Független Magyarország, 1904. szeptember (3. évfolyam, 883-911. szám)

1904-09-01 / 883. szám

2 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904. Szeptember 1. Budapest, augusztus 31. «A mérges illúziók részegei.» Gróf Tisza István fikáról hangzott el ez a nehány szó jó nehány héttel ezelőtt. Egy-két polgár­­mester összeállótt és felruccant a miniszter­­elnökhöz, hogy bemutassák neki hódolatukat és bizalmukat nyilvánítsák munkássága iránt. A miniszterelnöki palotában előlépett a polgár­mesterek vezérszónoka, a hosszúszakállú Brolly Tivadar és néhány cikornyás frázist vágott ki, melyekkel, úgy látszik, nagyon meghatotta a kormányelnököt. Tisza István ugyanis a szép­­szakállú pozsonyi podeszta beszédjére hosszabb dikcióval válaszolt s mérges illúziók részegeinek deklarálta mindazokat, akik nemzeti politikáért lelkesednek, akik nemzeti reformokat követelnek, akik népük elrabolt jogait vissza akarják állítani teljes érvényességükbe. Szóval, részeg, aki a magyar szolgálati és vezényleti nyelvet kívánja, aki magyar nemzeti szellemet óhajt a hadseregbe oltani. A mérges illúziók részege Beöthy Ákos, gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Dezső, Ugrón Gábor, Olay Lajos, Kubik Béla, Lengyel Zoltán, Debrecen városa, Szeged vá­rosa, az ország legtöbb törvényhatósága, vagyis minden tényező, ha egyszer nemzeti szellem­ben megnyilatkozott, így okoskodott gróf Tisza István. A polgármester urak pedig szépen meg­hajoltak előtte és elköszöntek a nagy űrtől. Éles kommentárokkal kisérték azonban a mi­niszterelnök szónoklatát a sajtóban is, a parla­mentben is. Csak azok a törvényhatóságok hallgattak, melyeknek fejei politikai bizalmi nyilatkozatot tettek a kormányelnök előtt. Most azonban mozognak a törvényhatóságok is és számon kérik egy-két polgármester be­mutatott hódolatát. Legutóbb egy győri város­atya interpellációt jelentett be Győr közgyűlé­sére s azt fogja megkérdezni Zechmeister Károly polgármestertől, mint a küldöttség tagjától, hogy a miniszterelnök iránt való bi­zalom kifejezésére Győr város közönségét illetőleg kitől kapott felhatalmazást akár ő, akár pedig a pozsonyi polgármester ? Sok érdeklődéssel várunk, hogy milyen választ kap az interpelláló városatya. Vagy jobban mondva, milyen ravasz praktikával búvik ki a polgár­­mester úr ? Mert az bizonyos, hogy a győriek közül egy lélek se hatalmazta fel ilyenféle bizalmi megnyilatkozásra. Egry Béla beszámolója. Dr. Egry Béla országgyűlési képviselő az utóbbi napokban bejárta választókerületét s minden községben szeretettel fogadták. Szombaton Hidasdon, Ná­­dasdon, vasárnap Himesházán és Püspöklakon jelent meg s beszámolt a választóknak politikai munkálkodásáról. Mindenfelé nagy lelkesedéssel fogadták és sok ezer ember verődött össze be­szédjének meghallgatására. Himesházán a vá­lasztások alatt még programmbeszédjét se akarták meghallgatni, most pedig bandérium­­mal, lobogódiszben fogadták s a képviselőtes­tület élén a biró üdvözölte. A pécsváradi kerület lelkesen kitart Egry Béla mellett, aki­nek a jövő választáson előreláthatólag ellen­jelöltje se lesz. Cl—. _. __________—- --------- -mert hang fülét érinté. Kiszaladt az utcára s szeme fölé ernyőként emelve kezét, nézett szerte a szürkületbe, nem látja-e a kis alakot batyujával? S íme a kerítéshez támaszkodva állt Náci, de uram isten! mintha csak ár­nyéka lett volna önmagának. Hozzá ment s részvét­el kérdé: — Hát igazán te vagy ? Oly rég láttunk! Mi bajod van? A keskeny, sápadt arcon az öröm egy hal­vány sugára vonult végig, amint kinyögő: — Igen én, ide jöttem meghalni. Még egy­szer akartalak látni! — A fuldokló köhögés fojta el hangját. Lidi most már megérte mivel okozott Náci­nak legutóbb bánatot; megérte, hogy ez a kis zsidó fiú szereti, mélyen, igazán s ez kénye­kig inditá. — Gyere be, mert megfagysz, Náci! Főzök neked jó meleg teát! — monda, szelíden meg­fogva karját. De egyszerre csak rémülten en­gedte el, mert látta, mint kékül a köhögés rohama alatt a szenvedésteli arc s mint rogy össze a gyenge alak s valami vörös folt mu­tatkozik a szájon, mindig nagyobb és nagyobb mennyiségben s megfesti a fehér havat. — Vér, Úristen, vér! — kiáltá Lidi. Leguggol, ölébe veszi a szenvedő fejét s egy kimagyarázhatatlan érzéstől megkapatva meg­csókolja a hidegülő homlokot. A mélységes mély tekintetű szemek még egyszer felnyílnak s ott rezgett bennök a földöntúli boldogság egy sugára s a kékülő ajkak lassan susogtak: — így az élet mégis szép! Az égről, fényes sávot hagyva maga után, hullott le egy meteor. Miniszterek és államtitkárok. Pless Sándor igazságügyminiszter Somlyóvásárhely­­ről, hol üdülés céljából három hetet töltött, holnap Budapestre érkezik s Bernáth igazság­ügyi államtitkár holnap kezdi meg nyári sza­badságát. — Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter Marienbádból ma családjával együtt Tátra-Lomnicra érkezett, ahol a jövő hétig marad. A jövő héten Budapestre érkezik és Serényi Béla gróf kereskedelmi államtitkár kezdi meg nyári szabadságát.­­ Burián István báró közös pénzügyminiszter többheti távollét után ismét Bécsbe érkezett s a mai napon át­vette minisztériuma vezetését. Burián báró hír szerint a közel­jövőben újra leutazik az okkupárt területekre. Szentesített törvények. A hivatalos lap mai száma közli a Sándor község közigazgatási és or­szággyűlési képviselőválasztó kerületi átkebelezésé­­ről szóló 1904: XIX., a közös hadsereg nevelőinté­zeteiben magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló XX., az 1904. évi állami költségvetésről szóló XXI., a szab. osztrák­magyar államvasut-társaságtól felvett 10 millió korona előleg törlesztetlen részének visszafizetéséről szóló XXII., a mérsékelt áru marhasóról szóló 1897. évi I. törvénycikk módosításáról szóló XXIII. és a szegénysorsu tüdőbeteg szanatórium-egyesület által felveendő nyereménykölcsön engedélyezéséről szóló XXIV. törvénycikkeket a szentesitési záradékkal ellátva. A pécskei pótválasztás. Aradról táviratozzák, hogy Arad megye központi választmánya a pécskai pótválasztást szeptember 13-ára tűzte ki. A bányatörvény. Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület igazgatótanácsa 1903. november 9-én tartott ülésén elhatározta, hogy a pénzügyminisztérium bányatörvény javaslatának legújabb előadói tervezetét közölni fogja az egye­sület vidéki osztályaival s felhívja azokat, hogy arra vonatkozó véleményeiket terjesszék elő. Végül elhatározta, hogy a tervezetet ez osztályok véle­ményének beérkezése után előbb teljesen letár­gyalja s csak azután felel meg a Magyar Bánya és Kohóvállalatok Egyesülete részéről hozzá intézett felszólításnak, hogy a tervezet az erre szintén felkért pénzügyminisztérium és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöttjeivel közösen tárgyal­­tassék. Elhatározta továbbá, hogy a tárgyalások egész anyagát közzéteszi s ugyancsak megbízza a titkárt és ügyészt, hogy ezen anyagot sajtó alá rendezzék. Dr. Balkay Béla, az egyesület ügyésze Népiskolai ifjúsági könyvtárak. Budapest, augusztus 31. A kultuszminisztérium hivatalos közlönye mai számában közli Berzeviczy Albert minisz­ter rendeletét a népiskolai ifjúsági könyvtárak létesítése ügyében, mellékelve­ egyúttal a könyvtárjegyzékeket. A rendelet lényege az, hogy minden állami és államilag segélyezett községi elemi népis­kolában egyszerre felállítassanak az ifjúsági könyvtárak, még pedig három típus szerint. Az első típusba „az 1—2 tanerős iskola* tartozik, ami alatt nyilván az értendő, hogy az olyan iskola, amelynek egy-két tanítója van. Ennek 72 kötetből áll a könyvtára és ez a 72 kötet — 130 korona 46 fillérbe kerül. A második típusú könyvtárt a 3—5 tanerős iskolák tartoznak beszerezni az elsővel együtt. Az első típus árán kívül a másdik 144 kor. 46 fillérbe kerül 81 kötettel. A harmadik típus, kiegészítése az első kettő­nek, 101 kötettel 209 korona 97 fillérbe kerül, illetve hozzászámítva az előbbi kettőt; egy teljes népiskolai ifjúsági könytár 254 kötet ma, részben kötetlenül, belekerül 484 korona 89 fillérbe. Mikor tehát teljes elismeréssel szólunk a­ népiskolai ifjúsági könyvtár kötelező megalapí­tásáról, illetve ennek elrendeléséről, lehetetlen reá nem mutatni arra az egyenesen nevetséges drágaságra, amelyben e könyvtárak árait meg­szabták, vagy jóváhagyták, vagy leszerződtek, így az egész akció voltaképen egy jövedelmező könyvüzlet, amely lehetetlenné tenné a nép­iskoláknak a könyvtárak megszerzését, ha a miniszter ki nem jelentené rendeletében, hogy a népiskolák a könyvtár költségeit költség­­vetésükbe fölvehetik. Azaz az állam és az egyes községek nyakába szakadnak a 484 koronák. Ezer és ezer népiskolának kell be­szerezni e könyvtárat s ez ennyiszer 130—274, illetve 484 korona. Holott a harmadrészéből fedezni lehetne e könyvek árait, tekintettel a tömeges vásárlásra. Jellemzésül hozzuk fel például: n*,^ Cosmar «A csodaszép baba kalandjai* című könyvét a falusi népiskolák 4 korona 32 fillérért köte­lesek beszerezni Kárpátoktól az Adriáig! Mont­gomery Florencenek «A gyermekszív rej­telmedről tartott írását Sár-Atád-Szalókon Pözse Kis Juliska 3 korona 20 fillérért fogja olvasni. Benedek Elek «Uzoni Margit» című regényét minden falusi iskola fejenkint 6 koro­náért tartozik beszerezni. A Kipling könyveket, amelyek 30 filléres fordításokban az egész világon közkézen forognak: 3 kor. 60 fillérért. Szóvá kell még tennünk a könyvek kiválasz­tását is, amelyet a miniszter a «népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság* — ugyan mennyi napidíj költséggel felszámított ? — ja­vaslatára állapított meg. Respektálunk minden­kit, aki benne van. De talán a Vörösmarty összes költeményeinek és Kiss József költemé­nyeinek nem volna szabad hiányozni egy ifjú­sági könyvtárból sem ? A K. Simon Ferenc szerkesztette művek dacára sem lenne szabad ezeket negligálni. Vagy talán ezekre már nem futotta ? meg is felelt e megbízásnak s ma küldötte szét a tárgyalásokra vonatkozó társulati kiadványnak első részét, mely a kiküldött előadók feldolgozott véle­ményeit ismerteti. Balkay hatalmas munkát végzett s ha törvénynyé válik a tervezet, úgy ez első­sorban az ő érdeme lesz.

Next