Független Magyarország, 1903. május (2. évfolyam, 404-433. szám)

1903-05-01 / 404. szám

Budapest, 1903­_____________ II. évfolyam, 404. sz. Péntek, május 1. Előfizetési árak: Egész évre 28 kor., félévre 14 kor.,negyed évre 7 kor., egy hónapra 2 kor. 40 fill. Egyes szám ára helyben 8 fill., vidéken 10 fill. Megjelenít: mindennap, hétfőn és ünnepnap után való napon is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VT., Király utcza 72. (Teréz-körut mellett.) Telefon :586. Apró hirdetések ára: Egy szó 4 fill., vastagabb betűvel 8 fill. Hirdetések nonpareille számítással, díjszabás szerint. Budapesti Hírlap - 1899. évi Jan­ár 1. ,-V / ' ’ ' - *.' -v. M. * «Mire holnapra megvirradunk, egy törvény­szegő kormány hatalma ül rajtunk. Alkot­mányunk sarkalatos tételein seb esik. Fel­hatalmazás nélkül adják és veszik az adó­pénzeket. Kést ütöttek alkotmányunk testébe. Talán ki tudják venni, hogy el ne vérezzen, de örök emlékéül e hitvány kornak, ott ma­rad e szeplőtlen testen a merénylet után a sebhely.» «És senki se hazudja tele a szomszédja fülét azzal, hogy ennek így kellett lenni, hogy ez a parlamenti elvért történik, hogy ez a kisebbség erőszakából jő.» «A többségnek és kormánynak, ha — nem külső hatalmával — hanem belső erejével és erkölcsével bír állásának, az ilyen bajt és veszedelmet el kell hárítani, meg kell előzni tudni. Ha nem tudja, akkor teljesítet­ten hagyta kötelességét, nem tudott kormá­nyozni, tehát illetéktelenül foglalta el helyét. Senki és semmi sem felelős azért, ami hol­nap lesz; egyedül és kizárólag a kormány és pártja, amely anélkül hogy segíteni tudna felhatalmazza a kormányt, hogy rongálja meg az alkotmányt.» Barabás Béla, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke. A magyar kormány hajója drága rako­mánynyal vannak tele, amelyet a nemzet részére akar szállítani. Ott van a költségvetés, a beruházási, a telepítési javaslatok, a tisztviselők fize­tésének rendezése, az olasz horvámklau­zula eltörlése, a kiegyezés, a katonai létszám felemelése. Mindmegannyi fontos és szükséges intézmények. A hajó kedvező szelek között elindult. Vihar támadt. A hajó a túlságos meg­­terheltetéstől sülyedni kezd. Vagy-vagy. Vagy minden elpusztul, vagy valamelyik nagyobb tehertől meg kell szabadítani a sülyedő hajót. A hajó legénysége tanakodik, veszek­szik, várjon melyik rakományra van leg­­kevésbbé szükség ? Tétovázásra nincs idő s az ügyes és bátor kormányos kidobatja a tengerbe a legsúlyosabb s a legkevésbbé értékes rakományt,­­ a katonai létszám feleme­lésére vonatkozó törvényjavaslatot . . . S megy a hajó vígan tovább az alkot­mányosság hatalmas tengerén. . . . Tessék megpróbálni! Ugron Gábor, országgyűlési képviselő. Ex-lexről nem lehet beszélni, mert más törvényen kívül lenni, tehát meg­fosztva lenni a törvény védelmétől és az által biztosított jogoktól és más felhatal­mazás nélkül lenni. Magyarország kor­mányának bizonyos felhatalmazások nem adattak meg. És­pedig a bószedés és a közpénztárakból való utalványozás jogát nem bírja május 1 -étől a kormány. Ha nálunk a közpénztárból való folyósításra nézve a belga alkotmány volna érvény­ben, hogy minden fizetési rendeletet al­kotmányos ellenőrző bírálat után az állami számvevőszék folyósít, akkor a kormány súlyos válságban volna. Miután a már végrehajtott kiutalásokat vizsgálja meg a mi állami számszékünk, a minisz­terek tényleg gátolva nincsenek és tör­vényes felhatalmazás nélkül is utalvá­nyozhatnak, mert gátló ellenőrzésünk nincs. Az utólagos és lelkiismeretbeli, országgyűlési többség szavazatától függő akadályon pedig a szebb jövő és indem­­nitás reményében magukat túlteszik, így használtatik fel alkotmányunk egyik gyönge oldala mindnyájunknak nagy tanulságára. Bakonyi Hamu, országgyűlési képviselő. Magyarországnak holnaptól kezdve nincs alkotmányos minisztériuma. Amiért hon­­védeink vérüket ontották, vértanúink dicső életüket áldozták, amit a magyar­nak és ellenségétől sikerül visszaküz­­deni: feladta a számbeli többségében bátorul elbizakodot magyar kormány maga. Százszor hivalkodott Széll Kálmán azzal, hogy mindaddig helyén marad, míg a nemzet és korona bizalmát el nem veszti. Azt, hogy a nemzet elfor­dult tőle, nem akarja meglátni, a koro­nának pedig nem adott alkalmat, hogy a változott helyzetet megf­s­kelhesse. Széll Kálmán vállalkozott rá, hogy az újoncz­­létszám emelését alkotmányunk rázkó­dása nélkül keresztülviszi. A koronával szemben vállalt kötelezettségéért helyt nem a halott. Legelső alkotmányos köte­le­s­­e lett volna tehát, hogy a királyt a kabine len­omlásának felajánlásával a helyzet válságairól és veszedé­seire meg­győzze. Ezt a kötelességét nem teljesí­tet­t ura, királyával szemben sem. Mi jogon meri hát e legvilágosabb alkotmány­­szegést azzal indokolni, hogy az alkotmá­nyos király bízik benne ? N­apunk mai száma 24 oldal, BUDAPESTI NAPLÓ 1899. Január . Egy daróczruhás aggastyán, (a magyar alkotmány) jelenik meg a miniszterelnöki palotában és a lakmározó nagyurakhoz, a magyar nép honának kormányzóihoz szól. Éjfél. Még ő itt az ur, de már búcsúzik, mert azt végezték, hogy el kell pusztulnia. De megölték őt többször és mindig föltámad. Mert ilyenkor ő betemetkezik az eleven krip­ták millióiba, a meleg emberi szívekbe. És feltámad, mikor felharsan a forradalom szó­zata. Majd a többségről szól. Mi az, mit te legtöbb nagyúr, többség névvel illetsz ? Nos, hány emberből áll várjon ez a többség ? Nemde, harmadfélszázból is alig? Hát 18 milliónak két és félszáz a többsége? Erre feleljetek! Hogy én pusztuljak el, mivel 200 és annyi jobbágy így akarja ? Hát tud­játok-e, ki vagyok én? 18 millió embernek közös lelke, az vagyok. Akik eddig ellene támadtak, legalább ki­rályok voltak, most kufárok hada támad ellene orozva. Eddig ő volt a hid a király és a nemzet közt. És most lebontja a hidat egy uj bitorló: a többség. Azt akarja, hogy a király és nemzet ne értsék meg egymást és igy magához kaparithasson minden hatalmat. Ha volna szivetek, megesne szenvedésemen, de nincs csak gyomrotok s az is telhetetlen. Rátkay László, országgyűlési képviselő: »Leborulok a nemzet nagysága előtt.« Ezt mondotta egykoron Kossuth Lajos, amidőn a magyar országgyűlés megsza­vazta az újonczokat. Ő független felelős magyar miniszter volt. Széll Kálmánnak a magyar parla­ment nem szavazta meg az osztrák had­seregbe szánt újonczokat és ő leborul a törvényen kívüli helyzet előtt és azt mondja, hogy ő is alkotmányos miniszter. Félszázad alatt hova jutottunk! Hol fogunk megállani? Benedek János, országgyűlési képviselő. Az ex-lex állapotért a felelősség teljes súlya a kormányt terheli, s kétszeresen hárul ez Széll Kálmánra, ki a kormány élére annak idején épen azért lépett, hogy az ex-lex alkotmányrontó követke­zéseit a magyar parlamentről s nemze­tünkről elhárítsa. Bánffy is bírta a parlamenti többség és a korona bizalmát s mégis buknia kellett az ex-lex előidézéséért.

Next