Erdélyi Lapok, 1935. július-szeptember (4. évfolyam, 130-203. szám)

1935-07-05 / 130. szám

2 mélyebb gyökerű és kipusztíthatatlanabb. Isten és a föld állandó. Körülöttük minden változik. Emberek jönnek és mennek, születnek és meghalnak. Források fakadnak és folyamok száradnak ki. Fű sarjad, szálfa nő, százados tölgyek rothatnak ki. Mindegyik élete csak egy átmenet, rövid pár esztendő. — Csak az Isten örök és a föld látszik végtelen-változatlannak a maga végességében is. Nagyon természetes tehát, hogy a földnek ez az örök állandósága rányomja bélyegét azokra is, akik legközvetlenebb kapcsolatban élnek rajta és vele. Ha valaki kíváncsi arra, mi a földdel rendelkező falusi nép konzervatívizmusának az oka, gondoljon arra, hogy az a millió, amelyben a falusi nép él, a legkonzervatívabb valami a világon, ötezer évvel ezelőtt is úgy vetették a búzamagot, mint ma és a technika felszínen mozgó vívmányaitól eltekintve, ugyanúgy arat ma is az ember, mint aratott valamikor két-háromezer évvel ezelőtt a Sarmata-síkságon. A föld nem ismeri a gyakori változásokat, nem ismeri a forradalmakat. Azért, aki ezen a földön él és ezt a földet dolgozza meg — sokszor évszázadokon keresztül —, nem szívesen változtatja helyét és nem robban ki forradalmi indulatokban. Az emberiség haladásának feltétlenül egyik legfőbb tényezője a városi lakosság folytonos izgalma, előretörni akarása és lendülete. De hogy ez a fejlődés valóban egészséges, természetes, a nép egyetemének javát szolgáló legyen, ahhoz szükséges a mély nyugalmú falusi földművesség konzervatívizmusának fékje. Veszedelmes volna ezt a féket zavaros új eszmék érdekében lekapcsolni a nemzeti élet szekerének kerekéről, mert ha nekilendül ez a szekér és nincs ami rohanásában visszafogja a történelem szakadékos útján — könnyen, katasztrofálisan és örökre a halálos mélységbe zuhanhat. Erdélyi Lapok IV. évf., 130. szám. — Péntek, 1935. július 5. Az angol kormány minisztertanácsot tartott az olaszabesszin viszály ügyében Az olaszok attól tartanak, hogy Anglia gazdasági megtorlást tervez ellenük Londonból jelentik. Az angol kormány szerdán fontos minisztertanácsot tartott, melynek főtárgya az olasz-abesszin kérdés volt. A minisztertanács behatóan foglalkozott azzal a visszautasítással, melyben Mussolini az Abeszsziniára vonatkozó közvetítő javaslatot részesítette. De nemcsak ez a visszautasítás foglalkoztatta a minisztertanácsot, hanem az az ellenséges hangulat is, mely az alsóházban támadt Edennek ama javaslata miatt, hogy Abesszíniának angol földsávot adjanak. Hír szerint Hoare az ügyet a Népszövetség elé szeretné vinni. Egyes értesülések szerint a külügyminiszter azt a gondolatot sem utasítja el, hogy Olaszországgal szemben gazdasági megtorló rendszabályokat léptessenek életbe. Egyébként Eden alsóházi beszéde óta jelentősen kiéleződött az angol-olasz ellentét. Az olasz közvélemény is attól tart, hogy Anglia gazdasági bojkottot tervez Olaszország ellen. Mussolini szerdán váratlanul összehívta a tengernagyi bizottságot. Ezt a lépést általában az olasz-abesszin-üggyel s a nemzetközi helyzettel hozzák összefüggésbe. Püspökfürdői kedvezményes jegyek kiadóhivatalunkban kaphatók A BŰVÉSZ írta: Márjás Viktor. Tartarini bűvész volt. Nem mindig Tartarini volt a neve és nem is a bűvészet volt az első foglalkozása... De most még e néven nevezte magát és a bűvészségtől sem szakadt el örökre. A nyári melegben kezdet és vég nélkül ült a ligeti padon. Egy porosodó vadgesztenyefán kívül semmi sem volt élő a közelében, kis fekete kézitáskája fáradtan bóbiskolt mellette a padon, azon is látszott, hogy nem jött, nem megy, csak céltalanul várja, mi történik a gazdájával. Ennek a kietlenségnek az volt az oka, hogy Tartarini hiába bűvészkedett, már jó ideje az volt a tényleges állapota, hogy munkanélküli. Két hete még Orosházán vendégszerepelt, sajnos, nem nagy sikerrel, azóta nem sikerült semmi. A munkanélküliséget mindig a bánat és az enyészet szellője lengi körül, a munkanélküli bűvészség pedig minden más munkanélküliségnél szomorúbb és van benne valami tragikomikum. Tartarini kissé rádőlt a pad támlájára, egyik karjával át is ölelte a padot éppen azon a helyen, ahol hatalmas szív volt belevésve. Tartarini mégsem volt elkeseredett. Nemcsak azért nem, mert állás lehetősége villant fel a láthatáron, hanem azért sem, mert lírai dolgokban teljesen tehetségtelen volt. Ami az állást illeti . . . hát olyan se jó, se rossz. Nem is biztos. Ha sikerül, majd meglátjuk... — gondolta magában. A bokor mögött húzódó körönd felől gyermekhang hallatszott. Hamarosan egy pár esztendős kisgyerek totyogott Tartarini felé. A nagy igyekezetben megbotlott, elesett. Ahogy felvisított, ott termett mellette a nevelőkisaszszony, de hiába csitította, a kisgyerek keservesen zokogott. Tartarini kedvesen komikus lépésekkel közeledett a gyerekhez, nagy hókusz-pókuszok közben felvette és pillanatok alatt eltűntette a kisgyerek labdáját. A gyereksírás szepegése halkult, a második mutatványnál már el is állt, a kisgyerek hálásan mosolygott. A kisaszszony megelégelte a „szórakozást“ és elcipelte a gyereket. Tartarmi mélyen meghajolt és könnyű léptekkel megindult a város felé. * Az uraság felhajtatott a Svábhegyre, a cselédség magára maradt. Nyár volt, esteleledett és a langyos déli szél lustán terelgette a fűszertelen vasárnapi hangokat. A kertész nagyot fújt maga elé: — Hű, de jó volna ezt a meleget eltenni télire. A szobalány nevetett. — Üljünk ki a kertbe — indítványozta a szakácsnő. — Csakugyan. De adhatnál anyjuk egy kis spriccert is — kapott az alkalmon a kertész. Felkerekedtek, mindenki kerített valami ülőszerszámot, a kertészné italt hozott és körülülték a kerti asztalt. Lassan indult meg a beszélgetés. Pista, az új inas, csak hallgatott. Két napja vette fel az uraság, még nem tudta mi a rangja, most először barátkozott a többiekkel. Ahogy fogyott a bor és nőtt a szó, ő is magára talált és egyre csípősebb tréfáin a többiek jókat nevettek. A kertésznek nagy kedve támadt, vírtuskodott, egy marokra kapva, lába végénél emelte magasra a nehéz kertiszéket. Azután meg poharakat épített egymás tetejére. A kertész büszkesége egyre jobban dagadt, hogy ilyen kunsztokat tud. Pista csak mosolygott. De ahogy csendben ült, vékony ujjai olyan nyugtalanul doboltak ifflim Michmätt, kedvez a somam, mert mindenki résztvesz az „Erdélyi Lapok“ gazdag és értékes ajándék-sorsolásán, aki második félévi előfizetési díját július 20-ig rendezi. Ne felejtse el, hogy saját magával szemben is elsőrangú kötelessége az ilyen kedvező alkalmak kihasználása, mert az alábbi igen értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra: 1. Egy darab ingyenes vasúti menetjegy s. jövőévi berlini olimpiászra. 2. ötnapos üdülés a szépséges Püspök-Járdán, avagy a vadregényes Gyilkostónál. 3. 1000 lei értékű ajándékkönyv, tetszés szerinti választékban könyvosztályunknál. 4. Egy évi teljesen ingyenes lapküldés. 5. A „Képes Krónika" és a „Vigila" c. rendkívül értékes folyóiratok Ingyenes megküldése egy teljes éven át. Ezenkívül minden egyes előfizető, tekintet nélkül arra, hogy nyertes vagy sem, 40 százalékos árengedményt kap a következő közhasznú és rendkívül értékes könyvekből: Dr Lukács: Hogyan éljen a gyomor és bélbajos ember? 100lel h. 60 Dr Lukács: Hogyan éljen a vesebajos ember? 85 99 99 51 Dr Lukács: Az elhízás és a soványitó gyógyeljárások 85 99 99 51 Dr Bodon: Hogyan éljen a szívbajos ember 859 51 Dr Müller: A tuberkulózis megelőzése és gyógyítása 100 99 99 60 Charles Baudouin: Az önfegyelmezés művészete 100 99 99 60 Dr Káldor: Hogyan kerüljük el az öregedést? 100 99 99 60 Dr Földes: A fiatal anya (orvosi tanácsok fiatal asszonyoknak) 85 99 99 51 Bucsányi: Természetes gyógymód és táplálkozás 130 99 99 78 Bucsányi: Nyerskoszt 100 99 99 60 Dr Soós: A diétás konyha technikája 217 99 99130 Stekel: Üzenet az anyáknak L. II., III. 318 99 99191 Dr Mezei Károly: Mit tegyek, mit ne tegyek, ha szép akarok lenni?85 99 99 51 Bucsányi: Napfürdőzés és a napfény gyógyhatása 83 99 99 50 Dr Kellner: Mit kell a sportolónak a saját testéről tudnia? 95 99 99 57 lei és 5 lei portó. A kedvezményes összegek és az 5 lei portó előre küldendő.* Az előfizetési díj befizethető akár közvetlenül a kiadóhivatalhoz, akár bizományosainkhoz.