmaradó benyomásról akar szólani, amit bizonyos jelenségek reá tesznek. Ha így nézzük az erdélyi magyar irodalom tizenötesztendős idejét, az irodalmi műkertészet rendkívül érdekes és tanulságos példáját látjuk meg benne. Élő bizonyságot arra, hogy kellő hozzáértéssel, megfelelő tehetséggel és bizonyos feltételek mellett az erdélyi zord klímában is ki lehet tenyészteni édesillatú kaméliákat, szeszélyes orchideákat s bozontos kaktuszokat is. Nem kell hozzá egyéb, mint bizonyos mennyiségű műtrágya, egy kevés mesterséges szalon-meleg s néhány tucat, sznob, aki a maga kis városát azzal akarja elképeszteni, hogy gomblyukában ritka és ismeretlen virágot hord. Hogy mind e sok istentelen káromlás után végre is miben látnok hát mi az erdélyi magyar irodalom feladatait? Nevetséges volna az, aki ezeket a feladatokat körvonalazni akarná, a teremtő költő, népének vátesze számára. A szavaknak a megfoghatatlan költői szépsége azonban olykor egyetlen csapással megindíthatná az érzelmek forró benyomását, amin hiába izzad naponként több tucat vezércikk. A gondolatok mélységében meglátná az erdélyi magyar hirtelen, csodaszerűen a maga igazi problémáját,, amely mellett hiába megy el naponként százszor, magától mégsem látja meg. Az erdélyi lélekben gondolatok gomolyognak: ki fogalmazza meg, ha nem a költő, az író? Ki más nyugtassa meg ezt a vergődő lelket, hogy érzéseivel és kétségeivel,hitével és reménységeivel, erőfeszítéseivel és céljaival — nincsen egyedül, nem kell magárahagyottan küzködnie, hanem az ő minden baja s minden igyekezete az egész nemzeti társadalomnak a problémája és törekvése? Az erdélyi irodalom kitűnő művelői igen szigorú kritikát szoktak gyakorolni az erdélyi magyar élet egyéb megnyilatkozásai felett. Tüntető különválásuk maga az állandósított bírálat, sőt ítélet. Nem szabad megharagudniok, ha ez egyszer a szerepek megcserélődtek. Az elkényeztetett gyermek felnőtt. Talán megszívlel olykor néhány kérő és figyelmeztető szót is. A jóakarat felől nem szabad hogy kétsége legyen. Mert hiszen mindezek után az sem lehetetlen, hogy az erdélyi élet sokat bírált és megturkált gyengeségei éppen onnan vannak, mert hiányzik az a nagy és döntő segítség, amit az irodalom jelent, ha valóban tehetségesnek s költői erőnek a foglalata. Hiányoznak talán a tehetségek, amelyek most műkertészkedésre fecsérlik erőiket. Mi ugyanis tudjuk, hogy a politikus, az államférfi, a szociálreformer irodalom nélkül nem boldogul, az erdélyi magyar irodalom azonban — úgy általában, — mintha nem nagyon tudná ezt..... ! Erdélyi Lapok III. évf. 1. száza. — Szerda, 1934. január 3. Tannenberg? Tannenberg? a Sik világcsoda. A Katalin-telepen bájos kis pásztorjátékot adtak elő a napközi otthon csöppségei. A gyermekek közt 120 félkilós karácsonyfa csomag, sok ruha, cipő s az összes hívek között 300 óriás mákospatkót osztottak ki, Fiedler püspök és a káptalan adományából. 1932-ben 290, 1933-ban pedig 050 a telepen végzett szentáldozások száma. A Csodásormű Szent Szűz temploma pénzhiány miatt, sajnos, félbemaradt Ki ajándékozna a telep részére egy harmóniumot? Az Olasz Szeretet Egylet január 6-án, Vízkereszt napján délután fél 5 órakor a Katolikus Legényegylet nagytermében (Str. Alexandri) jótékony célú műsoros délutánt rendez, amelyre ezúton szeretettel meghívunk mindenkit. A műsor főbb szereplői: Manolescuné, Gráefné, Vojnár Mária, Szilágyi Sándor, Schlézinger Miklós, Tóth László, Tarsoly István és Feri. Ifj. Vojnár Kálmán, Józsa János, míg a rendezést Vojnár Kálmán végzi oly körültekintéssel, ami már előre biztosítja a műsor sikerét. Adományokat a nemes jótékony célra hálás köszönettel fogad a rendezőség. FILMPALACE Szerda, csütörtök Dráma a havasokban Főszerepben: Harry Piel. Jön a szezon leg- |?o|t(áp 1SttSPíS44 szebb filmje : „ffClid dffflgt Birkózó verseny Debrecen és Oradea között. Az oradeai Törekvés birkózó gárdája ismételten szenzációs birkózó programot biztosított a váradi birkózó sport híveinek. Igen nagy áldozatot hozott a Törekvés ezen városközinek minősíthető versenyért és mindent elkövet azért, hogy a közönség igényeit a legmesszebbmenőleg kielégítse. A verseny január 11-án, Vízkereszt napján este 8 órakor lesz a Katolikus Kör nagytermében. Mérsékelt áru jegyeket bocsát ki a Törekvés. A vendégversenyzők névsorát, akik között több országos bajnok van és a váradi indulók neveit legközelebbi számunkban közöljük. Az érdekelt előfizetőink szives figyelmébe. Felkérjük t. előfizetőinket, hogy: hátralékos és esedékes díjaikat címünkre átutalni szíveskedjenek, nehogy lapunk küldése ennek elmulasztása esetén, akadályba ütközzék.