Független Magyarország, 1903. július (2. évfolyam, 462-492. szám)

1903-07-01 / 462. szám

­ FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1903 julius 1. Bizony nem könnyű a helyzete és a java még csak következik. A szünet alatt a függetlenségiek nem pihen­tek. Élénken beszéltek a teendőkről, különösen a ma esti pártértekezleten eldöntendő állás­foglalásról. — Folytatni kell az obstrukcziót! Ebben egyezett meg a párttagok túlnyomó része és nem kellett nagy kapac­itálás, hogy ez irány­nak csakhamar biztosították a párt többségét. Szünet után. Az ülés újra megnyílik. A főrendiházi in­­czidens időközben elintéztetek, most Apponyi elnök végleg befejezi azzal, hogy indítványát visszavonja. — Éljen az elnök! — hangzik a baloldalról. Erre Apponyi megjegyzi, hogy amint indítvá­nyával nem akarta a képviselőház tekintélyét sérteni, úgy most annak visszavonása sem tekinthető a főrendiház ellen irányulónak. A pártvezéreknek kell most álláspontjukat preczizírozni az új kormánynyal szemben. Érdekes és jellemző a kormánypárt »egysé­gére«, hogy elsőnek Ivánka Oszkár szólal fel. Hézagokat lát a miniszterelnök programmjában és ezek pótlására szólítja fel. Ezek első­sor­ban a katonai követelmények és a katonai büntető­perrendtartás reformja. Gróf Zichy János adja azután elő a nép­párt álláspontját. Beszél a kormánypárt bom­lásáról, majd hangsúlyozza erősen klerikális álláspontját. Szederkényi Nándor nyílt harczot hirdet a kormány ellen. Beszédét szakadatlan helyes­léssel kisérte az egész ellenzék. Különösen nagy tetszéssel fogadták, mikor Szederkényi a nemzeti követelményeket egyenként sorolta fel, mint pártja programmját. Nagy Ferencz próbálta c­áfolni ezután gróf Zichy János állítását, mintha a kormány­párt nem volna egységes. Senki sem hitte el a tanár úr tudákos czáfolgatásait, még a jobboldalon sem akadt hívője. Barabás Béla állt fel ezután és kijelenti, hogy miután a párt még állást nem foglalt, csak a ma esti konferenczia határozata után beszélhet. Kéri beszéde holnapra halasztását. Kvóta-komédia. Az új honvédelmi miniszter. A miniszterelnök most benyújtja a kvóta­bizottság működéséről szóló javaslatot. Kéri, hogy utasítsák a pénzügyi bizottsághoz. Mikor a miniszterelnök nagy nehezen el­készült néhány szónyi mondókájával, Buzáth Ferencz állott fel, és rámutatott arra, hogy micsoda komédiát űznek ismét a kvóta meg­határozásával. Július elsejéig le kell tárgyalva lenni a javaslatnak, különben ismét törvényen kívül vagyunk. Holnap már a terminusnál vagyunk és ismét királyi döntést kell igénybe venni. Tiltakozik az ilyen komédiázás ellen. Ezután az új honvédelmi miniszter, Koloss­­váry vezérőrnagy is szerepelt. Az egész ülés alatt félálomban, időről-időre ásítozva ült he­lyén. A kényelmetlen czivilben láthatólag kel­lemetlenül érezte magát. Az ülés végén ő is beszédet tartott. Fülsértően rossz magyar kiejtéssel iít szóban elmondta, hogy a rendes létszámról szóló új katonai törvényjavaslatot leteszi a Ház asz­talára. Ezzel az ülésnek vége volt. Az új kormány már ma láthatta, hogy talaja ebben a képvi­selőházban nincsen. Az ellenzék kíméletlenül harczol ellene, a kormánypárt pedig cserben hagyja. Minden úgy történt, ahogy azt tegnap előre bejelentettük. A függetlenségi párt értekezlete. A képviselőház mai ülésén történt események szükségessé tették azt, hogy a függetlenségi párt állást foglaljon az új alakulással szemben. Az ország közhangulatának megnyilatkozása, amelyeket a vidékről visszaérkezett képviselők kerületeikben észlelhettek, már a képviselőház mai ülésén is erősen befolyásolta a hangulatot, amelyet csak fokozott az új miniszterelnök ma bemutatott programmja. Lehet, hogy a bánnak becsületes szándékai voltak az általa kötött egyezség végrehajtására nézve, de az a forma, melylyel elmondta, olyan szerencsétlen volt és a beszéd, amely­­lyel magát kifejezte olyan ügyetlenül volt megszerkesztve, hogy még ártatlan és békés pontjai is kihozták sodrából az ellenzéki tá­bort, amely ma Tomasicsnak belépésére egy­szerre tűzlángba borult. A képviselőház déli szünete alatt már be­szélték a folyosókon, hogy a függetlenségi párt felmondja a fegyverszünetet és harczol tovább. Nemzeti engedmények nélkül nem engedi lé­­lekzethez ezt a kormányt. Ilyen hangulatban oszlott szét a Ház. A pártkörben este gyűltek össze és tárgyal­tak 6 órától 11 óráig, öt órán keresztül. Fel­szólalt mindenki. Legnagyobb részben a to­vábbi harcz mellett érvelve. Kossuth Ferencz bevárta mig mindenki elmondta mondanivaló­ját s azután hosszabb beszédben kifejtvén álláspontját — lemondott a pártelnökségről. Súlyos igazságok voltak Kossuth szavaiban és és mély bölcseség, igaz hazaszeretet sugárzik ki azokból. A függetlenségi párt Kossuth nél­kül lehetetlen, épen úgy mint Kossuth Ferencz egész lénye, munkássága, neve és tradic­iói nem engedik meg, hogy Kossuth Ferencz más legyen mint elnöke és vezére a függetlenségi tábornak. Khuen-Héderváry Károlyt és kabinetjét el­söpri az ellenzék felháborodása és Kossuth Ferencz előtt az egész ország tisztelettel hajtja meg az elismerés lobogóját. A pártértekezletről részletes tudósításunk a következő: Elnök: Kossuth Ferencz megnyitja az ülést és átadja a szót Barabás Bélának. Barabás Béla: Beszédében foglalkozik a miniszterelnök mai programmbeszédével. Szavai során reflektál a miniszterelnök mai beszédjére és kijelenti, hogy a miniszterelnök nem tartotta meg azon ígéretét, melyet a kabinetalakítás előtt mint dezignált minisz­terelnök a párt vezető férfiai előtt tett. Kéri a pártot, határozzon a jövőben való maga­tartásra nézve. Justh Gyula, aki az országra való tekin­tettel, a béke fenntartására, a béke érdeké­ben határozati javaslatot nyújtott be. Krasznay Ferencz a miniszterelnök program­járól szólva kijelenti, hogy első­sorban szükségesnek tartja, hogy a minisz­terelnököt nyilatkozattételre szólítsák fel arra nézve, hogy milyen garanc­iákat nyújt a párt által követelt nemzeti vívmányokra nézve és kötelező ígéretet kell tőle venni, hogy az 1867. XII. tczikkben garantált nemzeti követeléseknek mikor fog érvényt szerezni. Ha erre a miniszterelnök nem hajlandó, úgy szükségesnek tartja ellene a harczot minden erővel felvenni, úgy szinte a kiegyezés kérdésében is garanc­iákat kell követelni. Benyújtja a következő határozati javaslatot: A függetlenségi és 48-as párt az önálló magyar hadsereg felállítására vonatkozó végtörekvéseinek fentartásával kimondja, hogy a katonai kérdésekben most meg­indult alkotmányos küzdelmet csak ak­kor tartja befejezettnek, ha az 1867. XII. t.-cz.-ben szabályozott magyar had­­gyár hadseregre vonatkozó követelmé­nyek törvényeinkkel egybehangzóan végre­hajtatnak, vagyis ha az idézett t.-cz. 61. §-ában megszabott felségjogok al­kotmányos érvényesítéseként a magyar ezredeknek kizárólag magyar tisztek alá helyezése, magyar nyelven való vezény­lete és Magyarország történeti múltjára emlékeztető jelvényekkel való ellátása elrendeltetik. Minthogy pedig az új kormányelnök, gróf Khuen-Héderváry bemutatóbeszédé­ben az idézett törvénynek a fent körülírt egyedül alkotmányos értelemben való végrehajtására határozott nyilatkozatot mindeddig nem tett, annálfogva a függet­lenségi és 48-as párt további magatar­tását attól teszi függővé, hogy a minisz­terelnök a fentiekre nézve magában a képviselőházban úgy a törvény végre­hajtásának idejére, mint módozataira nézve határozott kötelező nyilatkozatot tesz-e. A párt a miniszterelnöknek az Ausz­triával való kiegyezés kérdésében tett nyilatkozataival szemben kijelenti, hogy az 1899 : XXX. törvényczikkben biztosí­tott bármely garancziának feladására vo­natkozó kísérletet minden erejével meg­akadályozni fog. Ezután hosszas vita indult meg, amelynek folyamán a pártnak csaknem minden tagja felszólalt, és Molnár Ákos, Endrey Gyula, Justh Gyula, Komjáthy Béla kivételével a leghevesebb harczot proponálták a minisz­terelnök ellen. Utolsónak szólalt fel Kossuth Ferencz. Azzal kezdte, hogy szándékosan várta be, míg mindenki elmondotta a maga vélemé­nyét, nehogy úgy lássék, mintha befolyásolni akarná a párt tagjait. Sajnálattal látja, hogy az egyezmény, amelyet a párt intéző­bizottságával együttesen, a parlamenti béke helyreállítása érdekében a bán­nal létrehozott, bomlófélben van. Látja azt is, hogy az ország közhangulata sem hajlik a békére, és bár mindazon helyekről, ahonnan kérvények és feliratok érkeztek a képviselőházhoz, a katonai javaslatok levé­telét sürgették, most, hogy ez a kívánság teljesítve lett, nincsenek kielégítve. De nem látja a pártban sem azt a garan­­c­iát arra nézve, hogy a párthatározatot végre fogják hajtani. A párt, amikor két tag kivételével elfogadta a határo­zati javaslatot, melyet április végén benyúj­tott és melyet most a bán is elfogadott, nem járt el őszintén, mert akkor elfogadták és most ellene vannak. Úgy­szintén a néhány nap előtt hozott határozat is egyhangú határo­zat volt és most mégis annak ellenkezőjét akarják cselekedni. Ő ígéretet tett a bánnak, hogy a katonai javaslatok ellenében az in­demnity és a normális újonczjutalék, akadály nélkül fognak keresztül menni a képviselő­házon. Ez az ígéret köti őt, és mert látja, hogy beváltani nem tudja, levonja a kon­­zekvencziákat. Sohasem hittem volna, úgy­mond, hogy báró Fejérváry szavait kell majd idéznem és mondanom kell nekem is: «elvesz­tettem a csatát.» Sokkal jobban szereti nemzetét és hazáját, semhogy kitenné egy erőszakos hely­zet veszedelmének és mindig emlékezetében van atyja, aki koronás főknek ajánlatát utasította vissza, mert nem látta hazáját elég erősnek az ellent­állásra. Ő is úgy látja ezt és mert nem akar útjában állani az ellenkező véle­ménynek, pártelnöki állásáról lemond. Az elnök szavai nagy megdöbbenést kel­tettek és mély hatást tettek a párt tagjaira. Kossuth Ferencz azután eltávozott az ülésről és vele eltávozott Komjáthy Béla is, aki szintén lemondott az alelnökség­­ről. A párt ezután Barabás Béla elnöklete alatt folytatta az ülést és elhatározták, hogy az elnök lemondását tudomásul nem veszik és Papp Elek Rátkay László, Krasznay Ferenczből álló, háromtagú bizottságot küldtek az elnökhöz, hogy neki megmagyarázzák, hogy lemon­dása félreértésen alapul s így semmi oka nem volt a lemondásra. A holnapi ülés­ napirendje alatt Nessi Pál kérdést fog intézni a honvédelmi mi­niszterhez a póttartalékosoknak az aratási időre való behívása dolgában. * Olay Lajos kilépése a függetlenségi pártból. Olay Lajos orsz. képviselő részéről felkérettünk a következő nyilatkozat közlésére.

Next