Független Magyarország, 1903. május (2. évfolyam, 404-433. szám)
1903-05-01 / 404. szám
Budapest, 1903_____________ II. évfolyam, 404. sz. Péntek, május 1. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor., félévre 14 kor.,negyed évre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fill. Egyes szám ára helyben 8 fill., vidéken 10 fill. Megjelenít: mindennap, hétfőn és ünnepnap után való napon is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VT., Király utcza 72. (Teréz-körut mellett.) Telefon :586. Apró hirdetések ára: Egy szó 4 fill., vastagabb betűvel 8 fill. Hirdetések nonpareille számítással, díjszabás szerint. Budapesti Hírlap - 1899. évi Janár 1. ,-V / ' ’ ' - *.' -v. M. * «Mire holnapra megvirradunk, egy törvényszegő kormány hatalma ül rajtunk. Alkotmányunk sarkalatos tételein seb esik. Felhatalmazás nélkül adják és veszik az adópénzeket. Kést ütöttek alkotmányunk testébe. Talán ki tudják venni, hogy el ne vérezzen, de örök emlékéül e hitvány kornak, ott marad e szeplőtlen testen a merénylet után a sebhely.» «És senki se hazudja tele a szomszédja fülét azzal, hogy ennek így kellett lenni, hogy ez a parlamenti elvért történik, hogy ez a kisebbség erőszakából jő.» «A többségnek és kormánynak, ha — nem külső hatalmával — hanem belső erejével és erkölcsével bír állásának, az ilyen bajt és veszedelmet el kell hárítani, meg kell előzni tudni. Ha nem tudja, akkor teljesítetten hagyta kötelességét, nem tudott kormányozni, tehát illetéktelenül foglalta el helyét. Senki és semmi sem felelős azért, ami holnap lesz; egyedül és kizárólag a kormány és pártja, amely anélkül hogy segíteni tudna felhatalmazza a kormányt, hogy rongálja meg az alkotmányt.» Barabás Béla, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke. A magyar kormány hajója drága rakománynyal vannak tele, amelyet a nemzet részére akar szállítani. Ott van a költségvetés, a beruházási, a telepítési javaslatok, a tisztviselők fizetésének rendezése, az olasz horvámklauzula eltörlése, a kiegyezés, a katonai létszám felemelése. Mindmegannyi fontos és szükséges intézmények. A hajó kedvező szelek között elindult. Vihar támadt. A hajó a túlságos megterheltetéstől sülyedni kezd. Vagy-vagy. Vagy minden elpusztul, vagy valamelyik nagyobb tehertől meg kell szabadítani a sülyedő hajót. A hajó legénysége tanakodik, veszekszik, várjon melyik rakományra van legkevésbbé szükség ? Tétovázásra nincs idő s az ügyes és bátor kormányos kidobatja a tengerbe a legsúlyosabb s a legkevésbbé értékes rakományt, a katonai létszám felemelésére vonatkozó törvényjavaslatot . . . S megy a hajó vígan tovább az alkotmányosság hatalmas tengerén. . . . Tessék megpróbálni! Ugron Gábor, országgyűlési képviselő. Ex-lexről nem lehet beszélni, mert más törvényen kívül lenni, tehát megfosztva lenni a törvény védelmétől és az által biztosított jogoktól és más felhatalmazás nélkül lenni. Magyarország kormányának bizonyos felhatalmazások nem adattak meg. Éspedig a bószedés és a közpénztárakból való utalványozás jogát nem bírja május 1 -étől a kormány. Ha nálunk a közpénztárból való folyósításra nézve a belga alkotmány volna érvényben, hogy minden fizetési rendeletet alkotmányos ellenőrző bírálat után az állami számvevőszék folyósít, akkor a kormány súlyos válságban volna. Miután a már végrehajtott kiutalásokat vizsgálja meg a mi állami számszékünk, a miniszterek tényleg gátolva nincsenek és törvényes felhatalmazás nélkül is utalványozhatnak, mert gátló ellenőrzésünk nincs. Az utólagos és lelkiismeretbeli, országgyűlési többség szavazatától függő akadályon pedig a szebb jövő és indemnitás reményében magukat túlteszik, így használtatik fel alkotmányunk egyik gyönge oldala mindnyájunknak nagy tanulságára. Bakonyi Hamu, országgyűlési képviselő. Magyarországnak holnaptól kezdve nincs alkotmányos minisztériuma. Amiért honvédeink vérüket ontották, vértanúink dicső életüket áldozták, amit a magyarnak és ellenségétől sikerül visszaküzdeni: feladta a számbeli többségében bátorul elbizakodot magyar kormány maga. Százszor hivalkodott Széll Kálmán azzal, hogy mindaddig helyén marad, míg a nemzet és korona bizalmát el nem veszti. Azt, hogy a nemzet elfordult tőle, nem akarja meglátni, a koronának pedig nem adott alkalmat, hogy a változott helyzetet megfskelhesse. Széll Kálmán vállalkozott rá, hogy az újonczlétszám emelését alkotmányunk rázkódása nélkül keresztülviszi. A koronával szemben vállalt kötelezettségéért helyt nem a halott. Legelső alkotmányos kötelese lett volna tehát, hogy a királyt a kabine lenomlásának felajánlásával a helyzet válságairól és veszedéseire meggyőzze. Ezt a kötelességét nem teljesített ura, királyával szemben sem. Mi jogon meri hát e legvilágosabb alkotmányszegést azzal indokolni, hogy az alkotmányos király bízik benne ? Napunk mai száma 24 oldal, BUDAPESTI NAPLÓ 1899. Január . Egy daróczruhás aggastyán, (a magyar alkotmány) jelenik meg a miniszterelnöki palotában és a lakmározó nagyurakhoz, a magyar nép honának kormányzóihoz szól. Éjfél. Még ő itt az ur, de már búcsúzik, mert azt végezték, hogy el kell pusztulnia. De megölték őt többször és mindig föltámad. Mert ilyenkor ő betemetkezik az eleven kripták millióiba, a meleg emberi szívekbe. És feltámad, mikor felharsan a forradalom szózata. Majd a többségről szól. Mi az, mit te legtöbb nagyúr, többség névvel illetsz ? Nos, hány emberből áll várjon ez a többség ? Nemde, harmadfélszázból is alig? Hát 18 milliónak két és félszáz a többsége? Erre feleljetek! Hogy én pusztuljak el, mivel 200 és annyi jobbágy így akarja ? Hát tudjátok-e, ki vagyok én? 18 millió embernek közös lelke, az vagyok. Akik eddig ellene támadtak, legalább királyok voltak, most kufárok hada támad ellene orozva. Eddig ő volt a hid a király és a nemzet közt. És most lebontja a hidat egy uj bitorló: a többség. Azt akarja, hogy a király és nemzet ne értsék meg egymást és igy magához kaparithasson minden hatalmat. Ha volna szivetek, megesne szenvedésemen, de nincs csak gyomrotok s az is telhetetlen. Rátkay László, országgyűlési képviselő: »Leborulok a nemzet nagysága előtt.« Ezt mondotta egykoron Kossuth Lajos, amidőn a magyar országgyűlés megszavazta az újonczokat. Ő független felelős magyar miniszter volt. Széll Kálmánnak a magyar parlament nem szavazta meg az osztrák hadseregbe szánt újonczokat és ő leborul a törvényen kívüli helyzet előtt és azt mondja, hogy ő is alkotmányos miniszter. Félszázad alatt hova jutottunk! Hol fogunk megállani? Benedek János, országgyűlési képviselő. Az ex-lex állapotért a felelősség teljes súlya a kormányt terheli, s kétszeresen hárul ez Széll Kálmánra, ki a kormány élére annak idején épen azért lépett, hogy az ex-lex alkotmányrontó következéseit a magyar parlamentről s nemzetünkről elhárítsa. Bánffy is bírta a parlamenti többség és a korona bizalmát s mégis buknia kellett az ex-lex előidézéséért.