Erdélyi Lapok, 1935. április-június (4. évfolyam, 75-128. szám)

1935-04-02 / 75. szám

IV. évf., 75. szám. — Kedd, 1935. április 2. Erdélyi Lapok i miniszterelnök rádióbeszédben indokolta mi az új adókat A háborús feszültségre utalva, a hadsereg érdekében mondotta szükségesnek az új áldozathozatalokat Bucureşti. Saját tud. Tatarescu miniszter­­elnök rádióbeszédet tartott. Elmondotta, hogy az adónövelésekről szóló törvényeket mi tette szükségessé. A kormány kíméletlen kiadáscsök­kentéssel igyekezett a költségvetési egyensúlyt létrehozni, azonban a hadsereg felszerelésének problémáját is meg kellett oldani. — Erőteljesen hangsúlyozom — mondotta a miniszterelnök — hogy békét szomjúhozó nép vagyunk. A sors és katonáink véráldozata természetes határai közé helyezte a román nem­zetet. A történelmi eszmény megvalósult. Nincs senkitől semmi követelni valónk. Egyetlen óha­junk van: hagyjanak bennünket békében, hogy munkánkkal a mi népünk géniusza is hozzájá­rulhasson a világműveltség fejlesztésének mű­véhez. — Azért az egyesüléstől kezdve a kormá­nyok mind a béke megerősítésének politikáját folytatták. Minden kormányunk híve maradt a szövetség­ politikának. Minden megegyezésünk mind megannyi fellegvár volt a háború és a tá­madások ellen, de­­ ezek a szövetségek és meg­egyezések csak oly mértékben képviselnek er­kölcsi erőt, amilyenben azok anyagi erőre is támaszkodnak, hogy valóságos erőt képvisel­hessünk a béke szolgálatában. — Szervezett katonai erőnek kell lennünk s azért ma még inkább, mint bármikor kell, hogy a katonai előkészülés legyen az állam pol­gárainak, de főként az állam vezetőinek első­rendű gondja. Ezután a miniszterelnök arra utalt, hogy mindenütt olyan kétségbeesett fegyverkezés je­lei láthatók, amelyekhez hasonló tüneteket hiá­ba keresnénk a történelemben, de ugyanakkor a világ lelki tájékozódásának is aggasztó jelen­ségei mutatkoznak. — Egyre növekszik — mondotta — az erő kultusza és a fegyverre való felhívás egyre vakmerőbben visszhangzik mindenfelé. A béke­­szerződések nap-nap mellett támadásoknak vannak kitéve, azok részéről, akik nem akarnak meghajolni a történelem ítéletei előtt és az új határokat, az igazságosság határait, a nekisza­badult gyűlölet és fenyegetőzések hangján, egyre aggasztóbban kifogásolják. Ebben a hely­zetben a felelős tényezőknek kötelessége előre­látni az események kialakulását s e kötelesség csak a hadsereg tökéletesítésével teljesíthető.­­ Ezért volt kénytelen a kormány új adó­kat bevezetni. Minden polgárnak meg kell ad­nia a hozzájárulását határköreink védelméhez. Ezek az adók egyúttal hozzá fognak járulni a hazai hadfelszerelési iparnak a létesítéséhez, amely hasonlóképpen nagyjelentőségű honvé­delmünk megszervezésében. Lehet, hogy egye­sek számára nehéz áldozatot fognak az újabb adóterhek jelenteni, de ezeket az áldozatokat meg kell hozni, mert azokat a többi népek is meghozzák. Ezek az áldozatok a jelen biztosí­tékat és védelmet jelentenek az ismeretlen jövő­vel szemben. A romániai német párt az egyházi jövedelmek föl­becsü­lését kívánja Roth Hans Ottó pártelnök beszéde a vallásügyi tárca költségvetéséhez Bucureşti. Saját tud. A képviselőház szom­bat esti ülésén Hans Otto Roth, a német párt elnöke nagy beszédben bírálta a kultuszmi­nisztérium és a közoktatásügyi minisztérium költségvetését. Beszédében kifogásolta, hogy míg a többi egyházak államsegélyének a csök­kentése is és 47 százalék között ingadozik, a bánsági római katolikus püspökség államsegé­lyének csökkentése 66 százalékig, a sibiui lute­­ránus püspökség államsegélyének a csökkentése­­ pedig 92 százalékig emelkedik. A költségvetés indokolása ezt a nagymérvű csökkentést éppen a német egyházaknál azzal magyarázza, hogy e püspökségek gazdag helységekből tevődnek ös­-­s­sze. A valóság ezzel szemben az, hogy valami­kor tényleg jómódúak voltak ezek a püspöksé­gek, ha nem is dúsgazdagok, ahogy a minisz­ter úr gondolja. De közbejött a földreform, amely elszedte a németek földbirtokai legna­gyobb részét, bekövetkezett a háború előtti ér­tékpapírok és követelések értékcsökkenése, vala- Újból a Föld kisugárzása! Gyorsan megfejtődött a brasovi rejtély. Arra a kérdésre, hogy léteznek-e tényleg gyógyhatású földkisugárzások, nem lehet pozitív választ adni. De az április­ban végzett újabb alapos kísérletek arra a következtetésre vezettek, hogy azon egyének, akiknél a bőr gyors és feltűnő megszépülése feltalálható volt, mind a híres Nivea krém igazi barátai, kik állandóan ezzel ápolják bőrüket. Az már régen közismert tény, hogy az Euceritet tartalmazó Nivea krém a leghatásosabb és legjobb bőrápoló szer. A Beiersdorf & Co. brasovi gyár igazgatósága szíves volt a krém gyártásának titkaiba betekintést engedni és alkalmunk volt személyesen is meg­győződni a Nivea krém kitűnő hatásáról, mint később a háború utániaké is, továbbá a kegyúri jogok megszüntetése, amelyek a kato­likus egyházak alapvető létfeltételeit biztosítot­ták, s végül a tizedek eltörlése, amelyek a lute­­ránus egyházakra nézve ugyanazzal a jelentő­séggel bírtak. — Mindezeket betetőzte — mondotta Roth — hogy az állam megtagadta az egyhá­zakkal szemben fennálló kötelezettségeinek tel­jesítését, amely egyházak, csak a két említett püspökség területén több mint 100 millió lejjel tehermentesítik az állam évi költségvetését a fe­lekezeti iskolák fenntartásával. — Ilyen körülmények között mit tehettek volna mást a hívek, mint hogy segítségére siet­tek az egyházaknak és emberfeletti erőfeszítéssel megmentették azokat az összeomlástól. Hogy mekkora volt ez az áldozat­hozás, bizonyítja, hogy a szász luteránus egyház hívei, akiket pedig nem kimérnek az állami adóztatás­nál, legalább ugyanannyit fizettek egy­házi adóba, mint amennyit állami és községi adójuk együttesen kitesz.­­ Most jön a miniszter úr, ideálisnak mondja ezt a helyzetet és kijelenti, hogy erre a többi egyházaknak is törekedniük kell, a jelen költségvetésben az államsegély megvonásával megbünteti pont azokat az egyházközségeket, amelyek nagy áldozathozásukért dicséretet, ser­kentést érdemelnének, így az állami költségve­tésből éppen azok nem részesülnek, akik a mindnyájunkra nehezedő közterheken kívül még külön terheket is viselnek.­­ Elvi alapon talán meg lehet érteni, hogy az állam részben mentesüljön az egyházi segélynyú­jtás kötelezettsége alól az egyházi föl­dek, épületek, értékpapírok és vállalatok jöve­delmeinek a figyelembevételével. De igazságta­lan és elfogadhatatlan ideszámítani a hívek egy­házi adóját is. Hogy mekkora ez az igazság­talanság, bizonyítja az is, hogy például a si­biui luteránus püspökség szükségleteinek csak egy harmadrészét fedezzük az egyházi vagyo­nok jövedelmeiből, míg kétharmadrész a hívek egyházi adójából nyer fedezetet. Roth a német párt nevében követelte h­ogy az egyházi jövedelemek­ fölbecsülése teljes egészében vizsgáltassák felül , hogy az egyhá­zak tulajdonképpeni jövedelmének megállapítá­sánál az egyházi adók egyáltalában ne vétesse­nek figyelembe. Roth Hans Otto a német kisebbség egyéb sérelmeire is utalt. Lepedatu miniszter vála­szolt s vitatta, hogy joggal számította be a hí­vek egyházi adójából származó fizetéseket. Er­re közbeszólt Roth: — Nyugodt lehet miniszter úr, jövőre nem lesznek meg ezek a fizetések. I f^B «m «^hlr 9 Olvassátok és terjesszétek *-"-■•**^7 *** ■’* * a legőszintébb magyar napi­ jHgi apót ar w-v 199 * ti • fT ti Lrdeiyt Lapok- g 3 i

Next