Erdélyi Lapok, 1935. július-szeptember (4. évfolyam, 130-203. szám)

1935-07-05 / 130. szám

Főszerkesztő: dr Paál Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP IV. éviolyam, 130 (998) szám. * Péntek. 1935 július 5 Főmunkatárs: dr Gyáriás Elemér TITULESCU tárgyalásai Londonban A külügyminiszter előadta a kisantant és a Balkánszövetség aggo­dalmait a német-angol tengerészeti egyezményre vonatkozólag Biztosították az angol politika változatlanságáról Londonból jelentik: Titulescu, román kül­ügyminiszter szerdán délelőtt Hoare külügymi­niszterrel tárgyalt, aki délben villásreggelit adott az ő tiszteletére. Délután Titulescu újabb tárgyalásokat folytatott Edennel, kinek az an­gol kormánytól a népszövetségi ügyek vitelére különleges megbízatása van. A konzervatív irányú, de egyébként füg­getlen és a tömeghangulatra támaszkodó Daily Telegraph közléseket hoz arról, hogy Ti­tulescu a Baldwinnal folytatott beszélgetései során milyen szempontokat fejtett ki és milyen biztatásokat kapott. A lap erre nézve a követ­kezőket írja: — Titulescu utalt a német-angol tengeré­szeti egyezmény olyan hatására, mely növel­heti a német propaganda erejét úgy a kisan- tantban, mint a Balkán egész területén. Ez a fordulat abból a benyomásból származik, hogy most Németország hatalmas szövetségest ka­pott Nagybrittaniában, akit a kisantant és a Balkán-szövetség államai eddig a maguk leg­határozottabb támogatójuknak számítottak ab­ban a küzdelemben, melyet jelenlegi határaik fenntartásáért folytatnak. — Titulescu erre biztosításokat kapott, hogy semmi változás nem állott elő az angol Londonból jelentik: Érdekes interpellációk hangzottak el szerdán az angol alsóházban. Hoare külügyminiszter. Cooks munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva közölte, hogy az angol kormány érdeklődött, mely feltételek mellett volna hajlandó Németország a Népszö­vetségbe való visszatérést megfontolni. A né­met kormány erre közölte, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a Simon előtt tett április 9-iki és a Hitler által tett májusi nyilatkozatot revízió alá vegye. Mander képviselő azt kérdezte, biztosítékot nyújthat-e a kormány arra, hogy az általános leszerelési tárgyalásokat a vers'aillesi szerződés által Németországra kényszeritett korlátozások »lapján lehessen folytatni, amennyiben ehhez más nemzetek is hozzájárulnak. Hoare kül­ügyminiszter így válaszolt: — Miután nincs kilátás arra, hogy általá­nos megállapodás jöhetne létre a versattlési szerződés alapján, a kormánynak nem áll mód­jában biztosítékot adni. Mander: Ez azt jelenti, hogy mig a világ Összes nemzete kész lenne h Versailles! szerző­dés alapján egyezményt kötni, az angol kor­mány vonakodik attól? Hoare: Várunk addig, mig valamennyi nemzet ilyen egyöntetű álláspontra jut. Addison képviselő megkérdezte a külügy­minisztert, szállitott-e Anglia ugyanolyan ropüiőgépmodelleket más államoknak, mint amilyen az angol légi haderőnek van. politikában, mely marad, miként a múltban is volt, a Népszövetség támogatója. Titulescunak különös hangsúlyozással tudtára adatott, hogy az angol érzelmek Franciaország iránt válto­zatlanul megmaradnak s hogy Angliának nincs szándéka légi egyezmény kötésére Franciaor­szág részvétele nélkül. A dunai eqyezményről és a dunai államok közös biztonsáqi szerződéséről külön tárqyaltak. Párizsból jelentik: A Temps részletes köz­léseket hoz arról, hogy Titulescut az angol po­litika további franciabarát irányáról az angol kormány tagjai megnyugtatták. Az angol mi­niszterek arról is biztosították Titulescut, hogy a német-angol szorosabb egyetértésről szóló híreket csak a német propaganda terjeszti. Közli még a lap, hogy szerdán a Duna- vidék kérdéséről kezdett Titulescu Edennel tárgyalásokat. Az Echo de Paris értesülése szerint az an­gol kormány arról érdeklődött Titulescunál, hogy a dunai államok között milyen közös biz­tonsági rendszer volna megvalósítható. Az Edennel folytatott szerdai tárgyalásokon külö­nösen erre nézve adott Titulescu részletes tájé­koztatásokat. A külügyminiszter „igen“-nel válaszolt. Cooks: Küldtek ilyen gépeket az új német barátnak is? Hoare kijelentette, hogy ez kívánatos is, mert megrendelést és munkát ad az angol cégeknek. Cooks erre jobb karját felemelve harsány hangon kiáltotta: — Heil Hitler. Anglia megalázkodásra határozta eí magát, hogy Franciaországot meg­nyerj© Olaszország ellen Londonból jelentik: A Daily Express szerint a szerdai minisztertanács elhatározta, hogy min­den követ megmozgat Franciaország jóindula­tának visszanyerése végett. Meg akarja győzni Franciaországot arról, hogy Anglia jóhiszeműen kötött tengerészeti egyezményt Németországgal. Eden kimagyarázkodás céljából ismét Párizsba megy és meg fogja ígérni, hogy Anglia ezután minden külpolitikai lépés előtt kikéri. Franciaor­szág véleményét. Vagyis: teljesen feladja eddigi függetlenségét és semmit sem tesz a francia külügyminisztérium hozzájárulása nélkül. Erre szükség van amiatt, mert az Olaszország elleni gazdasági intézkedéseket Franciaország bele­egyezésével akarja megtenni. ARATÁS Irta: Dr LEBER JÁNOS Mire ezek a sorok napvilágot látnak, sok­helyütt már javában folyik az aratás. Szikár, napégette férfiak állanak ki a búzatáblák elé, bronz-karjukon megfeszül az acél-izom s dere­kukat mélyen meghajtva, megkezdik a föld­művelő ember leggyönyörűbb, de egyben leg­irgalmatlanabb munkáját az élettel, az életért. Az. érett kalászok meghajolnak előttük: az erő­sebbek előtt és alávetik magukat az örök ren­deltetésnek. Nem zúgnak, nem perlekednek. Tudják, hogy ez a sorsuk. Lenni: hogy élet le­hessenek magasabbrendű életek számára. Pen- dül a kasza, pattog a szár, zizeg a sok kalász, karcsú lányok markokba szedik, izmos legé­nyek kévékbe szorítják és keresztekbe rakják. Keresztek! Mily csodálatosan szép és ki­fejező módja a kéveszárításnak! Mennyi gondba, aggodalomba, kínba, fáradtságba, fájdalomba kerül egy-egy búzakereszt! Ezért, kereszt. De mennyi reménység, öröm, élet, megváltás, jö­vendő fakad belőle, mennyi vigaszt, örömet, boldogságot, kielégülést nyújt az éhező emberi­ségnek! Ezért is kereszt. Most tudja meg a földet verejtékezve mun­káló nép: jól imádkozott-e. Agrárországokban igen súlyos jelentősége van az aratásnak. Az ejfész gazdasági berendezkedés ennek eredmé­nyén épül fel. Befelé ez a tápláléka, kifelé ez a fizető eszköze. Ha a termés jó, javul az alsó néposztályok sorsa, emelkedik az élet szín­vonala. A munkakedv és munkakészség anyagi támogatást kap és kevés jóakarattal a lehető­ség, sőt a valóság fokára emelkedik. Földművelő országokban az aratás a legfontosabb időszak. Nemcsak gazdasági, hanem politikai és szo­ciális sorsa is megfordulhat a nemzetnek a ter­més eredményén vagy eredménytelenségén. De van az aratásnak ennél egy mélyebb, erkölcsi jelentősége is. Tizenegy hónap szor­galma, gondja, aggodalma, munkája, verejtéke érik be, vagy pusztul el a búzaföldeken. Sem­miféle egyéb emberi munka sikere nem függ annyira össze az idővel és nem függ annyira a természet szeszélyétől, mint a mezőgazdáé. Ezért van az, hogy a természet rejtelmes, döb­benetes erőit senki se tiszteli jobban a föld­műves embernél. Ha a falu népe babonás, hisz olyan erőmegnyilvánulásokban is, amelyek a tudomány tisztánlátása mellett már nincsenek összefüggésben a természeti erőkkel, ha tiszte­lettel és félelemmel gondol a tüneményekre, amelyek a természeti erők megnyilvánulásával kapcsolatosak, ha naiv és talán korlátoltnak látszó meséket és regéket is kapcsol hozzájuk: ez mind onnan van. mert a földből élő egy­szerű nép sokszor és nehéz szenvedések árán tapasztalja, mennyire, ki van szolgáltatva egy rajta kívül álló, általa nem szabályozható és nem befolyásolható erőrendszer játékának. De a jóravaló, jámbor falusi ember tudja azt is, hogy a természet erőit az Isten alkotta. Bölcseleti tudományossággal nem tudja ugyani megmagyarázni, de ösztönösen érzi, hogy ezefo nek az erőknek mikénti érvényesülését az Isten örök tervében fogant elgondolások gondviselése szerűen befolyásolni és szabályozni tudják. Minden aggodalma és félelme ellenére is jól érzi magát tehát a földdel foglalkozó ember az Isten kezében. Hite ezért nagyobb, mélyebb. Bizalma szilárdabb. Vallásossága talán nem oly világos és tudatos, mint a városi emberé, de mindenesetre — kevés kivételtől eltekintve — Német kérdések az angol alsóliázban. Nem lehet a leszerelési tárgyalásokat a Versailles! szer­ződés alapján loiytatni. — Anglia Németországnak is szállít repülőgépet

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents