Független Magyarország, 1904. szeptember (3. évfolyam, 883-911. szám)
1904-09-01 / 883. szám
2 FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1904. Szeptember 1. Budapest, augusztus 31. «A mérges illúziók részegei.» Gróf Tisza István fikáról hangzott el ez a nehány szó jó nehány héttel ezelőtt. Egy-két polgármester összeállótt és felruccant a miniszterelnökhöz, hogy bemutassák neki hódolatukat és bizalmukat nyilvánítsák munkássága iránt. A miniszterelnöki palotában előlépett a polgármesterek vezérszónoka, a hosszúszakállú Brolly Tivadar és néhány cikornyás frázist vágott ki, melyekkel, úgy látszik, nagyon meghatotta a kormányelnököt. Tisza István ugyanis a szépszakállú pozsonyi podeszta beszédjére hosszabb dikcióval válaszolt s mérges illúziók részegeinek deklarálta mindazokat, akik nemzeti politikáért lelkesednek, akik nemzeti reformokat követelnek, akik népük elrabolt jogait vissza akarják állítani teljes érvényességükbe. Szóval, részeg, aki a magyar szolgálati és vezényleti nyelvet kívánja, aki magyar nemzeti szellemet óhajt a hadseregbe oltani. A mérges illúziók részege Beöthy Ákos, gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Dezső, Ugrón Gábor, Olay Lajos, Kubik Béla, Lengyel Zoltán, Debrecen városa, Szeged városa, az ország legtöbb törvényhatósága, vagyis minden tényező, ha egyszer nemzeti szellemben megnyilatkozott, így okoskodott gróf Tisza István. A polgármester urak pedig szépen meghajoltak előtte és elköszöntek a nagy űrtől. Éles kommentárokkal kisérték azonban a miniszterelnök szónoklatát a sajtóban is, a parlamentben is. Csak azok a törvényhatóságok hallgattak, melyeknek fejei politikai bizalmi nyilatkozatot tettek a kormányelnök előtt. Most azonban mozognak a törvényhatóságok is és számon kérik egy-két polgármester bemutatott hódolatát. Legutóbb egy győri városatya interpellációt jelentett be Győr közgyűlésére s azt fogja megkérdezni Zechmeister Károly polgármestertől, mint a küldöttség tagjától, hogy a miniszterelnök iránt való bizalom kifejezésére Győr város közönségét illetőleg kitől kapott felhatalmazást akár ő, akár pedig a pozsonyi polgármester ? Sok érdeklődéssel várunk, hogy milyen választ kap az interpelláló városatya. Vagy jobban mondva, milyen ravasz praktikával búvik ki a polgármester úr ? Mert az bizonyos, hogy a győriek közül egy lélek se hatalmazta fel ilyenféle bizalmi megnyilatkozásra. Egry Béla beszámolója. Dr. Egry Béla országgyűlési képviselő az utóbbi napokban bejárta választókerületét s minden községben szeretettel fogadták. Szombaton Hidasdon, Nádasdon, vasárnap Himesházán és Püspöklakon jelent meg s beszámolt a választóknak politikai munkálkodásáról. Mindenfelé nagy lelkesedéssel fogadták és sok ezer ember verődött össze beszédjének meghallgatására. Himesházán a választások alatt még programmbeszédjét se akarták meghallgatni, most pedig bandériummal, lobogódiszben fogadták s a képviselőtestület élén a biró üdvözölte. A pécsváradi kerület lelkesen kitart Egry Béla mellett, akinek a jövő választáson előreláthatólag ellenjelöltje se lesz. Cl—. _. __________—- --------- -mert hang fülét érinté. Kiszaladt az utcára s szeme fölé ernyőként emelve kezét, nézett szerte a szürkületbe, nem látja-e a kis alakot batyujával? S íme a kerítéshez támaszkodva állt Náci, de uram isten! mintha csak árnyéka lett volna önmagának. Hozzá ment s részvétel kérdé: — Hát igazán te vagy ? Oly rég láttunk! Mi bajod van? A keskeny, sápadt arcon az öröm egy halvány sugára vonult végig, amint kinyögő: — Igen én, ide jöttem meghalni. Még egyszer akartalak látni! — A fuldokló köhögés fojta el hangját. Lidi most már megérte mivel okozott Nácinak legutóbb bánatot; megérte, hogy ez a kis zsidó fiú szereti, mélyen, igazán s ez kényekig inditá. — Gyere be, mert megfagysz, Náci! Főzök neked jó meleg teát! — monda, szelíden megfogva karját. De egyszerre csak rémülten engedte el, mert látta, mint kékül a köhögés rohama alatt a szenvedésteli arc s mint rogy össze a gyenge alak s valami vörös folt mutatkozik a szájon, mindig nagyobb és nagyobb mennyiségben s megfesti a fehér havat. — Vér, Úristen, vér! — kiáltá Lidi. Leguggol, ölébe veszi a szenvedő fejét s egy kimagyarázhatatlan érzéstől megkapatva megcsókolja a hidegülő homlokot. A mélységes mély tekintetű szemek még egyszer felnyílnak s ott rezgett bennök a földöntúli boldogság egy sugára s a kékülő ajkak lassan susogtak: — így az élet mégis szép! Az égről, fényes sávot hagyva maga után, hullott le egy meteor. Miniszterek és államtitkárok. Pless Sándor igazságügyminiszter Somlyóvásárhelyről, hol üdülés céljából három hetet töltött, holnap Budapestre érkezik s Bernáth igazságügyi államtitkár holnap kezdi meg nyári szabadságát. — Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter Marienbádból ma családjával együtt Tátra-Lomnicra érkezett, ahol a jövő hétig marad. A jövő héten Budapestre érkezik és Serényi Béla gróf kereskedelmi államtitkár kezdi meg nyári szabadságát. Burián István báró közös pénzügyminiszter többheti távollét után ismét Bécsbe érkezett s a mai napon átvette minisztériuma vezetését. Burián báró hír szerint a közeljövőben újra leutazik az okkupárt területekre. Szentesített törvények. A hivatalos lap mai száma közli a Sándor község közigazgatási és országgyűlési képviselőválasztó kerületi átkebelezéséről szóló 1904: XIX., a közös hadsereg nevelőintézeteiben magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló XX., az 1904. évi állami költségvetésről szóló XXI., a szab. osztrákmagyar államvasut-társaságtól felvett 10 millió korona előleg törlesztetlen részének visszafizetéséről szóló XXII., a mérsékelt áru marhasóról szóló 1897. évi I. törvénycikk módosításáról szóló XXIII. és a szegénysorsu tüdőbeteg szanatórium-egyesület által felveendő nyereménykölcsön engedélyezéséről szóló XXIV. törvénycikkeket a szentesitési záradékkal ellátva. A pécskei pótválasztás. Aradról táviratozzák, hogy Arad megye központi választmánya a pécskai pótválasztást szeptember 13-ára tűzte ki. A bányatörvény. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület igazgatótanácsa 1903. november 9-én tartott ülésén elhatározta, hogy a pénzügyminisztérium bányatörvény javaslatának legújabb előadói tervezetét közölni fogja az egyesület vidéki osztályaival s felhívja azokat, hogy arra vonatkozó véleményeiket terjesszék elő. Végül elhatározta, hogy a tervezetet ez osztályok véleményének beérkezése után előbb teljesen letárgyalja s csak azután felel meg a Magyar Bánya és Kohóvállalatok Egyesülete részéről hozzá intézett felszólításnak, hogy a tervezet az erre szintén felkért pénzügyminisztérium és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöttjeivel közösen tárgyaltassék. Elhatározta továbbá, hogy a tárgyalások egész anyagát közzéteszi s ugyancsak megbízza a titkárt és ügyészt, hogy ezen anyagot sajtó alá rendezzék. Dr. Balkay Béla, az egyesület ügyésze Népiskolai ifjúsági könyvtárak. Budapest, augusztus 31. A kultuszminisztérium hivatalos közlönye mai számában közli Berzeviczy Albert miniszter rendeletét a népiskolai ifjúsági könyvtárak létesítése ügyében, mellékelve egyúttal a könyvtárjegyzékeket. A rendelet lényege az, hogy minden állami és államilag segélyezett községi elemi népiskolában egyszerre felállítassanak az ifjúsági könyvtárak, még pedig három típus szerint. Az első típusba „az 1—2 tanerős iskola* tartozik, ami alatt nyilván az értendő, hogy az olyan iskola, amelynek egy-két tanítója van. Ennek 72 kötetből áll a könyvtára és ez a 72 kötet — 130 korona 46 fillérbe kerül. A második típusú könyvtárt a 3—5 tanerős iskolák tartoznak beszerezni az elsővel együtt. Az első típus árán kívül a másdik 144 kor. 46 fillérbe kerül 81 kötettel. A harmadik típus, kiegészítése az első kettőnek, 101 kötettel 209 korona 97 fillérbe kerül, illetve hozzászámítva az előbbi kettőt; egy teljes népiskolai ifjúsági könytár 254 kötet ma, részben kötetlenül, belekerül 484 korona 89 fillérbe. Mikor tehát teljes elismeréssel szólunk a népiskolai ifjúsági könyvtár kötelező megalapításáról, illetve ennek elrendeléséről, lehetetlen reá nem mutatni arra az egyenesen nevetséges drágaságra, amelyben e könyvtárak árait megszabták, vagy jóváhagyták, vagy leszerződtek, így az egész akció voltaképen egy jövedelmező könyvüzlet, amely lehetetlenné tenné a népiskoláknak a könyvtárak megszerzését, ha a miniszter ki nem jelentené rendeletében, hogy a népiskolák a könyvtár költségeit költségvetésükbe fölvehetik. Azaz az állam és az egyes községek nyakába szakadnak a 484 koronák. Ezer és ezer népiskolának kell beszerezni e könyvtárat s ez ennyiszer 130—274, illetve 484 korona. Holott a harmadrészéből fedezni lehetne e könyvek árait, tekintettel a tömeges vásárlásra. Jellemzésül hozzuk fel például: n*,^ Cosmar «A csodaszép baba kalandjai* című könyvét a falusi népiskolák 4 korona 32 fillérért kötelesek beszerezni Kárpátoktól az Adriáig! Montgomery Florencenek «A gyermekszív rejtelmedről tartott írását Sár-Atád-Szalókon Pözse Kis Juliska 3 korona 20 fillérért fogja olvasni. Benedek Elek «Uzoni Margit» című regényét minden falusi iskola fejenkint 6 koronáért tartozik beszerezni. A Kipling könyveket, amelyek 30 filléres fordításokban az egész világon közkézen forognak: 3 kor. 60 fillérért. Szóvá kell még tennünk a könyvek kiválasztását is, amelyet a miniszter a «népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság* — ugyan mennyi napidíj költséggel felszámított ? — javaslatára állapított meg. Respektálunk mindenkit, aki benne van. De talán a Vörösmarty összes költeményeinek és Kiss József költeményeinek nem volna szabad hiányozni egy ifjúsági könyvtárból sem ? A K. Simon Ferenc szerkesztette művek dacára sem lenne szabad ezeket negligálni. Vagy talán ezekre már nem futotta ? meg is felelt e megbízásnak s ma küldötte szét a tárgyalásokra vonatkozó társulati kiadványnak első részét, mely a kiküldött előadók feldolgozott véleményeit ismerteti. Balkay hatalmas munkát végzett s ha törvénynyé válik a tervezet, úgy ez elsősorban az ő érdeme lesz.