Független Magyarország, 1903. szeptember (2. évfolyam, 523-552. szám)
1903-09-01 / 523. szám
2 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1903. szeptember 1. ügyekben intézkedhetik a király, mely ügyekben való intézkedési jog a felségjogok által reáruháztatott. Mivel iffliig-fia. Átruházás...m-történt meg, nem tekinthető egyébnek a királyi intézkedés, mint a királyi önkénykedés eklatáns bizonyítékának s nem egyéb az, mint rendeletekkel és pátensekkel való kormányzás. Királyunk pedig az alkotmányra esküt tévén, arra is megesküdött, hogy ily rendeletekkel és pátensekkel kormányozni nem fog. Ezt mondják meg jó öreg királyunknak nyíltan "és "Tatsan tanácsadói s akkor a király nem fog haragudni hűséges nemzetére, mert tudni fogja, hogy a nemzet nem a királyi jogkört akarja megcsonkítani, hanem csak alkotmánya által biztosított saját jogait védi. Budapest, augusztus 31. A temesvári rossz szellem. A hazafias szellem, amely a debreczeni határozattal immár a szabadelvű párt összekötő vezetékein is egyre terjed az országban, Temesvárra is eljutott. És Temesvárott is van humusza a hazafiságnak, amelyben a szerte hordott mag megnő. De van rossz szelleme is, amely még eddig mindig erőszakosan tépte szét a hazafias akarat kicsiázását. Mikor Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter csúfos kudarczczal vonult vissza a közpályáról s igy a képviselőségről is lemondott, Temesvár, helyi politikájához híven, ismét minisztert óhajtott képviselőjéül. Khuen Héderváry gróf miniszterelnököt jelölte hát, de a szabadelvű párt függetlenebb elemei közt már akkor felmerült az eszme, hogy a párt a nemzeti szempontok érvényesítésének óhaját közölje jelöltjével. Eziránt dr. Máth Gáspár indítványt is tett, de Plausits Mátyás kir. közjegyző, a párt elnöke már ekkor szóhoz sem akarta engedni a Muth Gáspár ajkán megnyilvánuló óhajt. Azóta fordult egyet a világ. A miniszterelnök megbukott, a temesváriak látták, hogy még Gróf Khuen Héderváry Károly miniszterelnök a mai napot Bécsben töltötte, ahol részt vett VII. Edward angol király fogadtatásán és azután a király tiszteletére adott díszebéden. A miniszterelnök ma este Bécsből Hédervárra, birtokára utazott, ahonnan szeptember 2-án, szerdán érkezik vissza Budapestre. Kérvények a képviselőházhoz. A képviselőháznak augusztus tizedikén beállott szünete óta több, mint ötven kérvény érkezett a képviselőház elnökségéhez. E kérvények közül érdesebbek és részben aktuálisak a következők: A Rákóczi-ereklyék kiállítása alkalmából II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítását sürgetik Hódmezővásárhely, Kecskemét sz. kir. városok, Pozsony és Somogy vármegyék. A külföldön lakó magyarországi földbirtokosok megadóztatását kérik Győr és Kecskemét városok. A szocziális bajok orvoslása czéljából közgazdasági javaslatokat sürget Trencsén vármegye. Érdekes Tolna és Bács-Bodrog vármegyék kérvénye. Közegészségügyi érdekből a vidéki városoknak vízvezetékkel való ellátását kérvényezik a képviselőháztól; természetesen az állam támogatását óhajtják, mert az ezzel járó tetemes költséget a vidéki városok nem fedezhetik. A tüdővész terjedésének meggátlását sürgetik Nyitra és Hódmezővásárhely sz. kir. városok, amely városok közönsége sürgős és hathatós egészséügyi intézkedéseket kér az építkezés és óvóintézkedés tekintetében. Mmnele kérvényeket Apponyi Albert képviselőházi elnök a képviselőház legközelebbi ülésén terjeszti a képviselőház elé. A torontáliak. A madarat tolláról, embert barátjáról, a szóló szálló ige révén azt is lehet mondani : javaslatot ellenségeiről lehet megismerni. Torontál vármegye közgyűlése ma tárgyalta a debreczeni átiratot, s mi természetesebb, mint hogy a panama-megye napirendre tért az átirat fölött. A mosakodásnak azonban még Dellimanks főispán ur és hívei is szükségét éreztek s azzal okolták meg agitácziójukat, hogy a májusi közgyűlésen, mikor Széll Kálmánnak bizalmat szavaztak (logikus), kívánságukat a nemzeti követelmények mellett már amúgy is hangoztatták... Hogy ez a kívánságuk nem teljesült, azt a derék torontáliak számba sem veszik. Vannak kivánságok, amelyek nem azért hangoztatódnak, hogy teljesüljenek, ugye bár ? Ilyen volt a «szigorú vizsgálat» is a torontáli panamákban ... A tisztviselők fizetésrendezése. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének választmánya , ma igen látogatott ülést tartott Vörös László nyug.államtitkár elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek: Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság ítélőbirája, Seyffried József törvényszéki elnök, László Pál kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Mocsáry Béla miniszteri osztálytanácsos, Kerékgyártó István kir. tanácsos, számv. igazgató s még többen a magasabb rangú tisztviselők közül. Az ülés legfontosabb tárgya a fizetésjavítási törvényjavaslat volt, melyet a választmány hevesen tárgyalt; immár két éve, hogy az állami tisztviselők országos kongresszusa részéről kiküldött deputációnak Széll Kálmán, akkori miniszterelnök a fizetésjavítás keresztülvitelét megígérte ; benne foglaltatott ez határozottan a két év előtti trónbeszédben és ennek daczára az állami tisztviselőknek a beállott parlamenti bonyodalmak miatt még mindig várniok kell. A választmány végül elhatározta, hogy a kinevezendő kormányelnököt küldöttségileg fogja arra Árpád szelleme. Irta és a pusztaszeri Árpád-ünnepélyen szavalta: Szécskay György : Nemzetem : Árpádnak daliás nemzete ! Homlokod egykor csak dicsőség övezte . „ . Hired hajdan elszállt keletre, nyugatra S tisztelettel néztek a vitéz magyarra . . . Békében s a harczban mindig nagyok voltunk S jaj volt, ha megvillant hadrontó, hős kardunk ! Nemzetem ! Párodat sehol se találom . . . A múltad olyan, mint daliás, szép álom S ha a fényes múltról mélázva regélek: Zengővé, himnuszszá válik rege, ének . . . S látom hőseinknek ragyogó alakját, Hallom a kürtöknek riadó, nagy hangját . . . Amikor Árpádnak serge jött Hazánkba, Győzelem járt mindig a magyar nyomába! Árpád volt a vezér s a déli leventék ! Az ellen sorait leverték, szétverték. Lengett a lobogó, riadott a kürtszó! Száguldó paripák rengették a földet S dicsőségünk bejárt rónát, hegyet, völgyet. Minthogyha vihar tört volna Európára! Villogott, csattogott a magyar szablyája ! A Hadúr a népét gyönyörködve nézte . . . Nemzetem ! Magyarok ! Ha ma körülnézek : A dalom haragos s fáj, hogy mostan élek! Hol van a nép, melyet a túlvilág bámult ?! A magyar dicsőség hej,i , hogy elszállt, elmúlt... Eltűnt, mint az illat, elszállt, mint a szellő. Szinte bizonytalan, sötét — a jövendő Nyakunkon — zsarnok ül s szívja drága vérünk ! Kétfejű sas diktál magyarok még nékünk ! Idegeneké lesz a Haza szent földje ! Másoknak szolgálunk, dolgozunk s izzadunk ! A hazánkban rabok, üldözöttek vagyunk! Gyávák, kislelküek vezetnek bennünket S megrontják, magyarok ! hitünket, nevünket! A magyar hazában a rut alku járja ! Szégyent hoz a magyar — Árpádra , apánkra! ... Véreim ! Nemzetem ! Harsog a beszédem S mint a vihar zugom: Tárogatót nékem ! Tárogatót! . . . melylyel fölriasztom népem. . . Tárogatót, melynek riadó hangjára Fölpattan a sírok titokzatos zára. ..... ifj .TljHjmnjr— S a holtak is mind, mind — küzdelemre kelnek: Gyönyörűségére a Magyar Istennek ! És a nagy szellemek között megjelenne: Hadrontó Árpádnak ragyogó szelleme . . . Árpádnak szelleme ! Jöjj újra a földre S járj be hegyet-siket, sziveket betöltve ! Zengjen a riadó, dördüljön meg az Ég! Recsegjen, ropogjon az egész mindenség ! Hírünk-nevünk szálljon szét a nagy világba S a magyar nagyságát a világ csodálja ! . . . Oh a magyar nagy nép ! Gyáván el nem veszhet Alkotni képes még nagyokat, szépeket, idegen szellemet le tudna még verni... Egy kellene csupán : vezetni... vezetni... Árpád szent szelleme! Vár a magyar nemzet imájába foglal, mint valami szentet... Jöjj hát el és vezesd újra küzdelembe! Hadd legyen vitézi s merész röptű lelke S a turul hadd szálljon újra ide, közénk, Terjessze szárnyait bátorítva fölénk ! Hadd legyen a magyar méltó a múltjára, Ragyogjon reá dicsőség sugára !... a helyi politika szempontjából is elhamarkodva cselekedtek... Most tehát, amikor a debreczeni határozati javaslat Temesvárra is elkerült, mind többen foglaltak állást a nemzeti követelmények érvényesülése mellett s várták a debreczeni átirat tárgyalását. Ámde épen e közhangulat ismeretében Plausits Mátyás nem akarja az átiratot a párt határozata elé terjeszteni, holott erre alapszabályszerüleg is bötes lenne. A temesvári függetlenül gondolkodó szabadelvű pártiak ezért most ivet köröznek — s ez ivet már eddig is számosan írták alá, — amelyben a debreczeni átirat tárgyalása czéljából pártgyülést kérnek. Meglátjuk most, vájjon Plausits úrnak lesz-e elég ereje a saját pártjának közhangulatával szembeszállani. Az idők jele mindenünnen azt mondja : a rossz szellemet el fogja fátni az ébredő nemzeti öntudat vihara. Lovas Izsó, tanár Zene-Conservatoriuma. Gyár utcza 5., I. em. Andrássy-út mellett Tanárok: Zongora ; Lovas, igazgató; Ladányi Adél, zongoraművésznő. Hegedű: Valient Mátyás, a m. kir. op. tagja. Celló : Popper Felix, a m. kir. op. tagja. Cimbalom : Kiss Soma, cimbalom-művész. Ének: Neményi Ilona a solymosi szinészeti iskola ének-tanárnője. — Tanszakok az összes fúvó- és vonóshangszerekre. — Beiratás kezdődik aug. 24-én d. e. 9-től este 8-ig az intézet helyiségében. Nőt felügyelet. Külön órák. Benlakók felvétetnek. Prospektust kívánatra ingyen és bérmentve küld az igazgatóság-