Független Magyarország, 1904. december (4. évfolyam, 973-1002. szám)
1904-12-01 / 973. szám
Budapest, 1904. III. évfolyam, 973. sz. Csütörtök, december 1. Főszerkesztő: LENGYEL ZOLTÁN________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., KIRÁLY UTCZA 72. SZÁM. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 28.— korona Negyed évre 7.— korona Kél évre 14.— M 1 Egy hónapra 2.40 „ Felelős szerkesztő: LÓRÁNT DEZSŐ . TELEFONSZÁM: 1586. aaaaBiBBBBBaBi Lélekvásár, Budapest, november 30. Ha felületesen szemlélünk , zűrzavart látunk. Ha világosan észlelünk , tisztulást tapasztalunk. A két év előtt megindított s azóta több-kevesebb erővel folytatott harcnak következménye ez. Jobbról és balról össze voltak keverve az emberek és fel voltak forgatva az elmék. Nem volt és ma sincs szükség Csak két pártra, magyar és osztrák pártra. Az egyiket létrehozza a nemzet, a másikat csináltatja Bécs. És aki magyar, az vallja az egész igazságot s küzdjön is érette teljes erővel, az osztrák lesse a koncot, szavazzon és bujkáljon. Ám eddig ezen egyszerű igazságot nem értette meg az ország, nem hitték el a jóhiszeműek sem mindnyájan. Ez a mostani tisztulás már kialakította a világos helyzetet a lelkekben s talán megteremti a valóságban is. Ma már — hála a gazembereknek — egy véleményen és egy táborban van az ország egész független és hazafias közönsége. És nemcsak együtt van, de együtt is küzd reménynyel, lelkesedéssel, elszántsággal és kitartással. A másik oldalon csak a bérencek és a kitartottak maradtak hozzájuk méltó vezéreikkel. Kivonult onnan a tisztesség, a hazafiság, az anyagi és erkölcsi függetlenség. A szabadelvűnek csúfolt pártban nincs több mint 40 ember, ki nem kormánykenyéren, ország zsírján vagy politikai üzletcsináláson élősködnek. Ez a negyven is amolyen rokon, sógor, hivatalvadász, üresfejű kapaszkodó, bárójelölt vagy közönséges kártyás. Csak elő kell keresni a névsort és mindenkinek tudjuk a baját, a vágyát vagy az okát, miért lelkesedik annyira. Romlott, léha, erkölcstelen társaság ez és ép azért mindenre kész. Kap választási költséget (amelynek fele a saját zsebében marad), kap hozzá katonaságot és hivatalos erőszakot, kap szubvenciót, ha megválasztják, kegyelemhivatalt, ha megbukik. Elhelyezik buta és megbízhatatlan rokonait a hivatalokban és raknak rendjelet a kabátjára. Ha otthagyja a mindenkori bécsi adminisztrátort : senki és semmi. Se pénz, se Fosztó. Mehet koldulni vagy utcát söpörni. Ez a banda akarja megmenteni a parlamentarzmust. Pezsgőtől részegen, kiszolgált csendőrök védelme alatt. És ennek a sajtója, amelynek egy része valóságos brazíliai módon gyilokkal, vagy undok, piszkos, fizetett rágalmaival szennyezi be pénzért az újságíró nevet, a másik része hazudik és ferdít a könnyen hívők számára. És a hivatalos gárda, amely azt tartja, hogy ha fizetik a magyar állam pénzéből, az adózók filléreiből, hát a lelkét is megvették. Jó példával jár elől a hírhedt három pestmegyei jegyző az ő gyönyörűséges levelével, követi a többi kupaktanács és gyártják ország-világ bolondítására a bizalmi leveleket. Senki se tudja kik ők, hányan vannak, de azt tudja mindenki, hogy hitvány lelkek, akik mindenre és mindenkinek kaphatók. Ezt a szervezett társaságot veszi körül az uj nemesek, uj bárók, uj nagyságosok és uj méltóságosok utálatos tömege. Annyian lesznek nemsokára, hogy az lesz a kiváltságos, aki nem kiváltságos. Kínában nem vesztegetnek oly szemérmetlenül, ahogyan ezek a lealjasult alakok vásárolnak és vásároltatják magukat. Szégyen az érdemesre is, ha véletlenül közéjük keverik a szemszúrásból, amolyan becsület-reprezentálónak. Nagy vásár van. Mindenki vesz és mindenki ad, aki és akivel üzletet lehet csinálni. A cím, a rendjel nem kerül pénzébe annak, aki adja, de jól fizet érte, aki kapja. Pénzzel is, becsülettel is, hazafisággal is A társadalomnak kell szemétdombra dobni azokat, akik veszik, akik adják s akik elfogadják. Érvekre és beszédre nincs szükségünk — mondotta a miniszteri sógor. És igaza volt. Ennek a társaságnak csak erre nincs szüksége. Mert abban már csak az van, aki eladta magát. A becsületért és a magyar faj uralmáért való harc ez, ami itt folyik. Az a kérdés, lemondjunk-e örökre hazánk függetlenségéről és megtűrjük-e minden időkre e szervezett, megvásárolt és kitartott élősdi bandának sáskahadát a nyakunkon ? Az a kérdés, csak volt-e vagy lesz is Magyarország ? Az a kérdés, hogy a népakarat szabad uralmát visszaszerezzük-e vagy megtűrjük, hogy egy vagyonilag züllött, tönkrement és uzsorások karmai közt levő képviselőházi elnök az ő kiszolgált őrmestereivel csináljon törvényt és tegye tönkre az országot? A helyzet a végsőig feszült és többé fejmunkát nem lehet végezni. Vagy felszabadítjuk az országot vagy sírjába temetik a rablók. És nem kételkedünk. Tizenkilenc millió független, becsületes ember, ha öntudatra ébred, mégis csak erősebb, mint egynéhány ezer pióca. Még hogyha Münnich-hasa van is már mindeniknek. Lengyel Zoltán. * Lapunk mai száma 20 oldal. ■■----- ■■ - ' ' ---■.. ' 1 --------7 Wlassics nyílt levele. Az Andrássyak hadüzenete. A tiltakozó nemzet. Két nevezetes eseményt vetettek fel a mai napon a politikai válság hullámai. Az egyik Wlassics Gyulának, a volt kultuszminiszternek Csáktornyai választóihoz intézett nyílt levele, amelyben a kiváló jogász és a liberalizmus nevezetes előharcosa rendkívül élesen ítéli el Tisza törvénytiprását; a másik gróf Andrássyék nyílt hadüzenete az alkotmánytipró miniszterelnök ellen. Gróf Andrássy Tivadar és gróf Andrássy Gyula megjelentek az előbbinek gálszécsi választói előtt s leplezetlenül kijelentették, hogy téved Tisza István, ha azt hiszi, hogy a pártjából kilépettek türelmesen fogják szemlélni a még történőket, mert kötelességük szembeszállni az erőszakkal, bárhonnan jön is az. Ezek a nagyjelentőségű nyilatkozatok sújtó csapásokat mérnek a kormányelnök és követőinek álláspontjára és fölöttébb megingatja még azt a csekély erkölcsi alapot is, amelyet Tisza bűnös erőszakának védelmére hazug érvekből felépített. A nemzet közvéleménye is egyre hatalmasabban támad fel a cinkosok ellen. Az ország minden részében tartanak tiltakozó népgyűléseket, özönével érkeznek a szövetkezeti ellenzékhez a lelkes üdvözletek, szóval, félreérthetlen határozottsággal hangzik a magyar népnek — amelyre a miniszterelnök akkora vakmerőséggel merészelt hivatkozni — egyértelmű ítélete. A valódi közvéleménynek ezzel az ellenállhatlan erejű megnyilatkozásával szemben persze nem jöhetnek számba a megrendelt, kicsikart és vigécek által kierőszakolt bizalomnak a postái. Ezekről ma már mindenki tudja, hogy mily forrásokból erednek és miképen készülnek, és épen ezért senkit meg nem téveszthetnek. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága ma fontos tanácskozást tartott, amelyen nagy horderejű kérdések kerültek megvitatásra, E határozta a bizottság — mint erre jeleztük, — hogy a vasárnapi Győrben tartandó nagygyűlésen Kossuth Ferenc és gróf Apponyi