Független Magyarország, 1903. november (2. évfolyam, 584-613. szám)
1903-11-01 / 584. szám
1903 november 31. - a FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG a temesvári szerb püspökség betöltésére vonatkozólag a következő értesítést közli: «Mint illetékes oldalról értesülünk, Brankovics György szerb patriarcha legközelebb előterjesztést tesz ő felségének a szerb püspöki zsinat összehívása tárgyában, melynek az lesz a feladata, hogy az üresedésben levő temesvári püspöki széket választás útján betöltse. Ezen előterjesztés folytán ő felsége valószínüleg deczember hóban hivja össze a püspöki zsinatot. Némely lap már ma püspökjelöltek nevét hozza forgalomba. A jelölés kizárólag a patriarcha joga, ki annyi jelöltet ajánlhat, amennyit akar. Ennélfogva a püspöki jelölések legalább is koraiak, mert a patriarcha jelöltjeit majd csak a püspöki zsinat első napján fogja előterjeszteni. Különben illetékes helyen azt hiszik, hogy az új püspök a szerzetesek közül lesz kiszemelve. A püspök megválasztásáig a temesvári püspökséget Bogdanovics Luczián budai püspök adminisztrálja.» Máramarossziget és a nemzeti követelések. Máramarossziget városának a képviselő-testülete közgyűlést tartott. És határozott. A határozata pedig hű képe annak, hogy kiknek a kezébe van letéve Mármarossziget kormányzása. A hatalom, a kormány szolgái, Ausztria talpnyaló hívei, alkotják Máramarossziget képviselő-testületét. Olyan emberek, akikkel rokonság, protekció, megtagadtatja a hazájuk érdekeit. Máramarossziget képviselő-testületében akadt nyolcz igaz magyar ember, aki beterjesztette a nemzeti jogok erélyes követeléséről és a granicsár törvénytelen rendeletének visszautasításáról szóló javaslatot, amelyet azután dr. Junger Lázár ügyvéd, lendületes beszédben okolt meg. A hazafias indítványt azonban leszavazták. Leszavazták azok, akik nem tartják szükségesnek azt, hogy Magyarország megkapja a jogait, a nyelvét. 1g . -------Beszámoló: Benedekk János, a hajdúböszörményi kerület képviselője november 1-én, vasárnap mondja el beszámoló beszédét a választókerület központján, Hajdú-Böszörményben — Nessi Pál országgyűlési képviselő vasárnap folytatja beszámoló körútját a tabi választókerületben. Az ,,erös kéz"és a vasutasok. Budapest, október 31. Az ex-lexes kormányok kortesfogásaiknak kísérleti házinyulaként, úgy látszik, a m. kir. államvasutak tisztviselőkarát szemelték ki s akarják állandóan is felhasználni. Ezt a nagy, munka alatt roskadozó és hivatali szolgaságban meggörnyedt testületet szeretnék minden, áron nekiuszítani az obstruáló ellenzéknek nyilvános feljajdulásra ugratni, tüntető mozgalomba belelázítani a nemzeti jogokért küzdő obstrukczió ellen. A zsebük ellen támadnak, hogy a legelevenebb vágással lázítsák föl a küzdő ellenzékiek ellen. Széll Kálmán kezdette meg a vasutasok víviszekcióját ebből a czélból. Ő nem engedte, hogy a vasúti tisztikar fizetésének rendezésére már a budgetben számszerűleg is fölvett egy millió nyolczszázezer koronát folyósítsák ennek a nyomorgó tízezreknek helyzetjavítására. A folyósítás akadálya gyanánt a kormány ügynökei szóban és sajtóban az ex lexes állapotot, tehát az ezt okozó ellenzéki obstrukciót kürtölték a vasutas fülekbe. Remélte a nagy formulagyártó, hogy no, erre már csak nekiugrik a küzdő ellenzéknek az a hétezer egynehányszáz vasúti hivatalnok és harminchárora ezer altiszt s szolga, akiknek rég kinyújtott markát az ellenzék »fenekedése« miatt nem ütheti az a tizennyolczszor százezer korona. A remény nem teljesült, a kortesfogás nem ütött be. A vasutasok nem ültek föl a kormánypárti lázításnak. Jó hazafiaknak bizonyosodtak most is, mint mindig. Inkább vártak tovább az égetően szükséges koronákra, de iég sem zúdultak föl az ellenzék ellen. Mert tudták, hogy az ellenzék nem az ő sorsuknak jobbra válása ellen folytatja az obstrukciót, hanem a haza legfőbb jogainak megvédésére. Tudták továbbá, hisz intelligens emberek, hogy ex-lexnek, obstrukciónak semmi köze sem lenne budgetjogilag az ő pénzük kifizetéséhez ; ők nem államhivatalnokok, ilyeneknek eddig is csak akkor vette őket a magas kormány, ha szavazni hajtotta jelöltjeire, ők csak privát alkalmazottai az állam privát vállalatának, tehát az államköltségvetés reguláinak az ő fizetésemelésükhez semmi köze, azt nekik rég meg kellett volna már csengő koronákban is kapniok, nem csak papiroson. Ha meg sem kapták, ha a kormány az ex-lex kifogásába bújt követelésük elől, azt csak lelketlen politikai fogásból tette, az ellenzéki küzdelem hevének csappantása végett. , A viviszekeziót, az elevenbe, mert zsebbe vágott, folytatta a vasutasokon a granicsár. Rövid, de dicstelen uralkodása alatt ennek is zokon esett, hogy az a vasutas tömeg még mindig nem lamentál, nem mozog, nem siet a kegyelmes úr segítségére az ellenzék letiprására. Vágjunk hát még mélyebbet az elevenébe. És megjelent a haragos leányháza is : jövőre nem lesz szabad mellékfoglalkozást űzni a vasutasoknak. Mit jelentene ez a könyörtelen tilalom a MÁV-nál, ha tényleg megvalósulna ? nemrég kijelentettük. Jelentené az eladósodott, fizetéslevonásokkal nyomorba döntött vasutasoknak, kivált a budapestieknek, teljes tönkretételét, sok száz úri család igazi kenyerének elrablását. Akik csak abból élnek, amit a családfentartó vasutas hivatalon kívül, mellékfoglalkozásából keres. De a vasutasok erre a második «zsebmetszés»-re sem zúdultak fel. Ellenben nevettek a granicsár hiú erőlködésén, gyatra ijesztgetésén, mert jól tudták, hogy a MÁV-nál a a mellékfoglalkozások fölött nem a rövidéletű kormányfők disponálnak, hanem disponál a hál’ Istennek hosszúéletű Ludwigh Gyula elnökigazgató, akit e fajta boszuszomjas megtorlásokra semmiféle granicsárkodó miniszterelnök segédül meg nem kaphat. Ám, megszületett a harmadik ex lexes Imperium is, a Tisza-kormány. Szomorúan esik állott elő, miközben a megyeház folyosóján a katonaságnak töltést vezényeltek. A beszorultak közül sokan szenvedtek súlyos sebesülést, így választották meg Pappszász Lajost első alispánnak, Sántha Györgyöt pedig második alispánnak, egyszerű felkiáltással, szavazás mellőzésével. f r i * i# ■>. ) * De ez még csak a kezdet kezdete volt. Jöttek még vakmerőbb túlkapások is, melyekhez foghatót nem sokat mutat a választások krónikája. Másnap ugyanis Bernáth József táblabíró kifejezést akart adni a történtek feletti megbotránkozásának. De Tisza Lajos azzal torkolta le, hogy : »Táblabiró ur előadása elkeseredett szivének és sértett önérzetének szüleménye.« Azzal be sem várva a beszédet, kiment a teremből. Előbb azonban azon módon, mint előtte való nap, kikiáltotta a főjegyzői tisztre jelöltjét, azután az érmelléki járás főszolgabírájául Okolicsányi Károlyt, mindezt a fehértollasok egetverő ordításai közt, akik szóhoz se engedtek jutni senkit az ellenpártból. Azt persze tudták, hogy hátra van még a jegyzőkönyv hitelesítése, és sejtették, hogy ehhez többeknek lesz majd észrevétele. Azért Tisza a hitelesítést be sem várva, a gyűlést hirtelen berekesztette, s hogy a jegyzőkönyvet suttyomban hitelesíthesse, csupán párthívei tudtával egy órával később új közgyűlést hívott össze, amelyen természetesen a nemesség túlnyomó része — nem lévén értesítve — meg sem jelenhetett. ilyen hallatlan önkénykedések végre odáig juttatták a dolgokat, hogy Biharmegye közönsége kényszerítve látta magát a tisztujitás megsemmisítéséért esedezni alkotmányos fejedelméhez s egyszersmind újólag Tisza eltávolítását kérni. Súlyos vádak egész halmazát tárta fel ez a följelentés Tisza Lajos ellen. Hogy mennyire terjedt ez embernek vak boszúvágya, mutatja az, hogy Toperczer főjegyző ellen bizonyos csődügyben a vagyonbukott részére kiadott hivatalos másolatok miatt, ennek írnokát meg akarta vesztegetni, hogy ellene tanúskodjék. Toperczert később teljesen rehabilitálta a vármegye. Ellenben maga Tiszán gyűlések jegyzőkönyveit magához Gesztre kivitetve, azokat hitelesítés után kedve és érdeke szerint korrigálta. A neki nem tetsző Dobozy főügyészt saját hatalmából elcsapta, s mikor a közgyűlés őt ünnepélyesen visszahelyezte, fizetését önhatalmúlag visszatartotta. Ellenben ő nemcsak hogy fizetésére szabálytalan előlegeket vett föl, azon a czimen, hogy geszti birtoka elég fedezetet nyújt s ily módon a megyei pénztárt 325 forinttal megkárosította, hanem Zsugovics rtevfi orvosának is megyei utalványozás nélkül fizetést szolgáltattatott ki, geszti jobbágyait pedig elvonta a közmunkáktól. S bár a rendek megtiltották, hogy a követi jelentéseket az ő czimére küldjék, ő azokat mégis a megyeházától négy mérföldre fekvő geszti lakására vitette s két-három napig is ott tartotta. Leghívebb embereit legelkeseredettebb ellenségei közül választotta, akiket lekenyerezéssel, érdemetlen előnyök osztogatásával nyert meg, így Draveczkyt és Okolicsányit, akik kezdetben az ellenzékkel tartottak s Tisza legdühösebb ellenségei voltak. Draveczkyt 1842-ben még maga nevezte Tisza egy ülésen pörsikkasztónak, arany karperecz-tólvajnak, templomrablónak, aminthogy akkor bünfenyitő feljelentés alatt is állott, melyben többek közt igy jellemezték: «Ludovicus Draveczky omnium fragitiorum fore ae scelerum genere insignis» (Draveczky Lajos minden nedjű bűnben és vétekben elöljár.) És ez az ember később legbuzgóbb eszköze lett Tisza önkényekedéseinek; igaz, hogy cserében a bünttetés alól felmentetett. A följelentő Viszták Jánost pedig Tisza elmozdította sófelügyelői állásából s csak akkor helyezte vissza, mikor melléje állott. Hasonló erkölcsű kaliberű emberek voltak Tisza egyéb hivei is: Olasz Menyhért, aki orgazdaság s rablókkal való czimboráskodás miatt volt vád alatt; Derzsi Antal, aki verekedés és hamis vád miatt, Govrik Tivadar, aki szintén verekedés és jobbágy sanyargatás miatt állott törvényt. Mindennek daczára Bécsnek esze ágában sem volt elejteni ezt a férfiút, akit a szabadelvű ellenzék megtörésére alkalmasnak hitt, így aztán Tisza és emberei még nagyobb vérszemre kaptak s valódi terrorizmust fejtettek ki, hogy uralmukat biztosíthassák. A szó- FOGAK VII., Erzsébet-körut 50. ^3jTJ3tSs?rBvökSéitávOHtá^TélItü^ncoronatorTA^ártalan^^síítén^rTapísDan arany éstmnel Kitüntetett fogsorok nagyon könnyen megszokhatók és rágásra kitünően használhatók. Régi fogsorok átalakíttatnak Vidékiek 12 óra alatt kielégittenek Fogorvosi rendelő-intézet, Budapest, m.^sebet-karnt 50,t. em.. fa Rxnt ^»lval szemben. Fogorvosi rendelés d. e. 9—12 és d. u. S-7-ig. Fogtechnikai munkák: reggel 8-tól este 8-ig. Vasár-és Ünnepnapon is. Áj&jhisz, v .. ^ "'I—